slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása PowerPoint Presentation
Download Presentation
A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 38

A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása - PowerPoint PPT Presentation


  • 70 Views
  • Uploaded on

A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása. A közszolgáltatások tervezése. Faragó László t udományos főmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ÁROP 1.1.22-2012-2012-001 Műhelyvita Pécs, 2014. május 20. A közszolgáltatások tervezése .

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása' - rona


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1
A helyi közszolgáltatások

versenyképességet szolgáló modernizálása

A közszolgáltatások tervezése

Faragó László

tudományos főmunkatárs

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

ÁROP 1.1.22-2012-2012-001

Műhelyvita

Pécs, 2014. május 20.

slide2

A közszolgáltatások tervezése

A közszolgáltatások teljesítése gyakran kötelező normatívákon alapul, és a biztosítása elsősorban a finanszírozáson múlik

Elsősorban közpolitikai és költségvetési kérdés

Az „új kormányzás”, a stratégiai irányítás kiemelt kérdése a közszolgáltatások tervezése

slide3
Az egyes tagállamok maguk rendelkezhetnek arról, hogy mely közszolgáltatásokat teljesíti maga az állam (monopólium), melyeket megosztva a piaci szereplőkkel (pl. vízellátás, oktatás) és melyeket kizárólag a piaci verseny közepette

E három eset tervezése különböző

Az unióban és az egyes tagállamokban liberali-zációs és renacianializációs trendek váltják egymást

slide4
A közszolgáltatások tervezésére nincs speciális jogszabály sem az Európai Unióban, sem itthon

Az Amsterdami Szerződés (86. cikk) az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében említi a versenyszabályok alkalmazását

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól meghatározza az önkormány-zat által ellátandó közszolgáltatások körét, de azok tervezésére nincsenek a jogszabályban kötelezettség

slide5

314/2012-es Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

1.16.1. Vízi közművek

1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)

1.16.1.2. szennyvízelvezetés

1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

1.16.2. Energia

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás

1.10.6. Intézményfenntartás

1.10.7. Energiagazdálkodás

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások

1.15. Közlekedés

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok

1.15.2. Közúti közlekedés

slide6
1.15.3. Közösségi közlekedés

1.15.3.1. közúti

1.15.3.2. kötöttpályás

1.16. Közművesítés

1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek)

1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

1.16.2.3. az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)

1.17.6. hulladékkezelés

slide7
Minden szakpolitikai cél az alapszerződésből ered

Art. 158–162. gazdasági és társadalmi kohézió szükségessége  elvileg minden politikának hozzá kell járulni ehhez

Az uniós politika lehet: ágazati, horizontális és strukturális (regionális, kohéziós)

KAP, környezetpolitika, közlekedéspolitika, K+F (RTD), telekommunikációs politika, energia-politika, versenypolitika

Területi hatásuk?  integráció

A közösségi politikák és a területi tervezés kapcsolata

slide8
Az unió által kivitelezendő, vagy mások által kötelezően végrehajtandó terveket az EU mind a mai napig nem készített. (transznacionális projektek hiánya!?)

Az EU szintjén csak általános érvényességre számot tartó területpolitikai irányelveket határoznak meg, amelyek teljesítése decentralizáltan történik (politikai tervezés/ kerettervezés/stratégiai irányítás).

A minden tagország (többség!?) által önként felvállalt köte-lezettségeketés kötöttségeket jogszabályokban rögzítik.

A közös (területi) célok elérését jelentős támogatási rendszer (Strukturális Alapok, Kohéziós Alap) működtetésével segíti elő.

AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI / TERÜLETI TERVEZÉSI RENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSE

slide9
A támogatásokhoz való hozzájutást rendeletek és működési szabályok rögzítik

A konkrét tervek több szint és szektor együttműködésének eredménye

A tervezés alapvetően inkrementalista stratégiai tervezési elvek alapján folyik

A programozási eljárás, integrálja a tervkészítést, a döntéshozatalt, a végrehajtást és az ellenőrzési, visszacsatolási folyamatokat

A strukturális és a kohéziós alapok működési rendje nagyon különböző mértékben érinti a tagországok (területi) tervezési gyakorlatát

slide10
Főszabály: állami támogatások ellentétesek az egységes piaccal ezért a Római Szerződés tiltja (87.1 cikk):
  • állami forrásból nyújtott,
  • gazdasági előnnyel járó, szelektív (egyes vállalkozásokat, ágazatokat vagy térségeket előnyben részesítő),
  • a versenyt és a kereskedelmet befolyásoló juttatások

Állami támogatások tiltása és a kivételek

slide11
Kis összegű támogatás (3 év alatt 500 ezer euró)

Regionális támogatások a konvergencia régiókban és azokban a térségekben, amelyekben a fejlettség nem éri el az országos átlagot

Horizontális támogatások (KKV-k, képzés, kutatás, környezetvédelem, foglakoztatás)

Érzékeny ágazatok (pl. mezőgazdaság, halászat)

Guidelines on national aid for 2007–2013 (2006/C 54/08), Magyar: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

slide13
Alap az EU 2020 stratégia

Tovább csökken a tagállam kompetenciája

Nő a bizottság szerepe (több hatáskör, szankció, eredményesség elvárása)

Újra közös tervezés az agrár- és vidékfejlesztéssel (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA Európai Tengerügyi és Halászati Alap)

Eredményekhez köthető negatív és pozitív ösztönzők

A teljesítési rendszer egyszerűsítése

Főbb változások 2007–2013-hoz képest

slide14
Intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása;

Fenntartható növekedés – az erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megvalósítása;

Inkluzív növekedés – a magas foglalkoztatás, valamint a gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakítása

Európa 2020 fő céljai

slide15
Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés

Smart growth – kevésbé fejlett régiók < GDP 75%

(extra támogatás a költségvetési alkuban)

Sustainable growth – GDP 75%<átalakuló régiók < 90%

Growth for all – fejlettebb régiók > GDP 90%

Európai területi együttműködések (európai össze-kapcsolódási eszköz)

Új célok és célterületek2014–2020

slide16
Több éves Finanszírozási Keretterv(MFF) 2014–2020

Új stratégia: Közösségi Stratégiai Keret (KSK)

Közös Rendelkezések (CPR, általános rendelet)

ESB alapok (ESI Funds, Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ERFA, ESZA, KA, EMVA és ETHA)

NFT/NSRK helyett új dokumentum: Partnerségi Megállapodás

Új dokumentumok, elnevezések

slide17
Lehetnek multifoud operatív programok

Új „infrastrukturális” alap: 40 Mrd euró (Európai Összekapcsolódási Eszköz, összeurópai infrastruktúra-fejlesztéseket finanszíroz, nem a kohéziós országok fejlesztését szolgálja)

Abszorpciós plafon (capping) 2,5% (elsősorban a balti országokat és Magyarországot érinti rosszul, nálunk a tényleges 3,524% volt)

Változások 2014–2020

slide18
Fókusz az eredményességen: közös program-specifikus indikátorok, monitoring és értékelés

Megvalósítási keretterv minden programra: mérhető mérföldkövek és célok

Megvalósítási tartalék: 5%-os nemzeti allokáció alapokként és régiókategóriánként

Előzetes kondicionalitás: előzetesen biztosítani kell a hatékony beruházások feltételeit (megfelelés)

Makrogazdasági feltételeket is előírnak

Szigorúbb feltételekés ellenőrzés

slide19
Tartalom: EU 2020 + EU Koh. Pol. → KSK + országspecifikus ajánlások + közös rendelkezések (CPR) → PM → OP

Forma (fejezetek, táblák, módszerek, indiká-torok): Draft Template and Guidelines on the Content of the Partnership Agreement and operational programme

Tagállami szabadság korlátozott

„Tervezés”: mintasablon kitöltése

slide20
A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése

Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása

A kkv-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyk-épességének javítása

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása

A környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

Közös Stratégiai Keret tematikus célkitűzései (tematikus koncentráció 11 célra)

slide21
A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

A közszolgáltatások tervezése leginkábba 2., 7., 10., 11. pontokba illeszthetők

slide22
Integrált területi beavatkozások (ITI): az integrált területi fejlesztések megvalósításának új eszköze

Közösség vezérelt helyi fejlesztések (CLLD): „LEADER módszer” városi terekre való kiterjesztése

Számomra sok bennük a hasonlóság

Új eszközök alkalmazása alkalmas a közszolgáltatások fejlesztésére

slide23
Egy vagy több OP-hoz tartozó több prioritási tengely beavatkozásait fogja össze így alkalmas a területileg szervezett közszolgáltatások komplex fejlesztésére
  • Elsősorban város, városrész, városkörnyék, agglomeráció, ré-giónbelüli területi egység vagy akár adminisztratív határokon átívelő funkcionális területi egységek számára. Lehetőséget nyújthat a megyei szintű közszolgáltatások fejlesztésére is
  • Rugalmas finanszírozás  több prioritás és több alap forrásai rendelhetők hozzá!

Pályázati felhívások vezérelte városi fejlesztések helyett városfejlesztési/térségi stratégiákhoz illeszkedő támogatások

Integrált Területi Beruházás (ITI)

slide26
Tematikus célkitűzések, melyek segítségével elérhetőek az Európa 2020 keretében meghatározott prioritások/célok
  • Egyedi célok és a hozzájuk kapcsolódó mutatók, melyek nemzeti és/vagy regionális környezetbe helyezik az Európa 2020 prioritásait
  • A területi fejlesztések integrált megközelítése (külön-böző alapokra együtt)
  • Intézkedések a hatékony végrehajtás érdekében: előzetes feltételrendszer, partnerség, teljesítési rendszer
  • Intézkedések az eredményes végrehajtás érdekében: adminisztrációs kapacitás, adminisztrációs terhek csökkentése

(Fejlesztési és beruházási)Partnerségi Szerződés

slide27
A kohéziós alapból csak a közlekedésselés a környezetvédelemmel kapcsolatos közszolgáltatások finanszírozhatók
slide28
Kutatás-fejlesztés és innováció

Környezetvédelem, klímavédelem

KKV fejlesztés

Telekommunikáció

Energetikai és közlekedési infrastruktúra

Egészségügy

Oktatási és szociális infrastruktúra

Fenntartható városfejlesztés

Közszolgáltatással kapcsolatos ERFA célok

slide29
Inter- és multidiszciplinaritás

Komplexitás

Jövőorientáltság

Kvalitatív és a kvantitatív megközelítés összhangja

Participativitás

Alternativitás (alternatív célok és eszközök)

A közszolgáltatás-tervezés alapelvei

slide30
A legnagyobb eredménnyel kecsegtetető tényezőkre kell koncentrálni

Bizonytalan, gyenge jelek azonosítása a lehetséges jövők számát növelheti

  • Feltárás, kontextusba helyezés, értelmezés
  • Proaktív kezelés (lehetőségeket kínálók erősítése, veszélyesek kibontakozásának a leállítása)

Döntő láncszem és gyenge jelek

slide31
Különböző típusú tudások (racionalitások) becsator-názásaa tervezési folyamatba

Az ország a régió, a település akarata érvényesüljön és ne a szűk (politikai, szakmai) elité

Az érintettek és a tervezők és döntéshozók közötti véleménykülönbség mérséklése

Előzetes értékítélet nélkül minden érintettérték-ítélete, véleménye, ötlete, javaslata fontos lehet

Szakmai, politikai és a laikus vélemények kiolthatják egymást, illetve szinergiájuk megerősítheti a döntéseket

Participativitás elve

slide32
Megértés és elfogadás (nem belehelyezkedés)

Az érintettek (megkérdezettek) segítése:

  • információval való ellátás
    • belső:reális önreflexió,
    • Külső mozgástérvizsgálat: cselekvési lehetőségek tere, külső ellenállás
  • módszertan

A feltárt szándékok, a beérkezett vélemények

  • összefüggés-vizsgálat
  • konzisztencia elemzés
  • elfogadás és elutasítás okainak a feltárása

A nem szakértői vélemények begyűjtése, kezelése

slide33
Mélyintejúk

Életút-interjúk

Fókuszcsoport beszélgetések

Fontos: ki és kit kérdezzen. Kerülni kell a „kikérdezést”

Részvételi megfigyelés

Szövegelemzés

slide35

Közösségi Stratégiai Keret

uniós jogszabályok

PM

Operatív programok

?Akciótervek?

Dokumentumok egymáshoz való viszonya

slide37
Decentralizált ágazatirészdokumentum
  • EFOP
  • GINOP

Szolgál-tatás

  • IKOP
  • KEHOP
slide38

A helyi közszolgáltatások

versenyképességet szolgáló modernizálása

ÁROP 1.1.22-2012-2012-001

Köszönöm figyelmüket!

Faragó László

farago@rkk.hu