70 likes | 266 Views
Aranymetszés. Zene és irodalom. Készítette: Zsadony Dorina és Nagy Petra. Zene. Az aranymetszés számai a matematikában és a zenében is egyaránt előfordulnak. *
E N D
Aranymetszés Zene és irodalom Készítette: Zsadony Dorina és Nagy Petra
Zene Az aranymetszés számai a matematikában és a zenében is egyaránt előfordulnak. * A klasszikus zenében a dallamok általában szimmetrikusan tagolódnak, vagyis két ütemre két ütem, négy ütemre négy ütem felel. Innen van a dallam klasszikus aránya, egyensúlya és ritmusa.
Azt mondják, hogy szemünk előnyben részesíti az aranymetszés szerint felépülő tárgyakat, műveket, de így van ezzel fülünk is. A zenében elsőként Ockeghem (1420-1495), flamand zeneszerző alkalmazta tudatosan * Magyar zeneszerzők közül Bartók és Kodály műveiben fedezhető fel az aranymetszés alkalmazása. *
Irodalom Az arány szerepe a költészetben, kevésbbé világos, pedig itt is nagyfontosságú. Az arány az, amely a dalnak épp úgy megadja a tetszetős méreteket, mint bármely más műnek. * Az önálló költeménynek tekinthető, százhuszonkét sor terjedelmű magyar szövegben sajátosan fonódnak össze a balladával műfajilag rokon kolinda epikai, drámai és lírai jellemzői. *
Fibonacci-verssorokElső abakuszBonaccifiaFilius Bonacci,más néven Fibonacci,találta ki a Fibonacci-sort.Tán meglepő, de ihletője a nyulak szaporodása volt.Aföntipéldából látható,hogy mire képesakár egyetlen egy önismétlő szabály.Jó lesz vigyázni: épp így szaporodik, ami írva áll.
Egymegegy egykettőrehárommá válik, éssaját folytatásáról máris maga dönt.Hagyjuk abba versünket idejében, amikor jobb a csönd.Második abakuszAfönti számsorösszeadvaennyi(szünet vagy csönd):suttog a Semmi.