Az EU civil pályázatai 2010-2013 - PowerPoint PPT Presentation

slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Az EU civil pályázatai 2010-2013 PowerPoint Presentation
Download Presentation
Az EU civil pályázatai 2010-2013

play fullscreen
1 / 81
Az EU civil pályázatai 2010-2013
103 Views
Download Presentation
riva
Download Presentation

Az EU civil pályázatai 2010-2013

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Az EU civil pályázatai 2010-2013 Élethosszig való Tanulás Egyesület Oktató: Dr. Manyura Roland Budapest, 2010. 02. 18.

  2. A képzés célja • Hosszútávon: • Az Európai Uniós források szélesebb körű felhasználásnak elősegítése • Rövid távon elősegíteni: • Projekttervezés, pályázat előkészítés és projekt végrehajtás folyamatainak megismertetetése. • Készségszintű elméleti és gyakorlati ismeretek átadása a potenciális pályázóknak, közvetítő szervezeteknek. • A pályázati projekt menedzselésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek átadása

  3. Hazai pályázatok • Minisztrériumi meghívásos és általános (GKM, OM…) • Közigazgatási szervek által kiírt pályázatok, tenderek (Önkormányzatok) • Közalapítványok által kiírt pályázatok (FOKA) • Állami pénzügyi alapok által kiírt pályázatok (NCA, OFA) • Egyéb

  4. Pályázatok fellelési helye • INTERNET!!!!!! • Önkormányzati oldalak (pl.: www.budapest.hu) • www.pafi.hu • www.nca.hu • www.ofa.hu • www.mobilitas.hu • www.gkm.gov.hu • www.om.hu • www.budapest.hu • www.foka.hu • www.nka.hu • www.esf.hu • www.euoldal.hu • - www.europa.hu.mt

  5. Az Európai Unió támogatási rendszere (akiket támogat) EU támogatási rendszere • Egyes kiemelt területek támogatása • (pl. környezetvédelem, kutatás-fejlesztés) • Egyes kiemelt szektorok, csoportok támogatása • (pl. mezőgazdaság, halászat) • Személyek, civil szervezetek, cégek, vállalatok, közigazgatási szervek…. • Jövedelemáramoltatás a gazdagabb területektől a • szegényebbek felé (területi kiegyenlítés) • régióknak - fejlettségi szint alapján (Strukturális Alapok) • országoknak (Kohéziós Alap)

  6. Az Európai Unió támogatási rendszere (amiből támogat) • Az EU közös költségvetésében rendelkezésre álló és elkülönített pénzügyi alapok • Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap/Garancia Alap –EMVA/EMGA (közvetlen mezőgazda-sági kifizetések) • Kohéziós Alap (környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztésre tagállamok részére) • Strukturális Alapok

  7. A Strukturális Alapok olyan - közösségi szintű - pénzügyi alapok, amelyekből az Európai Unió kevésbé fejlett régióinak nyújtható támogatás, elmaradottságuk csökkentése érdekében. • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Európai Szociális Alap (ESZA) • Európai Halászati Alap - EHA • Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap/Garancia Alap –EMVA/EMGA orientációs szekciója Kohéziós alap Csatlakozó tagországok infrastrukturális felzárkóztatása Szállítási és kommunikációs infrastruktúra, valamint környezetvédelmi fejlesztések

  8. Az egyes Strukturális Alapok által támogatott tevékenységek: • Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA • tartós munkahelyek létrehozása, • munkahelymegtartást szolgáló termelő beruházások, • termelő infrastrukturális beruházások megvalósítása, • a kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítése, • a K+F tevékenység feltételeinek javítása. • Európai Szociális Alap – ESZA • speciális helyzetű csoportok (pályakezdő munkanélküliek, tartós munkanélküliek, fogyatékkal élők, kisebbségek, stb.) munkaerőpiacra (vissza)kerülését segítő intézkedések, • a munkaerő átképzését szolgáló intézkedések, • az oktatás és képzés rendszerének erősítését, korszerűsítését célzó intézkedések.

  9. Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap/Garancia Alap - orientációs szekció (a vidékfejlesztés körébe tartozó intézkedések) • a mezőgazdasági jövedelmek növelése, • fiatal gazdák segítése, • termelői társulások létesítésének ösztönzése, • a mezőgazdasági termékek minőségének javítása, • alternatív jövedelemtermelő tevékenységek megteremtése vidéki térségekben (pl. turizmus). • Európai Halászati Alap - EHA

  10. Európai Unió támogatási alapelvei • Partnerség: Ágazati, gazdasági, társadalmi együttműködés (PPP) • Programozás: EU-s támogatás (igénybevétele is) egy komplex tervezésen alapuló folyamat. • Decentralizáció: Feladatok és felelősségek széles körben való megoszlása (tervezés-lebonyolítás). • Szubszidiaritás: A megvalósulás helyéhez minél közelebb szülessen döntés a támogatásról • /Források helyi (f)elosztása

  11. Koncentráció: A támogatásokat csak meghatározott célra szabad felhasználni • (a források szétforgácsolásának elkerülésére) • Addicionalitás: Az EU kiegészítő támogatást nyújt, helyben is hozzá kell járulni • Társfinanszírozás: EU-s hazai arány 75-25 % • Kompatibilitás: A támogatott projektnek összhangban kell lenni ez EU normáival, programjaival. • Monitoring: A támogatás hatékonyságának folyamatos mérési kötelezettsége.

  12. ÚMFT • 27 tagú EU! - Románia és Bulgária csatlakozása • Alapok számának csökkentése, reformok • Hangsúlyeltolódás:Nagyobb szerepet kap: • versenyképesség, innováció, foglalkoztatás, fenntarthatóság, tudás alapú társadalom(lisszaboni/göteborgi célok) • Kohézió erősítése(a kevésbé fejlett országok csatlakozásával a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségek nőnek) • fokozott figyelema városi dimenzió iránt • Területi együttműködés szerepe külön célkitűzés

  13. 2006 végén fogadták el • Elérhető (részben) a www.nfh.hu honlapon • 22,6 milliárd euró (kb. 6000 milliárd Ft., összesen /önerővel/ 8000 milliárd Ft. fejlesztés) • Három középtávú cél: versenyképes gazdaság, megújuló társadalom, élhető környezet. • Öt fejlesztési tengely: dinamizáló üzleti környezet kiépítése, emberi erőforrások fejlesztése, környezetfejlesztés, területfejlesztés, a kormányzás hatékonyságának növelése

  14. CÉLKITŰZÉSEK • 1.célkitűzés: Konvergencia: a legkevésbé fejlett régiók és tagállamok felzárkóztatása. • 2.célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a legkevésbé fejlett régiókon kívüli területekre vonatkozik, elsősorban a lisszaboni stratégia megvalósítása a cél. • 3.célkitűzés: Európai területi együttműködés: határ menti, transznacionális és interregionális szinten.

  15. VOP ROP KMROP TAMOP KEOP KÖZOP GOP TIOP ÁROP EKOP Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció H/18067 sz. országgyűlési határozat Országos Területfejlesztési Koncepció H/18068 sz. országgyűlési határozat Nemzeti finanszírozású programok EU társfinanszírozással megvalósuló programok EÜM SZMM IRM

  16. Operatív Programok (OP) • Az ÚMFT-ben foglalt fejlesztéspolitikai célkitűzések végrehajtását szolgálják. • Tartalmuk: • prioritások meghatározása • intézkedések leírása • pénzügyi terv • a végrehajtás rendje • Operatív programok fajtái: • Szakmai • Területi

  17. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Az intézményrendszer 3 szinten épül fel: KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság OPERATÍV PROGRAM Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek

  18. Régiók

  19. Közösségi programok

  20. Közreműködő Szervezetek • Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek • Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban • Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek: • A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése, • A megvalósuló projektek monitoringja, • A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése, • Számlák továbbítása az IH számára. • A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba.

  21. EU pályázatírás sajátosságai

  22. Pályázatírás • A szervezet hosszú távú, stratégiai tervébe illeszkedően – célvezérelt és nem forrásvezérelt! • Folyamatos pályázatfigyelés • Pályázati projektek • Folyamatos együttműködés a szakmai partnerekkel és a pályázat kiírókkal • Források – lehetőségek felmérése • Igények súlyozása – döntés a projektek prioritásáról • Szűk keresztmetszet meghatározása (mi az a legkisebb összeg amiből meg lehet tenni, még megfelelő eredménnyel)

  23. Mikor ne pályázzunk? • Ha több időt és pénzt vesz igénybe, mint amennyi hasznot hoz. • Ha "túlélési" problémákkal küzd a szervezet, és ezért más, sürgősebb teendői vannak. • Ha kilátástalan a megfelelő pályázat elkészítése. • Ha gyakorlatilag nincs esélye a megvalósításnak. • Ha nem megfelelőek a személyi és szervezeti feltételek • Ha nem felelünk meg a pályázati kritériumoknak (ld. útmutató)

  24. A megfelelő pályázat kiválasztása Jogosultsági kritériumok vizsgálata Támogatható tevékenységek számbavétele Támogatás mértéke, százaléka Elszámolható, nem elszámolható költségek A kiíró szervezet szándékainak megismerése Projektünk összhangja a meghirdetett célokkal és feltételekkel - teljesíthetőség

  25. Pályázat sikerességének záloga • Illeszkedés a támogató elképzeléséhez • Illeszkedés a pályázó céljaihoz, stratégiájához • Valós válasz az igényekre • Projekt céljai tisztán megfogalmazottak • Eredmények és haszonélvezők körülhatároltsága • A tevékenységek, költségvetés és ütemezés valószínűsíti a sikert. (logikus, egymásra épül, reális) • Fenntarthatóság • Modellértékűség- Innováció

  26. A jó projekt ismérvei releváns • kereslet-vezérelt • cél-orientált • megfelel a stratégiai elvárásoknak megvalósítható • jól átgondolt, következetes • eredményei mérhetőek • költségvetése reális • munkamegosztása világos • kockázatai ismertek fenntartható • a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés • után is biztosíthatók

  27. Eu-s pályáztatás sajátosságai • Együttműködés szükségessége • Meggyőzőnek és érthetőnek kell lenni • A pályáztatót érdekli a projekten túli eredmény is • Szervezeti háttérgaranciák vizsgálata • Eredményorientáltság • Be kell mutatni a megvalósítási módszereket is • Fenntarthatóság (szervezeti, szakmai, pénzügyi) fontos • Erős jogi szabályozottság (formai, elszámolási kötöttségek)

  28. A pályázati dokumentumok Minták! Pályázati felhívás Pályázati útmutató Adatalap Adatlap kitöltési útmutató Útmutató költség-haszon elemzéshez Költségvetési tábla és specifikációról útmutató Elszámolhatósági útmutató Arculati kézikönyv Esélyegyenlőségi útmutató Környezeti fenntarthatósági útmutató Társadalmi fenntarthatósági útmutató Tájékoztatási kötelezettségekről útmutató Nyilatkozat minták Támogatási szerződés minta Kitöltő EMIR

  29. Projekttervezés

  30. Projekt A projekt a tervezés legkisebb eleme. (minden pályázat projektterv, de nem minden projekt pályázati forrásból valósul meg.) Projekt olyan tevékenységek összessége, amely • meghatározott cél(ok) elérésére irányul, • egy vagy több szervezet számára egyszeri, komplex feladatot (fejlesztés) jelent, • teljesítési időtartama (kezdés-befejezés) meghatározott, • a teljesítés erőforrásai, költségei méretezettek. Projektekkel jönnek létre azok a produktumok (beruházások, szolgáltatások), amelyek hozzájárulnak a nagyobb közösség (magasabb területi szint) által kijelölt közép, vagy hosszú távú célok eléréséhez.

  31. A projektciklus menedzsment (PCM) Új projektterv Helyzetvizsgálat Megvalósítható célok meghatározása Meghatározás A projekt eredményeit értékelni kell A projekt részletes kidolgozása Lezárás Tervezés Tervek szerinti végrehajtás; Rendszeres nyomon követés; A projekt befejezése A projekt szükséges módosításainak elvégzése Megvalósítás Előzetes értékelés Erőforrásokról Finanszírozásról Szervezésről Megvalósításról Döntés

  32. Stratégia-program-projekt • Először stratégiát kell alkotnunk • Szervezet stratégiája következik a missziójából… • A stratégiából tudjuk meghatározni a lehetséges projekteket Mi a kapcsolat a szervezet és projektjei között? • Minden projektnek illeszkednie kell a szervezet stratégiai tervéhez • A missziót kell támogatnia • A meglévő szervezeti kapacitásokra és erőforrásokra épül • A projektek a szervezeti alapértékekre épülnek és a szervezeti kultúra kommunikációs csatornái a külvilág felé • A projektek fejlődésének határt szab a szervezet középtávú jövőterve • A projektek megvalósításának alapcélja, hogy közelebb kerüljön a szervezet a társadalmi jövőképéhez

  33. Stratégia-program-projekt STRATÉGIA PROGRAM PROGRAM PROGRAM PROJEKT PROJEKT PROJEKT

  34. A projekt meghatározásának lépései: 0. lépés: Projekt (stratégia) fejlesztő csoport összeállítása!! 1. lépés: Helyzetelemzés – Szükségletfelmérés (adatgyűjtés, SWOT, probléma-fa, cél-fa) 2. lépés: A fejlesztési terv átfogó és stratégiai céljai, prioritásai és projektjei meghatározása (stratégiai terv készítése) 3. lépés: A projekt érintettjeinek elemzése 4. lépés: Projekt kiválasztása- megvalósíthatóság vizsgálata 5. Lépés: Projekt megtervezése (Célok, tevékenységek, források, költségek, eredmények, hatások és kockázatok tervezése-vizsgálata)

  35. Projektfejlesztő CSAPAT • Többféle tudás (szakmai, projektfejlesztői) adódik össze • Többféle látásmód, megközelítés adódik össze • Tisztázni kell a feladatokat, jogokat, határidőket • Ki kér számon????

  36. Helyzetelemzés - Szükségletfelmérés • Adatgyűjtés (statisztika, önálló, interjú) • Demográfiai gazdasági, társadalmi, foglalkoztatottsági, képzettségi…..(tervezett projekthez illeszkedő adatok) • Elemzés-értelmezés • Nem csak a szükségletek (általunk látott) de az igények (célcsoport szerinti) vizsgálata is.

  37. Helyzetelemzés – SWOT analízis A SWOT négy kategóriája Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + Pozitív tényezők, amelyek jól működnek, és befolyásolhatók. Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - Negatív tényezők, amelyek nem jól működnek, de befolyásolhatók a helyzet javítása érdekében. Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + Olyan kedvező adottságok, amelyek nem befolyásolhatók, de rájuk építve kihasználhatók az erősségek. Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyek nem befolyásolhatók és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek.

  38. Helyzetelemzés – SWOT analízis A SWOT logikája HELYZETVIZSGÁLAT Az erősségekre építve, a lehetőségeket kihasználva, a veszélyekre figyelve, elkerülve, a gyengeségek megszüntetésére törekszünk. Strengths (erősségek) Weaknesses (gyengeségek) Opportunities (lehetőségek) Threats (veszélyek) PROJEKT CÉL

  39. Probléma-fa Probléma elemzés • Azonosítás • SWOT-ból • Vagy Ötletroham • Ok-okozati összefüggések feltárása • Probléma-hierarchia • Kiinduló probléma? • „Ok-okozat” algoritmus • Kapcsolatok felrajzolása • Végeredmény: Probléma-fa

  40. Probléma fa elkészítése Mi a probléma-fa? A probléma-fa egy, a hosszú távú tervezést segítő módszer. Miért van szükség rá? Hogy jól és teljesen lássuk a problémákat, azok okait, és az okok okait is, tehát meg tudjuk keresni egy probléma valós, kiindulási pontját. Hogyan készíthetjük el? 1. lépés: megpróbáljuk végiggondolni az összes olyan környezetünkben tapasztalható tényt amely probémaként jellemezhetünk. (ami nem vagy nem jól működik, ami hiányzik, ami számunkra, vagy a település számára negatív tényező pl: magas munkanélküliség, munkahelyek hiánya, rossz tömegközlekedés…) 2. lépés: Kiválasztjuk az általános (legátfogóbb) problémát. Pl: a településen sok munkanélküli van. 3. lépés: Megkeressük a probléma összes okát, feltesszük a MIÉRT? Miért van ez? MI az oka? kérdéseket. 4. lépés: A feltárt okok okait is megkeressük. Újra feltesszük a MIÉRT? Miért van ez? MI az oka? kérdéseket. 5. lépés: Felrajzoljuk a problémák-okok közötti összefüggéseket.

  41. Probléma-fa Okozat Nagy arányú munkanélküliség Sok inaktív, aktív korú nő Nincs elérhető foglalkoztatás Képzetlenség, gyakorlatlanság OK Nincs felnőttképzés Nincs helyben foglal-koztató Szocio-kult. hátrányok Tömeg-közlekedés rossz Atipikus támogató foglalkoztatás hiánya

  42. Cél-fa Célelemzés • „Transzformált” problémafa = célfa • Ok-okozatból - eszköz-cél lesz • A logika igazolása • A fa átalakítása a logframe mátrixba: • szintek számának csökkentése, • kapcsolódó célok csoportosítása, • erőforrás-elemzés.

  43. Cél fa elkészítése: Mi a cél-fa? A cél-fa egy, a hosszú távú tervezést segítő módszer. Miért van szükség rá? Hogy jól és teljesen lássuk a célokat, az azok eléréséhez szükséges rész célokat, tehát meg tudjuk találni egy probléma feloldásának az útját. Hogyan készíthetjük el? 1. lépés: Elkészítjük a probléma fát. 2. lépés: A probléma-fában problémaként szereplő tényeket célként fogalmazzuk meg. (probléma: nagy arányú munkanélküliség, cél: munkanélküliség arányának csökkentése.) 3. lépés: Feltárjuk a célok és részcélok közötti összefüggéseket.

  44. Helyzetelemzés –Cél-fa Cél Munkanélküliség csökkentése Aktív korú inaktív nők számának csökkentése Elérhető foglalkoztatás megteremtése Képzettség, gyakorlat biztosítása Eszköz Elérhető felnőttképzés Helyben foglalkoztatás biztosítása Szocio-kult. hátrányok csökkentése Tömegközlekedés javítása Atipikus támogató foglalkoztatásbizt.

  45. Projekt kiválasztása Ha elkészült a cél-fa, kiválaszthatjuk, hogy milyen rész célok elérésében tudunk mi tenni, mihez tudunk hozzájárulni. Ezeket a rész célokat tekinthetjük egy-egy beavatkozás – projekt - tevékenységeivel elérendő eredményeknek. Pl: Felnőttképzéssel, helyben megvalósuló támogató foglalkoztatással, az egyéni hátrányok feloldásával tudunk tenni a települési munkanélküliség, szegénység csökkentéséért.

  46. A projekt érintettjeinek elemzése (Stakeholder analízis) A projekt megvalósíthatóságának fontos szempontja a projekt érintettjeinek támogatása. • Érintettek mindazon szervezetek, személyek összessége • akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását, • akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében, • akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt, • akik részt vesznek a projektben (megvalósítók), • a közszférában dolgozó érintett végrehajtók, • a projekt végső kedvezményezettjei pl. az érintett lakosság, stb.

  47. A projekt érintettjeinek elemzése A projekt által érintettek azonosítása és elemzése (stakeholder analízis) >> hátrányt szenvedők előnyt élvezők probléma kezelés partnerségi kör kompenzáció projekt megvalósítás