Adatvédelem

1. Adatvédelem SzÁMALK,2006 december,2007 január

2. Bevezetés • Bemutatkozás: • Dorozsmai Károly • kdorozs@gmail.com • A tantárgyról: • Három, egyenként három órás foglalkozás; • Számonkérés írásban, teszt kitöltésével az utolsó foglalkozás harmadik órájában; • Sikertelen teszt esetén pótló vizsga a tanév végén.

3. Bevezetés • A tantárgy oktatási célkitűzése • Az informatikai rendszerek: • egyre nyitottabbak, hozzáférhetőbbek és • egyre inkább egymással összekapcsoltak. • Az informatikai szakemberekkel szemben követelmény • ezen rendszerek megbízhatóságával és • az információ védelemmel kapcsolatos témakörök ismerete

4. Bevezetés • Előzetes ismeretek:Számítástechnikaialapismeretek. • Témakörök: • Adatvédelem alapfogalmai • Az Internet és biztonság • Védelmi lehetőségek, szolgáltatások • Irodalom: • F. Ható Katalin: Adatvédelem, adatbiztonság, Számalk kiadó, 2003

5. Az adatvédelem alapfogalmai • Biztonság – általában egy dolog biztonságban van, ha: • a jövőben nem történik vele semmi rossz • ha mégis, akkor azt valahogyan ki tudjuk küszöbölni, a jó állapotot rövid időn belül vissza tudjuk állítani. • Az informatikában még: a bizalmas adatok kikerülése is meggátolandó.

6. Az adatvédelem alapfogalmai • Biztonságérzet, veszélyérzet: számítógépek használata során • aki nem törődik a biztonsági kérdésekkel, azt előbb utóbb komoly kár fogja érni; • ennek hatására korlátozottan használja azokat, ez a hatékonyság kárára megy; • fontos az informatikai biztonság oktatása

7. Az adatvédelem alapfogalmai • Kockázat: adott idő alatt a rendszert ért váratlan eseményekből keletkező kár várható értéke. • Pontosan nem állapítható meg! • A kockázat nagyságrendi becslése:

8. Az adatvédelem alapfogalmai • Egy fenyegető tényezőre nézve a kockázat: • a bekövetkezési valószínűség és • az okozott kár szorzata. • A kockázat csökkenthető: • a bekövetkezési valószínűség csökkentésével, vagy • azzal, hogy a a bekövetkező kár mértékét korlátozzuk • A kockázatcsökkentő módszereket védelmi intézkedéseknek hívjuk

9. Az adatvédelem alapfogalmai • Adatvédelem, adatbiztonság fogalmi kettőssége: • Adatvédelem az adatok jogi értelemben vett (törvényekkel, szabályzatokkal való) védelmét jelenti, • az adatbiztonság fogalma pedig magát a technikai, a fizikai védelmet jelenti. Más szavakkal: az adatvédelem arról szól, mit nem szabad, az adatbiztonság arról, mint nem lehet az adatokkal tenni

10. Az adatvédelem alapfogalmai • Példa az adatvédelem és az adatbiztonság kettősségére: • az üzleti titkok védelméről szóló törvény az adatvédelem témaköréhez tartozik, • a rejtjelezési algoritmusok az adatbiztonság fogalomköréhez kapcsolódnak

11. Nemzetközi ajánlások az adatvédelemben • Személyes adatok védelme: NSZK Hessen 1977 • Információs önrendelkezési jog-koncepció: német Alkotmánybíróság egy 1983 • Európa Tanács 1981: adatvédelemmel kapcsolatos egyezmény • 1998. évi VI. törvény, Magyarország

12. Nemzetközi ajánlások az adatvédelemben • 1995: Európai Unió Parlamentje és Tanácsa az adatvédelemről • Minden EU-tagállamnak 1998. októberéig kellett jogrendszerébe iktatni ezt. • USA: nincs európai értelemben vett adatvédelmi törvény. • Ez az EU és az USA viszonyát is érinti.

13. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint: „a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog”.

14. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Alkotmánybíróság 15/1991 (IV. 13.) sz. határozata értelmezte ezt: alkotmányellenesnek nyilvánította a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jelet (személyi szám)

15. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. (Adatvédelmi törvény)

16. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Az adatvédelmi törvény mellett születtek törvények egyes szektorok adatkezeléséről; • Példa: 1997. évi XLVII. tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről

17. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Jogszabályok is tartalmaznak személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat, pl.: • 1994. évi XXXIV. tv. a rendőrségről; • 1996. évi CXII. tv. hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (lásd még később…) • A magyar adatvédelmi jog jelenlegi állapotában szinte teljes mértékben eleget tesz az EU adatvédelmi irányelvében foglaltaknak

18. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok: • A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949. évi XX. törvény • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról • 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

19. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • 7/1994. (III. 22.) BM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról • 1989. évi XXXIV. Törvény az országgyűlési képviselők választásáról • 1990. évi LXIV. Törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

20. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról • 1992. évi XXIII. Törvény a köztisztviselők jogállásáról • 68/1993. (V. 5.) Korm. Rendelet a közszolgálati nyilvántartásról • 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről

21. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • 79/1995. (VI. 30.) Korm. Rendelet a minősített adat kezelésének rendjéről • 43/1994. (III. 29.) Korm. Rendelet a rejtjeltevékenységről • 1991. évi LXIX. törvény a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről • 1994. évi XXIV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról • 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről

22. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Az adatvédelmi törvény: • rögzíti a személyes adatok kezelésének alapvető szabályait • szól a közérdekű adatok megismerésének jogáról, az ún. információszabadságról is. • A törvény szabályozza, milyen feltételek mellett szabad személyes adatokat kezelni.

23. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A közérdekű adat fogalma: • az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv • a személyes adat fogalma alá nem eső adat. • A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő (…) legfeljebb azonban 15 napon napon belül, közérthető formában tesz eleget.

24. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A személyes adat fogalma: • meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat • az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés • A személyes adat mindaddig megőrzi ezt a minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

25. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A magyar törvény szerint ha a kapcsolat helyreállítható, az adat személyes adatnak minősül. • A személyes adat egy speciális fajtája a különleges adat.

26. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Különleges adatok: faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a szexuális életre, stb. vonatkozó személyes adatok. • A különleges adatok kezelésével kapcsolatban a törvény szigorúbb követelményeket támaszt!

27. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Adatkezelés: • a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, hasznosítása és törlése • az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is

28. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Adatkezelés körébe tartozó két cselekmény: • adattovábbítás, ha az adatot meghatározott harmadik személy részére hozzáférhetővé teszik; • nyilvánosságra hozatal, ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

29. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy (…) aki vagy amely • a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, • az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és • végrehajtja (…).

30. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, • függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől.

31. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Az adatkezelés jogalapja: a törvény szerint adatot kezelni jogszerűen csak akkor lehet, ha ahhoz az érintett hozzájárul, • … vagy azt törvény elrendeli. • Különleges adatok esetében a szabály még szigorúbb: csak az érintett írásos hozzájárulása esetén lehetséges az adat kezelése.

32. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Egy adatvédelmi biztosi állásfoglalás szerint : • Nem írásbeli hozzájárulás az elektronikus aláírással ellátott nyilatkozat. • Jogvita: az adatkezelő köteles bizonyítani, ezért: célszerű akkor is kérni az írásbeli hozzájárulást ha az egyébként törvényileg nem előírt.

33. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A hozzájárulás adott vagy annak tekintendő (vélelmezhető) ha: • az érintett közszereplése során általa közölt adatról van szó, illetve • az érintett kérelmére indult eljárásban szükséges adatokról van szó.

34. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Személyes adatok nyilvánosságra hozatala: • csak közérdekből • az adatok körének kifejezett megjelölésével rendelheti el törvény! • Egyéb esetben az érintett írásbeli hozzájárulása kell! • Kétség esetén vélelmezendő ezen hozzájárulás hiánya!

35. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Személyes adatok külföldre továbbítása: • csak az érintett hozzájárulásával • törvényi felhatalmazás alapján csak akkor, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve teljesülnek.

36. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Célhozkötöttség: személyes adatot kezelni csak • meghatározott célból, • jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, és csak • olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen. • A személyes adatot törölni kell, ha az adatkezelés célja megszűnt.

37. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Jogszerű adatkezelés: az adatok felvétele • tisztességes és • törvényes módon történt • A felvett adatoknak • pontosnak, • teljesnek és ha szükséges, akkor ezen felül még • időszerűnek is kell lenniük.

38. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Adatbiztonság: az adatkezelő köteles gondoskodni: • az adatok biztonságáról • Az adatkezelés törvényességéről • Az adatot védeni kell: • jogosulatlan hozzáférés, • megváltoztatás, • nyilvánosságra hozás vagy • törlés, illetőleg sérülés ellen!

39. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A törvény itt nem egyértelmű: • az adatokhoz való puszta hozzáférés még nem adatkezelés! • Illetéktelen hozzáférés esetén (ha más a hozzáférésen túl nem történik) nincs jogosulatlan adatkezelés!

40. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Adatkezelő kötelezettségei: • Általános kötelezettségek (lásd fentebb) • Adatkezelés céljának bejelentése • Adatkezelés jogalapjának • Kezelt adatok köre, fajtája, stb. • Sok a kivétel a bejelentési kötelezettség alól!

41. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Jogosulatlan adatkezelés: A Büntető Törvénykönyv 177/A §-a szerint: • egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető • jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, • személyes adatot jogellenesen továbbít vagy nyilvánosságra hoz

42. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, • személyes adatot az arra jogosult elől eltitkol, • ill. kezelt személyes adatot meghamisít, vagy • közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít.

43. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. tv. 88/B bekezdése szerint adatvédelmi szabálysértést követ el az, aki • a technikai adatvédelem követelményeinek nem tesz eleget ill. • az érintettet a személyes adatok védelméhez vagy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogában akadályozza.

44. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Kártérítési kötelezettség is: „az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni” • Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származik.

45. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Jogorvoslat: • Az adatvédelmi törvényben meghatározott jogok megsértése esetében az érintett bírósághoz fordulhat. • A perben az adatkezelő köteles bizonyítani, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel.

46. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Sérelem esetén panasszal lehet élni az adatvédelmi biztos hivatalánál is. • A biztos eljárása során felvilágosítást kérhet az adatkezelőtől, megismerheti az adatkezelést. • Ha az adatkezelés jogellenes, akkor annak megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt.

47. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A biztos ajánlásainak, állásfoglalásainak kötelező ereje nincs! • Ha az adatkezelő a biztos felszólítására sem szünteti meg az adatkezelést, az tájékoztatja a nyilvánosságot … • …az adatkezelés tényéről, a kezelő személyéről és a kezelt adatok köréről.

48. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Nincs specifikusan a számítógépes hálózatok felhasználóinak adatait érintő adatkezelési törvény. • A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény része pl. az e-mailek tartalmához való hozzáférés (titkos adatgyűjtés).

49. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • A polgári célú titkosítás, kritpográfia nem szabályozott; • A 43/1994. (III.29.) Korm. sz. rendelet az államtitoknak és szolgálati titoknak minősülő adatok rejtjelezését szabályozza. • Semmi sem korlátozza magán célra pl. PGP használatát!

50. Adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben • Konkrét esetek: • 1996, ketchupos bomba-ügy: • A rendőrség előfizetői adatokat kért Internet szolgáltatóktól • adatvédelmi biztos állásfoglalást kért a KHVM-től • eszerint az ISP távközlési szolgáltató, ezért • A rendőrségi törvényben foglaltak szerint ki kellett adni adatokat.