lak spolitika s bankszektor egym s n lk l nem megy n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Lakáspolitika és bankszektor - egymás nélkül nem megy PowerPoint Presentation
Download Presentation
Lakáspolitika és bankszektor - egymás nélkül nem megy

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 34

Lakáspolitika és bankszektor - egymás nélkül nem megy - PowerPoint PPT Presentation


  • 103 Views
  • Uploaded on

Lakáspolitika és bankszektor - egymás nélkül nem megy. I. KÖZÉP-EURÓPAI INGATLANKONFERENCIA. Előadó: Hegedüs Éva Elnök – vezérigazgató. Győr, 2010. március 24. Az előadás struktúrája. 1. A lakáshitel expanziót befolyásoló tényezők. Makrogazdasági környezet Kamatok, árfolyam

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Lakáspolitika és bankszektor - egymás nélkül nem megy' - rhea


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
lak spolitika s bankszektor egym s n lk l nem megy

Lakáspolitika és bankszektor - egymás nélkül nem megy

I. KÖZÉP-EURÓPAI INGATLANKONFERENCIA

Előadó:

Hegedüs Éva

Elnök – vezérigazgató

Győr, 2010. március 24.

slide2

Az előadás struktúrája

1. A lakáshitel expanziót befolyásoló tényezők

  • Makrogazdasági környezet
    • Kamatok, árfolyam
    • Lakástámogatás
  • Intézményi rendszer
  • Lakáspiac
    • Lakásárak alakulása, kereslet / kínálat

2. Kockázatok az ingatlanfinanszírozásban

  • Finanszírozási arány
  • Ingatlanárak
  • Banki veszteségek
  • Portfolió minősége

3. Van-e hosszú távú perspektíva a lakáshitelezésben ?

  • Hitelállomány a GDP arányában Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban
  • A háztartások hitel / betét aránya Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban
  • Marzsok és eredményezőség alakulása
  • A lakosság vagyoni szerkezete
    • Magas ingatlan hányad
    • A hazai ingatlanok mindössze 40%-a terhelt jelzáloggal

4. Gondolatok egy sikeres lakáspolitika érdekében

slide4

A kamatok nagysága jelentős mértékű korrelációt mutat a lakáshitel állomány bővülésének mértékével

CAGR

+300 %

slide5

Egy jól működő lakáspiachoz fejlett, egymással is versengő szereplőkből álló bankrendszerre és stabil gazdaságra van szükség

4 fős ( 2 felnőtt és 2 gyerek ) család számára cca. 300 ezer Ft-os jövedelemre van szükség

KSH adatok alapján 2 felnőttből és két gyermekből álló család minimális megélhetési költsége (létminimumon) 208 ezer Ft.

slide6

A lakástámogatási rendszer változásait jól tükrözi a támogatott lakáshitelek GDP arányos állományalakulása, valamint késleltetéssel a költségvetés lakástámogatási kiadásainak GDP arányos alakulása

2000. febr. – 2002. márc.

2002. márc. - 2003. jún.

2003. jún. – 2003. dec.

slide7

A 2000-es évek lakáshitelezés felfutásához a lakástámogatási rendszeren túl a jogszabályi környezet változására is szükség volt

  • A jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény, hatálybalépés időpontja: 1997. június 07.
    • A jelzálog-hitelintézetek működési feltételei és a jelzáloglevél-kibocsátásra vonatkozó speciális előírások törvényi szintű szabályozása
    • A törvény többször módosításra került, mely a jelzáloghitelezési és jelzáloglevél kibocsátási gyakorlatban felmerült szabályozási igények kielégítését szolgálja.
    • 1999-től a bankok számára hozzáférhető az illetékhivatali tranzakciók adatbázisa
  • A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása 2000. évi CXXXVII. törvénnyel (második zálogjogi novella), hatályba lépés időpontja: 2001. szeptember 1.
    • A zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése lehetőségének megteremtése
slide8

A lakástámogatási rendszer folyamatos változásai befolyásolták a hitelpiac növekedését

  • 2000. február 1.: Jelzáloglevél-kamattámogatású hitelek bevezetése
  • 2001. február 1.: Széchenyi Terv Szociális Bérlakás programok
    • 2001. július 1.: köztisztviselők részére állami kezességvállalás
    • 2001. augusztus 1.: szocpol használt lakásra is
  • 2002. március jelzáloglevél támogatás mértékének növelése
    • 2002. december 1.: megelőlegező kölcsön bevezetése
  • 2003. június 16.: új támogatási rendszer (jelzáloglevél-hozam helyett állampapírhozamhoz kötött kamattámogatások), támogatási rendszer szigorítása (csak egy támogatott hitel lehet)(jelzáloglevél-kamattámogatású hitelek max. összege 30 millió Ft helyett 15 millió Ft)(kieg kamattámogatásosok 10 millió helyett 15 millió Ft)
    • 2003. július 1.: köztisztviselők részére állami kezességvállalás szigorítása, fegyveres szervek, rendőrök részére állami kezességvállalás
  • 2003. december 22.: új támogatási rendszer (kamattámogatások számításának szabályai ismét változtak)(jelzáloglevél-kamattámogatással nyújtott hitelek max. felső határa új lakásnál 15 millió Ft, használtnál 5 millió Ft)
    • 2004. január 1.: Szja adókedvezmény szigorítása (240 ezer helyett max. 120 ezer forint, összeghatárhoz és jövedelemhez kötés, igénybevétel korlátozása)
    • 2005. január 1.: Közalkalmazottak, bírák, ügyészek részére állami kezességvállalás
    • 2005. január 12.: Fészekrakó hitelek bevezetése
    • 2005. február 1.: otthonteremtési támogatás bevezetése, adó-visszatérítési támogatás megszüntetése, számlázási szabályok szigorítása
    • 2007. január 1.: Szja adókedvezmény eltörlése (csak meglévő hitelekre lehet igénybe venni)
  • 2009. július 1. támogatások felfüggesztése (utólagos lék kivételével), kiegészítő kamattámogatás és jelzáloglevél-kamattámogatás felfüggesztése
  • 2009. október 1. új támogatási rendszer (kamattámogatott hitelek)
slide10

A lakástámogatási rendszer változásainak hatása tetten érhető az építési engedélyek számának alakulásában

slide11

A hazai jelzáloghitel állomány közel 6.000 Mrd Ft. A múlt évben az árfolyam hatástól tisztított állomány stagnált, míg az azt megelőző évben több mint 1.000 Mrd Ft-tal növekedett.

Forrás: MNB árfolyam korrekció 2001. májusi árfolyamon

slide12

A tavalyi évben a valamivel több mint 300 Mrd Ft lakáshitel szerződést kötöttek, mely során a forint alapú hitelek részaránya megközelítette a 2005. évi szintet.

Forrás: MNB

slide13

A deviza likviditás szűke és a jegybanki alapkamat csökkenése valamint a bankok önszabályozása a forint alapú hitelek részarányának növekedését eredményezték. A JPY alapú hitelek eltűntek a piacról, a CHF hitelek részaránya is minimálisra csökkent amely a lakossági eladósodás nemzetgazdasági kockázatait csökkenti.

A lakosság újonnan felvett bankhiteleinek devizaösszetétele

Forrás: MNB

slide14

A megfizethetőségi mutatók javulása éppen a lakásfinanszírozási intézményrendszer kiépülésének és a lakáshitel-termékek folyamatos bővülésének eredménye.

LMI : átlagos háztartás egy éves jövedelméből egy átlagos lakás árának mekkora hányada finanszírozható

MLÁ: (Megfizethető Lakások Aránya - MLA) pedig azt nézi, hogy a lakáspiaci hierarchia mely szintjére tud belépni egy átlagos háztartás. ( 5% jelentése : egy átlagos háztartási jövedelemből megvásárolható lakás áránál a kínált lakások 5% alacsonyabb árú )

Forrás : Magyar Háztartás Panel, KSH

slide16

A fejlett ország ingatlanárainak hirtelen növekedését korrekció követi

Lakásárak 1970 és 2009 első negyedéve között Japánban, Finnországban, Svájcban és az Egyesült Államokban

slide17

Az ingatlanpiaci válság legkevésbé azokat az országokat érintette ahol konzervatív hitelezési politikát folytattak és a pénzügyi felügyeletek szabályozási tevékenysége erős volt

Lakásárak változása a válság kezdete óta

(Legutóbbi adat: 2009 első vagy második negyedév, 2008 harmadik negyedévhez viszonyítva, százalékban)

Forrás: Arco Real Estate, Statistical Office of Estonia, BIS, Bulgarian

National Statistical Institute, S&P, Statistics Denmark, National Bank of

Slovakia, Statistical Office of Slovenia, Halifax, ADEF, Tinsa, Permanent

TSB/Economic & Social Research, Statistics Netherlands, Hypoport,

Statistics Sweden, Australian Bureau of Statistics, Statistics Norway, Swiss National Bank, Österreichische Nationalbank, Central Statistical Office Poland, Global Property Guide.

slide19

A magas 70% feletti LTV a kockázati éhség csökkenésével 2008 közepe óta csökken

  • Az új jogszabályok tovább szigorították az adható hitelek LTV-jét, ami a trend folytatását eredményezi
  • Nem az LTV szint lesz az ügyfelekért folytatott verseny legfontosabb eleme.

LTV

Forrás: MNB

slide20

Csökkenő foglalkoztatás, növekvő csődráta és munkanélküliség növeli a lakossági hitelek bedőlésének kockázatát

slide22

2009.-től folyamatosan romlik a háztartások számára kihelyezett hitelportfolió minősége is

Forrás: MNB

slide23

A forint alapú lakáshitelek minősége továbbra is a legjobb a lakossági hiteleken belül

slide26

A lakosság 38% elégedetlen a lakáskörülményeivel. Ez további jelentős potenciált hordoz a lakáshitel piac bővüléshez

Forrás: Városkutató 2006.

slide27

A háztartások GDP arányos eladósodottsága az Eurozóna átlaga alatti – ez jelentős növekedési potenciált hordoz - . A rendelkezésre álló jövedelem arányos törlesztési terhek az Eurozóna átlagát meghaladják ugyan, de ezt a magas banki marzsok, magas alapkamat és rövidebb futamidők magyarázzák. Ezek közelítése az EU átlaghoz további növekedést alapozhatnak meg

Forrás: MNB

slide28

A teljes lakásállományon belül a jelzáloggal terhelt ingatlanok aránya jelenleg megközelíti a 40 százalékot

slide30

A hazai magas hitel / betét arány és a magas jegybanki alapkamat külső forrás szükségletet eredményez

slide33

Gondolatok egy sikeres lakáspolitika érdekében

  • Széleskörű szakmai egyeztetés,
  • Koherens, időben is egymásra épülő koncepció, világos célokkal, eszközrendszerrel,
  • Az ország teherbíró képességével konzisztens forrásallokálás
  • Az elérni kívánt célok folyamatos monitorálása,
    • Energiatakarékos és környezetkímélő lakásberuházások támogatása,
    • Panelházak korszerűsítése,
    • Szociális bérlakásépítés támogatása,
    • Lakás takarékpénztári megtakarítások ösztönzése, ehhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatások biztosítása,
    • Fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása,

E L V E K

Megfontolásra alkalmas prioritások