Download
1 / 29
E N D
Probléma I. • Általános tapasztalat, hogy az agysérülések, narkotikumok közvetlenül befolyásolják nem csak az intelligenciát, de a személyiséget is, amiből könnyű arra következtetni, hogy az agy és az elme (lélek) olyan szoros összefüggésben állnak egymással, hogy tulajdonképpen azonosak. • Ebben az esetben viszont szembe kell néznünk azzal a lehetséges következménnyel, hogy a lelki tulajdonságok – az olyanok is, mint például a szeretet, a szerelem, a jóindulat – valójában csak anyagi természetűek. • Talán még ennél is súlyosabb következmény, hogy akaratunk, szándékaink is a természettörvényeknek alávetett anyagi folyamatokkal azonosíthatóak. Így viszont az erkölcsi felelősség lehetősége kérdőjeleződik meg.
Probléma II. • Mindennapos intuíciónk mégis az, hogy a lelki tulajdonságok markánsan megkülönböztethetőek a testi állapotoktól. Elménk szellemi természetűnek mutatkozik, testünk nem. • Lelki jelenségeink oksági kapcsolatban állnak nem csak a testi jelenségekkel, de egymással is, s ez utóbbi oksági kapcsolat alapján magyarázni a cselekvéseket sokkal racionálisabbnak mutatkozik, mint az agy állapotai alapján. • Szintén általánosan ismert tény, hogy az agysérülést követően a személy idővel, megfelelő gyakorlással visszanyeri az elvesztett képességeit, holott az állítólag ezekért felelős agyterület nem épül vissza.
Probléma III. • Összeegyeztethetők ezek az ellentmondónak mutatkozó tapasztalatok? • Ha nem, akkor melyiket kellene alapul vennünk? • Ha igen, akkor hogyan?
Két szembenálló nézőpont Az alábbiakban két szembenálló nézőpontot , s az ezekből fakadó nehézségeket mutatjuk be: • Descartes dualista elképzelését. • Az azonosság elméletet. • A két irányzat problémáiból levonható következtetéseket (például funkcionalizmus és emergentizmus)
Megoldás I: Dualizmus A szubsztancia dualizmus állításai: A világban kétféle egymástól független létező (szubsztancia) van: anyag és elme Az anyag alapvető tulajdonsága a kiterjedés. Az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás. Az anyag és az elme között kölcsönhatás áll fenn.
Probléma: kauzális kölcsönhatás Erzsébet, pfalzi hercegnő: 1) Az elmének nincs kiterjedése. 2) Az anyag mozgását csak kiterjedéssel rendelkező objektumokkal való érintkezés okozhatja. 3) Vagyis az elme nem okozhatja testek mozgását. Descartes válasza: 2) nem igaz. De Descartes nem ad számot arról a folyamatról, amely révén az elme hatással lehet a testre.
A test-elme probléma test-elmeprobléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás
Megoldás II: Azonosság Elmélet I. • Kauzális érvelés: • Premissza (1): A mentális okoknak vannak fizikai okozatai. • Premissza (2): Minden fizikai okozatnak van fizikai oka. • Premissza (3): A mentális okok fizikai okozatai nincsenek túldeterminálva. • Konklúzió: A mentális okok azonosak fizikai okokkal. David Lewis
Megoldás II.: Azonosság Elmélet II: Reduktív fizikalizmus: a mentális események kauzálisan hatékonyak, de oksági relációik pontosan ugyanazok, mint a fizikai események oksági relációi. Vagyis az elme tulajdonképpen azonos a testtel. M M* P P*
Megoldás II: Azonosság Elmélet III. Az érzetek nem mások, mint agyi folyamatok. fájdalom tű kéz-elrántás idegi aktiváció
Probléma: Sokszoros Realizálhatóság I. Probléma a reduktív fizikalizmussal: Sokszoros realizálhatóság Realizált • ugyanaz a mentális állapot • különböző agyállapotok Realizáló 1 Realizáló 2 Realizáló 3
Probléma: Sokszoros Realizálhatóság II. • Példa 1: • Az ember, de feltehetően a kutya vagy a polip is érez fájdalmat. • A fájdalom mint fájdalom teljesen hasonló érzés mind a három élőlény esetében, ám feltehetően teljesen más szerkezetű a három faj idegrendszere, illetve azok az agyterületek, amelyek esetleg összefüggésbe hozhatóak az említett érzéssel. • Példa 2: • televízió-kép: katódsugárcsöves / LCD / plazma
Megoldás III.: Funkcionalizmus I. Nem-reduktív fizikalizmus: A mentális tulajdonságok ‘magasabb rendű tulajdonságok’, amelyek a fizikai tulajdonságok által meghatározottak, de nem azonosak azokkal. Funkcionalizmus: (Példa magasabb rendű tulajdonságokra.) mentális tulajdonság = rendelkezni valamilyen tulajdonsággal, amely adott kauzális szerepet tölt be • mentális tulajdonság → másodrendű tulajdonság • maga a funkcionális szerep • fizikai tulajdonság → elsőrendű tulajdonság • funkcionális szereppel rendelkezik
Megoldás III.: Funkcionalizmus III. Analógia: Test Elme Hardver Szoftver
Kik gondolkodnak? Tudnak a gépek gondolkodni? • 1997 – Deep Blue vs. Kasparov • 32 IBM szuperszámítógép • 220 sakk-processzor • 100 millió pozíció / sec • Vajon intelligens Deep Blue?
Turing teszt Imitációs játék: Turing teszt:Egyik ember helyett egy számítógép. Loebner-díj 1990 óta.
Gyenge vs. Erős MI Gépies műveletek vs. Valódi megértés Gyenge Mesterséges Intelligencia: → a számítógép hasznos eszköz bizonyos humán teljesítmények szimulálásában Erős Mesterséges Intelligencia: → egy megfelelően programozott számítógép valóban rendelkezik elmével Pl.: Deep Blue → Gyenge MI de nem Erős MI.
GONDOLKODÓ GÉPEK? Az Erős MI ellen John Searle Érv az Erős MI ellen: → pusztán formális szabálykövetés nem eredményezhet valódi megértést a gép saját beszámolója nem tekinthető bizonyítéknak az, hogy mi értelmesnek ítéljük a gép reakcióit sem elegendő ok arra, hogy valódi megértést tulajdonítsunk neki
GONDOLKODÓ GÉPEK? Kínai szoba
Egyéb problémák a funkcionalizmussal • 1. Kváliák, érzetminőségek • Érzetminőség, szubjektív élmény, számítógépeknek ilyen nincs • 2. Kizárja az evolúciós megközelítést • Mentális funkciók függetlenek a neurális alapoktól, vagyis nem befolyásolhatja őket a (neurális) evolúció, amely az agy szelekciós változása • 3. Tanulás nehéz kezelni funkcionalista alapon • A tanulás ugyanis ingerek kategorizációján alapul, ami nem más, mint magasabb szintű mentális állapotok kialakulása alacsonyabb szintűekből, hiszen a kategória sem eleve adott; a kategorizációhoz és a tanuláshoz így legalább két szintet kell figyelembe venni (kategorizálandó ingerek, magasabb kategória szintjei), ami nem elképzelhető funkcionalista keretek között.
Egy evolúciós megközelítés • Az MI és az emberi különbsége alapvető: • Az MI mesterségesentervezett és létrehozott dolog • Míg az emberi elme egy természetes tervezetlen fejlődés következménye • Daniel C. Dennett • Nem igaz, hogy alapvető különbség lenne MI és elme között • származtatott intelligencia vs. természetes intelligencia • Mert valójában az emberi elme is származtatott, semmi csodálatos, különleges nincs benne, csak éppen nem az IBM, hanem a természetes szelekció terméke, vagyis • Lehetséges az MI
Egy másik evolúciós megközelítés • Ugyanakkor Dennett érvelése megfordítható. • Lehetséges valódi MI, ha nincs alapvető különbség az emberi elme és az MI között. • Az emberi elme azonban igenis eredeti. • Az MI akkor lehet sikeres, valódi, ha az emberi elméhez hasonlóan szintén nem származtatott, hanem eredeti lesz. • Eddig azonban csak származtatott, „tervezett” módon próbáltak MI-t létrehozni. • De elméletileg lehetséges és eme érvelés szerint csak így lehetséges, hogy nem tervezéssel, hanem ember által irányított evolúciós (szelekciós) eljárással hozzanak létre MI-t. • Pl. program-tesztelési eljárások; szélcsatorna a repülőgép tervezésben
Megoldás IV.: Emergentizmus • Ez egy monista álláspont, vagyis elképzelése szerint csak egy szubsztancia, az anyag létezik (=>< dualizmus) • Ugyanakkor az elme nem azonos az aggyal (=>< azonosság elmélet) • És nem is csak egy pontosan meg nem határozható létezéssel (esetleg pusztán leírással azonosítható) bíró funkció (=>< funkcionalizmus), hanem • egy evolúciós fejlődés során kialakult emergens (magasabb szintű, átfogó) létező, amely kontrolálja az (alacsonyabb szintű, fizikai) agyi folyamatokat Polányi Mihály
A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás sokszoros realizálhatóság funkcionalizmus emergentizmus
