1 / 140

Sportpedagógiai alapok

Sportpedagógiai alapok. Sportpedagógiai alapok. Dr. Bíró Melinda. A sport mint nevelési színtér. Milyen nevelési értékeket közvetít a sport?. Érték Nevelés A sport, mint nevelési érték meghatározása. Sportpedagógiai alapok. TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Érték.

reed-simpson
Download Presentation

Sportpedagógiai alapok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Sportpedagógiai alapok Sportpedagógiai alapok Dr. Bíró Melinda TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

  2. A sport mint nevelési színtér Milyen nevelési értékeket közvetít a sport? ÉrtékNevelésA sport, mint nevelési érték meghatározása

  3. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Érték A jelenkori társadalomban mi az érték? A helyes követendő értékek felismerésében, közvetítésében és követésében kiemelkedő szerepe van a NEVELÉSNEK, önnevelésnek. Pedagógiai Lexikon 1997

  4. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sport értékrendszere Rétsági 2011 alapján http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-Retsagi-Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch01s02.html CÉLÉRTÉKEK megszerzése Egészséges testi fejlődés, egészséges életmód, edzettség Mozgásos cselekvések Általános és speciális mozgás-műveltség Az emberi teljesítőképesség fokozása Szellemi javak Személyiségfejlesztés ESZKÖZÉRTÉKEK

  5. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 NEVELÉS • Cselekvő beavatkozás a személyiség fejlődésébe „A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés.” (Bábosik, 1999)

  6. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 „A béke vagy te, Sport!a népeket egymáshoz fűző szép szalag:és testvérré lesznek mind általad,önuralomban, rendben és erőben.Mert önbecsülést tanulnak az ifjaktőled, s más népek jellemét is éppúgymegértik és nagyra tartják, hogyha tetanítod őket túlszárnyalni egymást:mert versenyed a béke versenye.” "A béke csak egy jobb világ eredménye lehet, a jobb világot csak jobb egyének hozhatják létre, a jobb egyéneket pedig csak a nemes küzdelmek próbái formálhatják ki"

  7. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Nevelési válság… • …jellemzi az ezredforduló magyar társadalmát …Család… …Iskola… Értékválságban az iskola …

  8. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A SPORT "A sport életünk fontos részévé válik, amely kiegyensúlyozza azt, fizikailag és szellemileg segíti a gondolkodásunkat, alapvető részeként az ember erkölcsi nevelésére irányuló nemes erőfeszítéseknek. Egy olimpikon új emberi méltóságot nyer azáltal, hogy áldozatokat és erőfeszítéseket vállal. Ha pedig célba ér, a személyisége mintává válik mindannyiunk számára." 1892 Önként vállalt kötelezettségekkel járó tevékenység, s mint ilyen, a pedagógiai munka kivételesen előnyös terepe.

  9. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A Sport – mint nevelési színtér • egészségnevelés • testi nevelés • erkölcsi • értelmi • esztétikai • önállóságra, aktivitásra • kitartásra, küzdeni tudásra • önfegyelemre • kreativitásra nevelés • világnézeti nevelés A sport nevelési hatása akkor érvényesül, megfelelően, ha a sporttevékeny-séget pedagógiai irányítás mellett végezzük.

  10. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sport pedagógiai szempontból a személyiség fejlesztés egyik legfőbb területe, eszköze A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük: • a motivációt, • a sikerek és a kudarcélmények feldolgozását, • a bátorságot, • az akaraterőt, • a küzdeni tudást, • az önbizalmat, • a fájdalomtűrést, a fájdalom leküzdését fáradságtűrést, • egymásra figyelést, • társas kapcsolatok alakulását, segíti a szocializációt, • a toleranciát, • a reális önértékelést. A személyiség-vonások mindegyike feltétlenül szükséges a jelenkori társada-lomba való beilleszke-déshez

  11. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük: • A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet. • Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti. • A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók. • A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem). • A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei: • önuralom • helyes önértékelés • szabályok, követelmények ismerete, elfogadása • közösséghez való alkalmazkodás képessége • A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek

  12. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük: • A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet. • Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti. • A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók. • A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem). • A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei: • önuralom • helyes önértékelés • szabályok, követelmények ismerete, elfogadása • közösséghez való alkalmazkodás képessége • A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek

  13. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a sportban • Kommunikatív hatású, közösségteremtő. • A szocializálódás egyik jelentős területe. • Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai irányítás mellett felfokozott érvényű. • Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz, egészség, test imázs). • Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában beállott változások. • Közösségfejlesztő hatás: - közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás - csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés) - az egyén teljesítménye és a közösség sikere - szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság - edzéseken túli közös élmények, hagyományok kiépítése, ápolása. A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük:

  14. A sportpedagógia meghatározása Mi a pedagógia? Mi a sportpedagógia? A pedagógia mint tudományA kultúra – testkultúra fogalmaA sporttudomány, sportpedagógia meghatározása

  15. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Pedagógiaésneveléstudomány Eredetileg: Pedagógia= a gyakorlatinevelésösszesformájávalfoglalkozott Pedagógia tárgya: Gyermekkísérőrabszolga (paidagogosz) ábrázolásaegyKr. e. 5. századbólszármazóvázaképen… • gyermek megismertetése • annak átalakítása • bevezetése az értékek világába, értékrendszerének alakítása

  16. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Pedagógia • Nevelés elmélete, gyakorlata Sportpedagógia • (a SPORT által való) nevelés elmélete, gyakorlata

  17. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 1. Alapfogalmak1.1. A kultúra colere Az emberiség által a történelmi fejlődés során létrehozott anyagi és szellemi javak, értékek összessége. Tudások gyűjteménye, mindannyian örökül kapjuk Babbie (1998) „Jelenti mindazon szellemi, anyagi elemek összességét, melyeket az ember mint társadalmi produktumokat létrehozott, és fennmaradásának folyamatában megerősített mintaként.” (Bíróné 1994)

  18. „Azon képességek,(anyagi, viselkedésbeli, szellemi) teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett. Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott képességek és tapasztalatok együttese.” (Magyar Nagylexikon, Akadémiai Kiadó, 11. kötet. 619–620.) Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 1. Alapfogalmak1.1. A kultúra Tudások gyűjteménye, mindannyian örökül kapjuk Babbie (1998)

  19. Röthig (1976) értelmezése szerint a testkultúra az egyetemes kultúra organikus része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában. Tartalmilag a testkultúra mindazon szellemi és anyagi értékek összességét jelenti, amelyet az emberi társadalom fejlődése során létrehozott és értékként megőrzött, a társadalmon belül lezajló aktivitása, fizikai tevékenysége segítségével. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 1.2.Testkultúra

  20. A kultúra része, magába foglalja azon társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak összességét, mindazon érték és normarendszert, amely a célra irányított tevékenységek folyamatában (testnevelés, sport, testi nevelési tevékenységek) hozzájárul az emberi személyiség egészséges testi és szellemi fejlődéséhez. (Biróné N.E) Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 1.2.Testkultúra

  21. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Testkultúra Gyakorlati összetevők Elméleti összetevők Tárgyi összetevők Testedzés, játék- és sporttevékenység Testgyakorlatokhoz, sportágakhoz kapcsolódó elméleti ismeretek Testedzés, sporttevékenységi színterek, létesítmények Működési feltételrendszer Sportszerek, sporteszközök Kondicionálás kompenzálás Mozgásos cselekvések, mozgásos játékok, testedzési formák, sportágak A testkultúra szerkezeti összetevői Mozgásműveltség fejlesztése Sportműveltség fejlesztése

  22. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • A 19.sz. tudományos felfogása akadályozta a testgyakorlatok tudományának önállósodását. • 1945-után kezdődik el újból a sport, testi nevelés pedagógiai, didaktikai és módszertani kérdéseiben az elméleti vita. • 1928-1960-as évek közepéig egy önálló sporttudományról folyik vita. • 1960-tól önálló sportpedagógia (mint a sporttudomány résztudomány területe) létrehozása • 1991 MTA Pedagógiai Bizottsága - Testnevelési és Sportpedagógiai Albizottság • 1994. elindul a PhD képzés az ELTE neveléstudományi program alprogramjaként a sportpedagógia elfogadást nyer. • 1997 A sporttudomány (tudományág) hivatalos akkreditációt nyert a neveléstudomány keretén belül.

  23. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 1.3 Sporttudomány A sporttudomány vizsgálati tárgya: a SPORT • Szűkebb értelemben a sport általában a teljesítménysportra, versenysportra értendő • Széles értelemben: testi aktivitás A sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző sport előtagú, un. szubdiszciplinákat. - sporttevékenység, mint az emberi mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és társadalomi jelenség.

  24. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az önálló sporttudomány • A sporttudomány olyan természet- és társadalomtudományi ismereteket integráló multidiszciplináris tudományág, amelynek kutatási területét, tárgyát a testkultúra jelenségei, különösen a testkulturális tevékenységet folytató sportoló ember képezi. • Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának részterületeként, a testkultúrának leképzésére szolgáló eszmerendszer. • Tárgya, az ember cselekvőképességének és teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új összefüggések feltárása. • Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása, ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a társadalom totális fejlődésének elősegítése.

  25. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sporttudomány alapkategóriái: • Fizikai aktivitások, • Teljesítménynövelő tevékenységek • Szabadidő-kitöltő tevékenységek • Rehabilitációs és gyógyító mozgásos tevékenységek • Tudatos testgyakorlás, testnevelés • Gyógyító testnevelés • Sportok (prevenciós, egészségmegőrző, rekreációs) • Versenysportok

  26. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sporttudomány egy lehetséges rendszerezési koncepciója Orvosi, természettudományi alapok Sportpolitika Sportjog Sportgazdaságtan Sportmenedzsment Sportbiológia Sportorvostan Sportbiomechanika Sporttechnika Társadalom és magatartás és neveléstudományi alapok Politikai – gazdaságtudományi alapok Sportantropológia Sportpszichológia • Sportszociológia • Sportpedagógia Kultúrelméleti alapok Sporttörténet Összehasonlító Sporttudomány Sportinformatika Sportfilozófia

  27. Sportpedagógia Pedagógia jellegű tudomány, amelynek tárgya a sportoló pedagógiai szempontú vizsgálata.

  28. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógia feladata • A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni. • A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk.

  29. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógia feladata A sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása.

  30. TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Sportpedagógiai alapok A sportpedagógia helye a tudományok rendszerében etika esztétika információelmélet Fiziológia sportetika sportesztétika edzéselmélet Irányítás- elmélet sportfiziológia szociológia pszichológia Sportszo-ciológia Sport-pszichológia sportpedagógia Testne-velés elmélet Fejlődés-, pedagógia pszich. Pedagógiai szociológia didaktika neveléselmélet

  31. A sportpedagógia kutatásmódszertana Mi jellemzi a sportpedagógiai kutatást? Milyen kutatási módszereket használ a sportpedagógia? • A sportpedagógia kutatás céljaA sportpedagógia kutatás tárgyaA sportpedagógia kutatás folyamata, módszerei

  32. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógiai kutatás célja, tárgya Célja: új ismeretek feltárásával hozzájáruljon az O-N, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez. Tárgya: a személyiség fejlesztés folyamatában érvényesülő törvényszerűségek feltárása: • Az iskolai nevelés folyamata • Sportszíntér • Oktatás irányítás, szervezés, tervezés, ellenőrzés, értékelés, • Oktatási tartalom • Pedagógus-, edzőképzés • T-t, Sz-t viszony

  33. A sportpedagógiai kutatás jellemzői A pedagógiai jelenségek bonyolultak, nehezen figyelhetők meg, nehezen mérhetők.

  34. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógiai kutatás folyamata 1. A kutatási probléma (KP) kiválasztása, meghatározása • Forrásai: gyakorlat, elmélet, szakirodalom • A KP értékelése: hasznos, időszerű, fejlesztő, újabb kutatáshoz vezessen, kutatható legyen • Megfogalmazása: változók (V) helyzetének, állapotának, összefüggéseinek feltárása 2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése 3. Kérdésfelvetés

  35. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógiai kutatás folyamata 4. Hipotézisek megfogalmazása • Követelmények: magyarázó, világos, igazolható legyen, tömör • Null-hipotézis (nincs összefüggés a V között) • Alternatív irány nélküli hipotézis összefüggést feltételezünk, de irányt nem adunk meg • Alternatív irányt is jelző hipotézis összefüggést feltételezünk, annak irányát is megadjuk

  36. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógiai kutatás folyamata 5. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása. • Stratégia: induktív (gyakorlat elmélet) deduktív (elmélet gyakorlat ) • A kutatás módszerei, eszközei: a változókról adatokat gyűjtünk • Módszer: a megismerés eszköze • Érvényesség (validitás) • Megbízhatóság (reliabilitás) (eszköz, személy, körülmény)

  37. Módszer Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A megfigyelés módszere Mivel a megfigyelés a pedagógiai folyamat közvetlen észlelésén alapul, így velejárói a hátrányok: • Annak ellenére, hogy a megfigyelés meghatározott standardok szerint történik (mit figyelünk meg és hogyan) a megbízhatóság sajnos csorbát szenved. • A megfigyelt személyek változtathatnak magatartásukon, viselkedésükön • Szelektivitás Követelmények : • Objektív legyen • A megfigyelő előítélet mentes, képzett legyen • A megfigyelési technika csökkentse a szubjektivitást

  38. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A kikérdezés módszere Fajtái: Szóbeli kikérdezés, írásbeli Kérdéstípusok: fő, kiegészítő, demográfiai… A szóbeli kikérdezés lehet: • interjú • strukturálatlan interjú, • strukturált interjú, • mélyinterjú, • narratív interjú, • klinikai beszélgetés • exploráció • Az írásbeli kikérdezés lehet: • kérdőíves • attitűdvizsgálat • időmérleg

  39. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Szociometria Az egyén társas kapcsolatrendszerét, a közösség, csoport alakulását vizsgáló eljárás.

  40. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Pszichológiai tesztek (PSZT) • A PSZT feladata a pedagógiai kutatómunkában az előzmény és eredményváltozók mérése. Tudásszint mérő tesztek Dokumentumelemzés Tartalomelemzés

  41. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A sportpedagógiai kutatás folyamata 6. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása • Populáció: alapsokaság • Követelmény: reprezentativitás • A minta nagyságának meghatározása • Mintavételi eljárások: • véletlen mintavétel, • csoportosított, lépcsőzetes mintavétel (megye-iskola) • mechanikus véletlen mintavétel • rétegzett mintavétel 7. A kutatás végrehajtása 8. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása 9. Publikálás

  42. Mi a kompetencia? Hogy értelmezzük az oktatást sportmozgások tanításánál? NevelésOktatás Képzés A nevelés – oktatás – képzés fogalmaÉrtelmezése a sportmozgások tanításánálA motoros tanítás – tanulási folyamat szerkezete

  43. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 NEVELÉS • Cselekvő beavatkozás a személyiség fejlődésébe „A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés.” (Bábosik, 1999.)

  44. Skinner: „ a tanulás tudománya, és a tanítás művészete” Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 OKTATÁS

  45. Az oktatás azon része, amely során kialakulnak a jártasságok, készségek. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 KÉPZÉS

  46. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Tények, információk, fogalmak, törvények, műveletek Tanár (T) (i) Tanuló (t) JÁRTASSÁG ismeret A feladatmegoldó tevékenységnek az automatizálódás felé haladó összetevője. Ismeretek alkotják – az ismeretek automatikus felhasználásának a szintje készség képesség Valamely cselekvésre, tevékenységre való alkalmasság. szokás Olyan tevékenység, amely bonyolult feltételes reflexek láncolatán alapszik. teljesítményképes tudás Az ismeretek aktív felhasználása, alkotó alkalmazása

  47. „A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések és kivitelezések által érvényesül. A döntések feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. A kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer.” Nagy 2000 • A személyiségfejlesztés érdekében négyféle kompetenciát határoz meg: • személyes kompetencia (egészséges és kulturált életmódra nevelés); • szociális kompetencia (segítő életmódra nevelés); • kognitív kompetencia (az értelem kiművelése); • speciális kompetencia (a szakmai képzés alapozása). Nagy, 1996 • Akompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg: • Ismeretek; • Készségek, jártasságok; • Önértékelés, szociális szerepek; • Személyiségvonások; • Motivációk. Használják a kulcskompetenciákfogalmát is, amely a mindenki számára szükséges kompetenciákat öleli fel (Coolahan,2002).

  48. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • Makszinés Woth2007-ben megjelent tanulmányában azokat a specifikus pedagógiai kompetenciákattárja fel, amelyek Nagy (1996) meghatározásából és leírásából összegzik azokat a szakmai feladatokat, tudnivalókat, amelyek nélkül a testnevelő nem tekinthető szakembernek. • Kapcsolatteremtés • Rendgyakorlatok alkalmazása, vezénylése • A tanulók szervezetének általános és speciális előkészítésével és a gyakorlatok vezetésével kapcsolatos testnevelő tanári kompetenciák • Tervezési feladatok • Szervezési feladatok • Képzési feladatok • Oktatási feladatok • Játékvezetés • Gondozási feladatok, baleset-megelőzés • A terhelés, pihenés szabályozása

  49. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az oktatásértelmezése a testnevelés és sportmozgások tanításánál ”A korszerű testkulturális műveltség értékeinek elsajátítása és általa a személyiség fejlesztése a tanítás – tanulás folyamatában a tanár tanuló együttes, kooperatív tevékenységében.”

  50. Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése • Makrostruktúrája: • ismeretszerzés • alkalmazás • rendszerezés • rögzítés • ellenőrzés • értékelés • Mikrostruktúrája: • afigyelem felkeltése, • célok ismertetése, • a motiváció biztosítása, • a tanulandók hasznosságának, használhatóságának ismertetése, • az előzetes ismeretek felidézése, • rögzítés, • az alkalmazás, • a teljesítmény mérése, értékelése.

More Related