Kérdések a kisfilmhez

1. 1. TételBaleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontok szerint! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezésekor az elsősegélynyújtás eszközei, feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet, hogy az eszköz feltétel rendszer, rendelkezésre álljanak! Készítette: Császár Judit

2. Kérdések a kisfilmhez • Milyen kézi szállítóeszközöket láttál a kisfilmen? • Hogyan kell az egyes szállítóeszközöket helyesen használni? Készítette: Császár Judit

3. A biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételei: • Személyi feltételek: • Megfelelő életkor, • képzettség, • munkára alkalmasság • jogszerűen végzi munkáját, • egészségi alkalmasság, • időszakos orvosi felülvizsgálat, • időszakos biztonságtechnikai tűz- és környezetvédelmi oktatás megléte. Készítette: Császár Judit

4. Tárgyi feltételek: • A munkahely, az építmény a munkavégzés jellegének megfelelő, engedélyezett, tűz és környezetvédelmi szempontok szerint is. • A kijáratok és menekülési útvonalak szabadok, • menekülési kiürítési tűzriadó tervek léteznek. • Kézi és telepített gépek megfelelő biztonságosak, • időszakos felülvizsgálatuk meg van. • A kézi szerszámok tárolása biztonságos. Készítette: Császár Judit

5. Munkahelyek környezetvédelmi feltételei: • Kommunális hulladék biztonságos tárolása, elszállítása és ennek dokumentálása. • Környezet szennyező anyagok, veszélyes anyagok, keletkezésének minimálisra szorítása, hulladék biztonságos tárolása, elszállítása és ennek dokumentálása. • Környezetre veszélyes: pl. légszennyezés (CO2), talaj szennyezés( olaj), vízszennyezés (vegyszerek), élővilág pusztítása, épített környezet . Készítette: Császár Judit

6. Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei: • Tűzvédelmi szabályzat készítése. • Ebben tűzriadó terv készítése. • A terv tartalmazza a tűzjelzések és épületek kiürítésének módját, a riasztás rendjét. • Az elvégzendő teendőket, • megnevezi a veszélyforrásokat, és a felelős személyeket. • a helyszín rajzot, vízvételi helyet, tűzoltó anyagok, és főkapcsolók helyeit. Készítette: Császár Judit

7. Munkabalesetek, balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai: • Bejelentési kötelezettség, együttműködési kötelezettség. • Nyilvántartási kötelezettség. • Kivizsgálási kötelezettség, és dokumentálási kötelezettség. • Egészség biztosítók értesítése • http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=301 Készítette: Császár Judit

8. Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei az adott munkahelyen Készítette: Császár Judit

9. Az elsősegélynyújtás olyan első, azonnali beavatkozás, amelyben a sérültet részesítjük hirtelen egészségkárosodás, rosszullét esetén az orvos vagy a mentők megérkezéséig. • Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását.  Készítette: Császár Judit

10. Az elsősegélynyújtás személyi feltételei: • legyen képzett, • gyors határozott, • naprakész ismeretek • Ne kapkodjon, reális helyzetfelismerése legyen, • ne kockáztasson, csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezze. Készítette: Császár Judit

11. Tárgyi és szervezési feltételek: • Legyenek biztosítottak a mentéshez szükséges eszközök, mentőláda, újraélesztő eszközök, szállító eszközök, mentési útvonal, elsősegély helység, • Mentést irányító személy Készítette: Császár Judit

12. Veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, szállíttatása, ellenőrzése • A veszélyes hulladékok gyűjtése a nem veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik, jogszabályban előírtaknak megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken és gyűjtőedényekben. • Minden telephelyen kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező veszélyes hulladékokat. Készítette: Császár Judit

13. Jogszabályi előírások alapján évente legalább egy alkalommal, vagy mennyiségtől függően többször is elszállítatásra kerülnek a hulladékok. • Az elszállítást szállításra és a kezelésre vonatkozó, engedéllyel rendelkező cégek végzik. Szerződéskötés után, ezek a cégek gondoskodnak a hulladék ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról, és megfelelő elhelyezéséről. • Folyamatosan ellenőrizésre kerül a gyűjtőedények és a gyűjtőhelyek állapota. Készítette: Császár Judit

14. Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása • A nem veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik. • Elkészítettük egyedi hulladékgazdálkodási tervünket, melyet a hatóság jóváhagyott. • Folyamatosan ellenőrizzük a gyűjtőedények, gyűjtőhelyek állapotát. • Folyamatosan kerülnek elszállításra a nem veszélyes hulladékok. • Az elszállítást a szállításra és a kezelésre vonatkozó, a környezetvédelmi hatóság által kiadott, engedéllyel rendelkező, cégekkel végeztetjük, melyekkel szerződést kötöttünk. Készítette: Császár Judit

15. 2. tétel Készítette: Császár Judit

16. A raktározás és tárolás legfontosabb szabályai • A raktárban csak a megnevezésének megfelelő anyagok tárolhatók • A raktárban csak a kioktatott személyzet tartózkodhat • A polcok nagy teherbírásúak és rögzítettek legyenek • Legyen megfelelő a világítás és a közlekedési útvonalak Készítette: Császár Judit

17. A raktározás és tárolás legfontosabb tűzvédelmi előírásai • A raktárnak a bennük tárolt anyagoktól függően megfelelő tűzvédelmi besorolásúnak kell lennie: • A : Fokozottan tűz és robbanásveszélyes • B: Tűz és robbanásveszélyes • C: Tűzveszélyes • D: Mérsékelten tűzveszélyes • E: Nem tűzveszélyes Készítette: Császár Judit

18. A villamos berendezések főkapcsolóit, tűz, füst és hőérzékelőket szabadon kell hagyni • A munkakörnyezetet a biztonságos munkakörnyezetnek megfelelően alakítjuk ki. • A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásokat be kell tartani Készítette: Császár Judit

19. Hulladékok fogalma • Olyan feleslegessé vált,a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell. Készítette: Császár Judit

20. Hulladékok csoportosítása • Települési vagy kommunális hulladék • Ipari,mezőgazdasági hulladék • Veszélyes, nem veszélyes hulladék. • Lehet szilárd,cseppfolyós,iszap és gáz halmazállapotú. Készítette: Császár Judit

21. Raktározással kapcsolatos legfontosabb teendők • A raktárban csak a kioktatott személyzet tartózkodhat • A raktárban csak a raktár elnevezésének megfelelő anyagok tárolhatók • A tárolt anyagokat elkülönítetten tároljuk • Gondoskodni kell a megfelelő világításról • Gondoskodni kell a tűzvédelmi feladatok ellátásáról: poroltók,tűz,füst,hőérzékelők, közlekedési utak szabadon hagyása Készítette: Császár Judit

22. A raktári tevékenység tilalmai • Tilos a raktárban: • Élelmiszeres dobozokban,flakonokban vegyszert tárolni • Vegyszereket magyar nyelvű felirat nélkül tárolni • Közlekedni csak a kijelölt területen szabad • A raktárban a kiszolgáló személyzeten kívül senki sem tartózkodhat Készítette: Császár Judit

23. 3. tétel Készítette: Császár Judit

24. A munkahelyek kialakítása • A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni. • -a helységek méretének kialakítása • - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés • - a munkahely megvilágítása • - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések • - zajvédelem, por • - vegyi anyag , sugárzás • - rezgésvédelem • - a nem dohányzók védelme Készítette: Császár Judit

25. Tűzvédelmi szabályzat • A munkahelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:- • a létesítmény és a helységek tűzveszélyességi osztályba sorolását • - a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat • - a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait Készítette: Császár Judit

26. Tűzvédelmi szabályzat • A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: • - a tűzjelzés módját • - riasztás rendjét • - létesítmény elhagyásának módját • - a tűz esetén szükséges tennivalókat • - a fő veszélyforrásokat • - a létesítmény helyszínrajzát Készítette: Császár Judit

27. A munkahely kialakításánál fokozott figyelmet kell szentelni a környezetszennyezésre is: • a keletkező hulladékok tárolása, elszállítása, és megsemmisítése • levegőszennyezés- vízszennyezés- talajszennyezés Készítette: Császár Judit

28. Anyagmozgatás • Az anyagmozgatás szabályait kézi vagy gépi anyagmozgatásnál is maradéktalanul be kell tartani. • A megfelelő és kiadott védőfelszereléseket használni kell. • Gépi anyag mozgatást csak képzett és megbízott személy végezhet. • Kerülni kell a hirtelen mozdulatokat. • Az anyagmozgatás az egyik legveszélyesebb munkafolyamat. Készítette: Császár Judit

29. Kérdések a kisfilmhez • Milyen anyagmozgatási módszereket láthattunk? • Milyen foglalkozási megbetegedések alakulhatnak ki a helytelen emeléstől? • Ki nem végezhet anyagmozgatást? • Hogyan kell a terhet szabályosan felemelni? • Mit tudsz a csoportos anyagmozgatásról? • Hogyan kell a terhet letenni szabályosan? • Milyen kézi anyagmozgató eszközöket láttál? • Milyen gépi anyagmozgató eszközöket láttál? Készítette: Császár Judit

30. Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. • Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását Készítette: Császár Judit

31. Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, • a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, • ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni Készítette: Császár Judit

32. 4. tétel Villamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre! Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt? Munkatársaival beszélgetve, felmerül az áramütés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség? Készítette: Császár Judit

33. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni. • - a helységek méretének kialakítása • - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés • - a munkahely megvilágítása • - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések • - zajvédelem, por • - vegyi anyag , sugárzás • - rezgésvédelem • - a nem dohányzók védelme • - mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok közlekedési feltételei. Készítette: Császár Judit

34. A villamos berendezésen végzett munka személyi feltételei: • villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott,elsősegélynyújtásra kioktatott személynek szabad végezni. Készítette: Császár Judit

35. A villamos berendezésen végzett munka tárgyi feltételei: • Tároló helyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak figyelembevétele • a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági) • munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása • a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen, • zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövididőre sem munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú Készítette: Császár Judit

36. Kisfeszültségű hálózatokban végzett munkákkal kapcsolatos biztonsági szabályok • A hálózatban munkát végezni csak feszültségmentesítés, megfelelő szakképzettség és a szükséges biztonsági előírások betartása mellett szabad. • Villamos fogyasztó hálózati csatlakozó vezetékét nem szabad megtoldani (de az erre a célra készült hosszabbító vagy elosztó alkalmazásával meghosszabbítható). • Kisfeszültségű villamos hálózat légvezetékén akkor sem szabad egyedül munkát végezni, ha a hálózat feszültség mentesítve van. • A készülék tápegységében lévő nagy kapacitású kondenzátorok a berendezés kikapcsolása után is hosszú ideig feltöltött állapotban lehetnek, és így (ha a készülékben javítást végzünk, és ezért burkolatát eltávolítjuk) áramütést okozhatnak. Ezért e kondenzátorokat a munka megkezdése előtt célszerű egy ellenálláson keresztül kisütni. Készítette: Császár Judit

37. Szervezési feltételek: • egyéni védőeszköz juttatás, munkaruházat • orvosi vizsgálatok rendje, ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje • veszélyes gépek, technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása Készítette: Császár Judit

38. Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok: • nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni • központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan mindenáramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható • a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen • a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni • a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani • azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni Készítette: Császár Judit

39. Elsősegélynyújtás áramütés esetén • Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje • Kiszabadítás az áramkörből. • Elsősegélynyújtás. • Az orvos vagy a mentők értesítése. • A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). • A munkahelyi vezetők értesítése. • A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!) Készítette: Császár Judit

40. Kiszabadítás az áramkörből • Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse! • A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). Készítette: Császár Judit

41. Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek iséletveszélyes . • Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet! Készítette: Császár Judit

42. 1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, • sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek! Készítette: Császár Judit

43. 2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. • Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. Készítette: Császár Judit

44. 3. Légzése nincs, de pulzusa van • Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! • A beteg fejét hátrahajtom, majd kanalazó mozdulattal eltávolítom a szájából az idegen testet ha van. • A beteg felé hajolok! (érzem,látom, hallom) • Megkezdem a mellkasi kompressziót. • Lépései: • 2 befúvás az orrba • 30 mellkasi kompresszió • Újabb légzésvizsgálat • Addig folytatom amíg a beteg magához nem tér, ki nem érnek a mentők vagy ha a beteg meghal! Készítette: Császár Judit

45. 4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. • A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved. • Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. • A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. Készítette: Császár Judit

46. A villamos áram hatasa az emberi szervezetre • Az emberi test maga is vezető ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lep fel, a testen áram indul meg. • Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai: • Az izmok összerándulása. • Áramütés eseten az idegeket es izmokat nagyon erős inger érheti, melynek hatásara utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak. • A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságúszervek izmainak összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja. • Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozó áram (amely minden fél periódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb. Készítette: Császár Judit

47. Villamos áram hőhatása • A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. • A keletkező hő az érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések keletkezhetnek. • A 45 °C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt – halálos kimenetelő lehet. Készítette: Császár Judit

48. Villamosság biztonságtechnikája • A helyiségek jellege határozza meg az alkalmazható villamos berendezések, vezetékek, kapcsolók, világítótestek beépíthetőségét, használatát. • Gondoskodni kell az elektromos készülékek vészleállítási lehetőségéről, a gépek esetleges üzemzavara esetén. Kapcsolókat úgy kell elhelyezni, hogy mindig hozzáférhetők legyenek, s be- és kikapcsoló felirattal kell ellátni. • Magyarországon a háztartásokba általában egyfázisú váltakozó áram van bevezetve. (A hálózati feszültség 230V, a frekvencia 50 Hz.) A beérkező két vezeték közül az egyik az üzemi földelés (ezt a transzformátorháznál és esetleg a légvezeték vagy földkábel más pontjain is leföldelik), a másik a fázis. Készítette: Császár Judit

49. Villamosság biztonságtechnikája • A fázis megérintése áramütést okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a földdel érintkezik. • A fázissal akkor is érintkezésbe kerülhetünk, ha valamely villamos berendezés meghibásodása folytán az megjelenik a készülék dobozán, általában valamely, a kezelő által megérinthető pontján (testzárlat). • Az érintésvédelem feladata az esetleges testzárlat által okozott életveszély megelőzése. • Az érintésvédelemnek vannak passzív(az elkerítés, védőelválasztás, elszigetelés, burkolás) és aktív(hatását úgy fejti ki, hogy a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlatos berendezést az előírt időn belül a hálózatról lekapcsolja) megoldásai. Készítette: Császár Judit

50. Tűzvédelem vs. villamosság • Világító berendezéseket úgy kell elhelyezni, használni, hogy tűzveszélyt ne jelentsenek. • A-B tűzveszélyességi osztály – robbanást nem okozó, és C-E tűzveszélyességi osztály – gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. Szabványban rögzített paraméterek szerint lehet alkalmazni. • Villamos berendezéseket az elektromos hálózatról központilag leválaszthatónak kell kiépíteni. • Tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 3 évente, C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 6 évente, D, E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 9 évente. Készítette: Császár Judit