Kis Réka

1. Kis Réka • Szegedi Tudományegyetem • Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

2. Az új szuperhős Esettanulmány a sportolói kép alakulásáról és alakításáról

3. Az előadás felépítése I. BEVEZETÉS II. ELMÉLETI KERETEK III. ELMÉLETI KIFEJTÉS IV. ÖSSZEGZÉS

4. I. Bevezetés • SporttársadalomHŐSÖK • Jelképtermelés, befogadásszakrális hagyomány feloldódása. • Paradoxon: sportoló,mint imázsformáló és imázsforma. • David Beckham: ikon, szimbolikus, kitűntetett terek sztárja ellentmondások – metroszexualitás, tabloidizáció, újmédia.

5. Bevezetés • Rajongók és sportolók viszonyának és a test reprezentációs módjainak átalakulása. Anglia Ázsia USA

6. Bevezetés • Életstílus vs. professzió, reklám vs. profi sportoló  Elfogadás és tagadás problémája, ami Beckhamnél – mint metroszexuális ideálnál – még hangsúlyosabb.

7. II. Elméleti keretek • Valóságok problémája. • Virtuális realitás – reális virtualitás. (Frank Hartmann) • A sport is médiaeseménnyé vált  technikai hozzáférés vált elsődlegessé  médiavalóság prioritása. • Több tudományban is probléma – pl. művészettörténet. • Söke Dinkla: a valóságot elképzeléseink alapján írjuk le. DE • Amit látunk, az szimulációGonzalo Frasca: hagyományos médiumok reprezentációsak és nem szimulációsak: meg tudják mutatni a vizuális képeket és a narratívát.

8. Elméleti keretek • Elkerülhetetlen volt az identitás megváltozása. • Ókori görögök: test és a lélek kultusza=kalokagathia • Ma: „nemétől megfosztott férfi” – külsőségek dominálásaelnőiesedett jegyek ágyék felerősítése – FÉRFIASSÁG! • Metroszexualitás – 1994 Mark Simpson „Here come the mirror man” • 2000 után Eu-ban a 35 év alatti férfiak 40%-a metroszexuális • Hedonizmus, önimádat, válasz a macsókorszakra és a nők „szingliségére”. • 2003 a metroszexuálisok éve.

9. Elméleti keretek • Walter Benjamin – auravesztés tömegessé válás, kiszakadás az eredeti kontextusból.

10. Elméleti keretek • Baudrillard: tükör-inverzióaz ember elveszti referenciáját, tárgyiasul. • Belting: a tükörben nem magunkat látjuk, csak a testünkről egy képet. • Sontag: a fotó kerül a valóság helyébe. • Barthes: valóságosnak feltűntetett dolgokideológiai szemfényvesztés= Mítosz. Pankráció: nem sport, hanem látványosság  ma már a labdarúgás is!

11. III. Elméleti kifejtés • Szemiotika – Hjelmslev: konnotáció-denotáció – jelentés társítása a jelhez  Beckham átalakítja a viszonyt!

12. Elméleti kifejtés • Beckham mint jel, és mint médium. Meghatározza és kiterjeszti saját (potenciális) jelentését és reprezentálja azt. • Halmaz: színészek, énekesek, sportolók  posztmodern hősök • Sportoló értelmezése: sportteljesítmény+reklám!

13. Elméleti kifejtés • 2002-ben Beckham a metroszexuális férfi legjobb példája • Nem újdonság az új férfiideál: ‘80-as évek – Amerikai pszicho – Patrick Bateman. • Külsőségek dominálása, de már nem az ősi férfikép dominál. • Elnőiesedett férfiak, férfiasságától megfosztva erős női szerep a háttérben!

14. Elméleti kifejtés • Sok ellentmondás, de mégis minták • Tabloidizáció  nézők vágya a „tiltott gyümölcs után”  leskelődés. • Beckham: hajviselet 13 év 21 stílus (2009)

15. IV. Összegzés • Financiális értékek elsődlegessége  sportoló tárgyiasulása  sport – sok ÚJ lehetőség! • Sportolók, mint „öltöztetőbabák” vágyott, saját énképpel öltöztetjük fel médium, képernyő, amit a világ (mi) tölt meg tartalommal. • Nem elég egy módszer, egy tudományág • Beckham alakján át értelmezhetővé vált az új identitásképzés, értelmezés, azonosulás, és a sportolóból lett ikon. De a kapu nyitva marad: KI AZ IGAZI DAVID BECKHAM?

16. Köszönömafigyelmet!