A palóc nyelvjárás

1. A palóc nyelvjárás TÁMOP pályázaton nyert tanulmányi út

2. Karancsság Salgótarján Csesztve

3. Élménybeszámoló az utazásról Tanulmányi kirándulásunkat izgatottan kezdtük meg egy esős szerdai nap hajnalán. A hosszú utazás végeztével megérkeztünk Salgótarjánba, a bányamúzeumhoz. A bánya bejáratánál meghallgattunk egy kis történetet a múzeumról, és bányászati szakszavakat tanulhattunk. Lent a mélyben rengeteg élménnyel gazdagodtunk, megismerhettük a bányászok életét, és átélhettük a mindennapos megpróbáltatásaikat. Nagyon érdekes beszámolókat, történeteket hallgattunk meg a bányamérnök előadásában. Szívesen maradtunk volna még, de várt ránk Karancsság.

4. A múzeumlátogatás, és egy rövid buszozás után a palóc nyelvjárás-gyűjtés helyszínére, utazásunk legfőbb céljához érkeztünk. A Polgármesteri Hivatal tanácstermében a polgármester Úr mondott egy rövid köszöntőt, és mesélt nekünk Karancsság történetéről, miközben a helyi lakosok is megérkeztek. Tájszavakat tanulhattunk tőlük, felfedezhettük a palóc nyelvjárás jellegzetességeit. Az itt élő idős asszonyok előadásában hallgattuk meg a „Porzik, porzik a karancssági utca” című helyi népdalt. Ez után egy rövid sétát tettünk a településen. Sajnos az idő sürgetett, úgyhogy muszáj volt indulnunk.

5. Utolsó utunk a haza indulás előtt Csesztvére vezetett. Ezen a helyen élt Madách Imre 1844-től 1853-ig. Itt áll egykori lakóháza, amelyből egy múzeumot alakítottak ki az emlékére. Ebben a múzeumban megtalálható az íróasztalának egy rekonstrukciója, mely eredetijénél fő művének, Az ember tragédiájának írta itt néhány sorát.

6. Karancssági népdal(helyi lakosok előadásában) Porzik, porzik a karancssági utca, Mikor végig megyek rajta. Nyílik, nyílik a babám ablaka, Mikor kopogtatok rajta. Nyisd ki babám ablakaidat! Hallgasd meg a panaszaimat! Mert a katonának bánatos a szíve, Nincsen aki megölelje. Kattintson a hangért!

7. Karancssági tájház

8. Eredete (feltevések) • Kabarok leszármazottai- a vezérek szálláshelye É-on volt. A palócok ősei a honfoglalás idején a magyar törzsekkel együtt érkeztek és települtek le a Kárpát-medencében. • Polovec /Lengyel, Holland, Szláv/ - a honfoglalás után 200-300 évvel érkeztek Nyugati, Északi területekre. • Avar+Székely+Kazár népcsoport keveréke (Bakó Ferenc). • Ősmagyar+Szláv keverék- genetikai vizsgálat segítségével rokonságot mutattak ki, de megkérdőjelezhető a vizsgálat. • Magyarokkal egy eredetűek.

9. Jellemzők • Illabiális Á, szélesebb ajakréssel ejtett A (szalmára ) • Zárt E hang • –ú; -ű –ó; -ő (fésűféső ) • lylj • t, d, n palatalizálódik: • n ny (pazdernyák ) • –ni  –nyi (imádkoznyi ) • d gy (diógyió ) • t ty (szeretyi ) • meg „g”-je hasonul a mássalhangzóhoz (mevveri ) • -ért, -ig előtt rövid marad a magánhangzó (faér’ , faig ) • juk, -jük-jok, -jök, -jik • nem hasonul a –val, -vel „v”-je (buszval , lovakval )

10. Tájszavak Irodalmi Palóc cérnametélt csík forráz megforróz uborka huborka (krumpli)galuska (krumpli)haluska paprikás krumpli macsóka kenderáztató gödör mocsolya oduodó toll tollyú szalmazsák trozsák

11. Karancsság A nyelvjárásgyűjtés helyszíne

12. Története Karancsság és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt talált különböző, a földből előkerült használati tárgyak is. A település első írásos említése a 13. századból származik. Karancsság eredetileg a Záhnemzetség ősi birtoka volt. A 14. századelső felében Záh Felicián tulajdona volt, aki1330 ápr. 17-én a királyi család ellen elkövetett véres merénylete következtében életét vesztette. Összes javait, köztük e települést is, elkobozták, és azok a koronára szálltak. 1332-benKároly Róbert király ezt a helységet is az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó mesternek, a Méhi család ősének adományozta. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint az itteni római katolikus plébániamár fennállt. 1348-ban I. Lajos király a települést vásártartási joggal is felruházta. 1398-banMéhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben pedig Sághy László birtoka volt.

13. 1548-banBalassa Zsigmond 1660-ban Balassa Imre divényiuradalmához tartozott. 1715-ben 10, 1720-ban 12 magyar háztartását vették fel. 1770-tőlKubinyi Gáspár volt a földesura. Az 1900-asévek elején pedig gróf Lónyay Margitnak, báró Prónay Szilveszter Gábornak, báró Prónay Rózának és Irmának volt itt nagyobb birtoka és az utóbbiaké volt az egykori Kubinyi-féle kastély is, melyet 1794-ben építtetett Kubinyi Gáspár. 1873-ban nagy kolerajárványpusztított a településen. 1874-ben pedig a falu nagyobb része leégett. 1892-ben épült fela falu mostani temploma, az 1891-ben lebontott és jellemzően érdekes románstílú templom helyén. A település 18. századbelikápolnáját, mely a hagyomány szerint Záh Felicián várának a köveiből épült. Karancsság egyik határbeli hegyét Egyházhegy-nek nevezik; ennek oldalán épült a templom. A 20. század elején Nógrád vármegye Széchenyi járásához tartozott. 1910-ben 1253 lakosából 1251 magyar volt. Ebből 1197 római katolikus, 37 evangélikus, 17 izraelita volt.

14. Köszönjük a figyelmet

15. Készítették: Boros Bence Major Ábel Tóth Miklós Külön köszönet: Tóth Tihamér Sándornak ,Karancsság polgármesterének Gréczi-Zsoldos Enikőnek, előadónknak Kis Mártonnénak, Mizser Lászlónénak, Mák Józsefnének, Szakács Jánosnének, és Csizmadia Jánosnének, karancssági lakosoknak Kovácsné Szeppelfeld Erzsébetnek, és Jobbágy Lászlónak, tanárainknak, utazásunk szervezőinek