Településhálózat

1. Településhálózat

2. A településhálózat keretei megváltoztak • 1990 óta • döntéshozatal decentralizációja → 3200 önkormányzat • piacgazdaság, globalizáció → települések „szabad versenye” • a települési hierarchia oldódik → nem a hatósági döntésektől függ • Hiányzik: • beruházások • fejlesztések • közszolgáltatások • Nincs országos koordináció, iránymutatás, stratégia Településszintű és településközi koordinációja

3. Előzmények • 1007/1971. (III. 16.) Kormányhatározat az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról • 12/1980-1985. (IV. 26.) OGY határozat a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól • 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról • 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról

4. A településhálózat fejlesztési koncepció fontossága • A települések nem kezelhetők elkülönülve, hanem településhálózati viszonyrendszerükben, és környezetükkel együtt kezelve szükséges fejlődési irányaikat meghatározni. • A településrendszer fejlesztésének organikusan kell történnie, alapvetően a települések felől építkezve. • Az elkészítendő nemzeti stratégia, a települések hálózatos fejlődését segítse • Orientálja a központi szakpolitikákat

5. Magyarország településhálózata

6. Magyarország településhálózata

7. Budapesti agglomeráció Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek

16. Magyarország településhálózata

17. Határon átnyúló város-együttesek

18. Településhálózat helyzete • A város-község jogállás szerinti megkülönböztetés nem tükrözi a város-vidék funkcionális viszonyrendszert • A szub-urbanizációs folyamatok erősödtek • Városhiányos területek problémái • A városok, a területpolitikán belül nem kaptak fontosságuknak megfelelő hangsúlyt • A településhálózat fejlesztését támogató pénzügyi eszközrendszer hiánya • Jelenleg nincs egységbe szervezett falu-politika, elemek

19. Városfejlesztés - elvárások • Budapestnek Béccsel és Prágával versenyben kell nemzetközi funkcióit megszerezni, illetve megtartani. • A városok vonzáskörzetük, nagyobb térségük fejlődésének motorjai. Fejlődésük térségük országos és nemzetközi versenyképességének záloga is. • Policentrikus városfejlesztés

20. Lehetséges fejlődési irányok: településrendszer fejlesztés

21. Kedvezményezett térségek besorolása

22. A kedvezményezett térségek besorolásának előfeltétele A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény MIT? HOGYAN? A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet

23. MIT kell besorolni? • A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény → 174 kistérségi egységet határoz meg az ország területén

24. Hogyan kell besorolni? A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján • Új alapokon nyugvó komplex mutató rendszer • Öt mutatócsoport - gazdasági - infrastrukturális - társadalmi - szociális - foglakoztatási Összesen: 31 mutató

25. Az egyes mutatókkal szemben elvárt követelmények Csak olyan mutatók használhatók fel, amelyek: • Mérhetőek • Ellenőrizhetőek • Nyilvánosak • Időrendi összehasonlításra és • Tényleges differenciálásra alkalmasak

26. A komplex mutató kiszámítása • Települési mutatókon alapul • A legrosszabb és a legjobb érték közötti skála → pontozás 1-5-ig • Az egyes mutatók átlagos értéke az öt mutató csoport átlaga adja az elmaradottság/fejlettség mérőszámát, a komplex mutatót • A komplex mutató egyszerű számtani átlaga 2,90 pont

27. A területfejlesztés térségei • Magyarország térségei fejlettségük (fejletlenségük) alapján lehetnek: • Nem kedvezményezettek • Kedvezményezettek • Hátrányos helyzetű • Leghátrányosabb helyzetű térségek

28. Hátrányos helyzetű térségek • Komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga (<2,90) • 94 kistérség • 3 millió 152 ezer fő • az ország lakónépességének 31,3 %-a

29. Leghátrányosabb helyzetű térségek • A hátrányos helyzetű kistérségeken belül a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek és • az ország lakónépességének maximum 15%-a. • 47 kistérség • 1 millió 496 ezer fő.

30. Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek • A legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségek • az ország lakónépességének maximum 10%-a • 33 kistérség • együttes népességszámuk 962 ezer fő.

31. Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek • Abban a régióban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át; • a regionális fejlesztési tanács regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek)et jelölhet ki; • A regionális szempontból hátrányos helyzetű térségek a regionális operatív programok illetve a regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázatokon való részvétel esetén előnyt élveznek;

32. A kedvezményezett térségek rendszere 94 Hátrányos helyzetű térségek 33 Leghátrányosabb helyzetű térségek Leghátrányosabb helyzetű térségek térségek Komplex program 47

33. A kedvezményezett térségek besorolásának változása

34. A kistérségek fejlettsége

35. Kedvezményezett kistérségek

36. Köszönöm a figyelmet!