1 / 35

III. Szenvedélybetegek lelkigondozása: Bereczki Sándor

III. Szenvedélybetegek lelkigondozása: Bereczki Sándor. A szenvedélybetegekkel való bánásmód módszertani szempontjai. A bánásmód a lelkigondozás alapszemléletéből következik. A lelkigondozás nem technika, nem módszer, hanem szemlélet.

porter
Download Presentation

III. Szenvedélybetegek lelkigondozása: Bereczki Sándor

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. III. Szenvedélybetegeklelkigondozása: Bereczki Sándor

  2. A szenvedélybetegekkel való bánásmód módszertani szempontjai • A bánásmód a lelkigondozás alapszemléletéből következik. • A lelkigondozás nem technika, nem módszer, hanem szemlélet. • Átveszünk néhány általános szempontot, mely segíthet a szenvedélybetegek lelkigondozásában.

  3. A lelkigondozói tisztánlátás Általános alapelvek: A felkészülése a beszélgetésre Önismeret A gondolkodása, az érzelmei, a viselkedése fölötti önkontroll (hogy képes legyen a lényeglátásra!)

  4. A lelkigondozói tisztánlátás A szeretet képessé teszi: a másik ember elfogadására, megértésére és az előítélet-mentes viszonyulásra a.) lelkigondozó tisztázza magában, milyen érzelmi-indulatáttételes viszony fűzi ahhoz, akit gondoz (gyűlölet, szimpátia, közömbösség stb.)

  5. A lelkigondozói tisztánlátás Vegye fontolóra azt is, hogy milyen indulat-áttételes érzelmeket vált ki belőle az, akit gondoz (apai, anyai érzelmek, szerelem stb.) b.) Tudnia kell, hogy azt, akit gondoz, milyen érzelmi-indulatáttételes viszony fűzi őhozzá (hasonló az előzőekhez – mit vár el gondozójától – ki ő neki stb.)

  6. A lelkigondozói tisztánlátás A lelkigondozónak ismernie kell annak személyiségét, akit gondoz Fontos ismernie azt is, hogy a közösségben működő negatív vagy pozitív erőknek milyen mértékben áll a befolyása alatt (a hangadók, a zavart keltők, az elégedetlenkedők, a rivalizálók, jellemükben és értékrendjükben torzultak, a közönyösek, a túlzók, a helyüket nem találók befolyása alatt áll?!)

  7. A lelkigondozói tisztánlátás A tisztánlátás egyik lényeges feltétele: a szerénység Fontos, hogy tudja, mikor kell az illetőt máshoz irányítania Legyen kész arra, hogy aki őt nem tudja elfogadni, egy másik, nála tapasztaltabb munkatárshoz küldeni

  8. A lelkigondozás csapdái • A lelkigondozó a mindenhatóság köntösében jelenik meg a beteg előtt, ilyen esetben a gondozott a lelkigondozótól várja kényelmesen a megoldásokat E szándék és igény indítóoka lehet: • rejtett elbizakodottság • irreálisan magas igényszint • a nagyot akarás

  9. A lelkigondozás csapdái • A lelkigondozó egy másik végletbe is eshet: tehetetlennek érzi magát a beteggel szemben A tehetetlenségérzést kiválthatja: • Nagyobb az elvárás, a változtatás igénye a gondozottal szemben, mint a szeretet • Nem képes elfogadni a maga korlátait • Idegenkedik a gondozott személyiségétől

  10. A lelkigondozás csapdái • Kudarcként fogadja a gondozott lassú fejlődését, különböző gyengeségeit • A csapdából az a lelkigondozó jut ki vagy kerüli el, aki kész felülvizsgálni eddigi munkáját, lemond a maga igazáról, elképzeléseiről, és a megértésre törekszik

  11. A csapdába jutás ártalmai A csapdába jutott lelkigondozó nem segít, hanem árt a gondozottjának: • a gondozottból csüggedést, szorongást válthat ki a vele szembeni türelmetlensége • a helytelenbánásmód akadályozhatja a gondozott lelki fejlődését

  12. A csapdába jutás ártalmai • A rosszul végzett lelkigonozásból nem von le tanulságot, hanem jogtalanul a felelősséget a gondozottra hárítja, aki önmagát fogja vádolni vagy fellázad • A merevség, szigor a terápia megszakításához vezethet.

  13. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • Az egész embert gondozzuk (Figyelembe vesszük testi-lelki-szellemi állapotát: helyreigazítás – megbánás – öröm) • Mindig a gócot keressük meg, ami a bajt, zavart, problémát előidézi • A lelkigondozás kedvező vagy kedvezőtlen eredménye múlik e két kérdésen: Ki vagy? Miben segíthetek neked?

  14. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • Személyre szabott gondozást végezzünk, és ne általános igazságokat akarjunk elfogadtatni • Ha a rossz viselkedéssel szemben rossz bánásmódot alkalmazzuk, akkor a rossz fog megerősödni a gondozottban • Találjuk meg benne azt a tenyérnyi jót, s abban erősítsük („Dicsérd a jót, a rossz magától elmúlik!”)

  15. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • Egyszerre lerontani és felépíteni (Nem úgy tehát, hogy egy éven át csak a rossz dolgokkal foglakozunk, hanem párhuzamosan végezzük a munkát. A lerombolt helyére mindjárt valami újat teszünk!)

  16. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • Kis követelményeket támasszunk a beteg lélek iránt és nagy megértést (bátorítás fontossága) • Vegyük észre az apróbb előbbre jutásait (Pl. milyen jó, hogy a beszéded kezd megváltozni…A viszonyítási alap önmaga és nem a „sztárszemélyek”) • Ne arra buzdítsuk, amire nem kész és nem képes még ( Pl.: Most azonnal dobd el cigit…)

  17. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • Tudatosítsuk, hogy különbözőek vagyunk, de meg kell tanulnunk elfogadni egymást és egymás mellett élni • Számolnunk kell azzal, hogy a lelki fejlődéshez hozzátartozik az időnkénti stagnálás, megcsúszás, visszaesés is. Türelmesen támogatjuk azokat akik nehezen tesznek meg újabb lépéseket felépülésük érdekében.

  18. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • Az egyéni érettségi foknak megfelelően válasszuk meg az egyéni bánásmódot (pl. Jani 25 éves, de úgy kell bánni vele, mint 10 éves gyerekkel. Ezen a szinten tart személyiségi érettsége, s ennek megfelelő bánásmódot is igényel) • A személyiségi érési tempó egyénenként eltérő (a gondozottat úgy fogadjuk el, ahogy van)

  19. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • Fogadjuk el azt, hogy vannak olyan emberek, akik iránt csak a csendes, megértő szeretetet gyakorolhatjuk, nem engednek közel magukhoz minket • A lelki gondozás akkor lehet eredményes, ha egy ember belső szükségleteiből fakad (nem külső nyomásra, nem megfelelni akarásból származik)

  20. A lelkigondozói bánásmód főbb szempontjai • A lelkigondozó figyeljen arra, hogy kinek van szüksége rá az adott helyzetben. Ne alkalmazzon kényszerítést. • A lelkigondozó vizsgálja felül a maga viselkedését, ha nem akarják elfogadni a betegek (lehet, hogy azért, mert büszke, nem tud titkot tartani, kioktat, elítél, vádol??), és nem tudnak előtte megnyílni.

  21. Motivációs beszélgetés szenvedélybetegekkelCélkitűzés: a leállás A lekigondozó hite, lelkesedése, szeretete erősen motiválja a klienseket aktivitásra, és akik készek lsznek saját magukért is erőfeszítéseket tenni, magukon dolgozni. A lekigondozó bátorító, biztató, reményt keltő attitűdje erőt ad a kliensnek, hogy kijusson a közönyös és érdektelen állapotból. A gondozás hatékonyságának feltétele a kölcsönös elfogadás.

  22. Motivációs beszélgetés (folyt.) A szenvedélybeteg nem motivált, nem tud elmozdulni arról a holtpontról, ahol van. Ilyen esetekben nem mindegy az, hogy milyen állapotban van a lekigondozó, és hogyan kezd hozzá a motivációs beszélgetéshez. Mi a motivációs beszélgetés lényege?

  23. Motivációs beszélgetés (folyt.) Az, hogy segítsük a szenvedélybeteget abban, hogy belássa állapota tarthatatlanságát és elszánja magát a leállásra. 1. Ha motivációs beszélgetést szeretnénk kezdeményezni egy szenvedélybeteggel, akkor tisztázzuk először, hogy el tud-e fogadni bennünket, mert ha utál, megvet minket, akkor jobb, ha egy másik gondozóra bízzuk!

  24. Motivációs beszélgetés (folyt.) 2. Ha empatikusak, együttérzők, megértők vagyunk, akkor ez megkönnyíti a beszélgetést, és növelheti a nehéz lelki állapotban lévő személy leállás iránti szándékát.

  25. Motivációs beszélgetés (folyt.) 3. A motivációs beszélgetésben akkor teszünk egy lépést előre, ha a szenvedélybeteg mérlegelni kezd: „Lenni vagy nem lenni? – ez itt a kérdés.” „Igen vagy nem? Leálljak vagy folytassam tovább?” Ilyenkor a motívumok erejétől függően tétovázik, ingadozik, mérlegeli a két cselekvés következményét. A késztető és gátló motívumokat belső konfliktusként éli át.

  26. Motivációs beszélgetés (folyt.) A motivációs beszélgetés tehát ezt a dilemmát válthatja ki, és lehetséges, hogy a kliens csak többszöri találkozás után lesz képes egy újabb lépésre. Türelmesen hallgassuk meg, amiről beszélni akar velünk!

  27. Motivációs beszélgetés (folyt.) Valószínűleg hamarosan eljutunk ahhoz a ponthoz, amikor szóba jöhet az alkoholizálás/drogozás/játék előnye és hátránya, amelyben része volt eddig, és kész felmérni, hol tart, mi köti a múlthoz, és mit kell tennie, hogy vége szakadjon az egy helyben járásának.

  28. Motivációs beszélgetés (folyt.) 4. Kerüljük a vitát, mert ezzel nem jutunk közelebb a célhoz! A kliens bezárkózik előttünk, sőt nagyívben kerülni is fog minket. Nem számíthatunk arra, hogy tanácsainkat azonnal megvalósítja. Van érési idő is. A parasztember nem úgy veti el a magot, hogy egy cigaretta elszívása után várja, hogy kibújt-e már a földből a növény, lehet-e már aratni.

  29. Motivációs beszélgetés (folyt.) Majd eljön az aratás ideje is! (Persze, mi azonnali eredményeket szeretnénk felmutatni!) A fizikailag leépült és gondolkodásában is eltorzult ember lassan jut előre. Ne mi döntsünk helyette, hanem várjuk meg, amikor ő dönt felelősségteljesen!

  30. Motivációs beszélgetés (folyt.) 5. Ha a motivációs beszélgetés során nagy ellenállását tapasztalunk, akkor ne legyünk merevek, ne bizonygassuk a magunk igazát, hanem nagyvonalúan váltsunk témát! (Pl.: beszéljünk az időjárásról.)

  31. Motivációs beszélgetés (folyt.) Egy embernek hiába mondjuk azt, hogy kérem, uram, kezdjen el nevetni, nem valószínű, hogy tud megrendelésre nevetni; ellenben, ha elmondunk neki egy mulatságos, szórakoztató történet, biztos, hogy nevetni fog rajta. A beteg ellenállása esetén tudjunk olyan dolgot mondani, ami csökkenti a feszültségét, más témára térjünk át.

  32. Motivációs beszélgetés (folyt.) 6. A motivációs beszélgetéssel nemcsak a dilemmát akarjuk beindítani, hanem egy bizonyos idő után, amikor már az illető képes az együttműködésre, erősítjük benne azt a hitet, hogy gyökeres változásokon fog átmenni, ha nem a múltból él, hanem a jelen lehetőségeit kihasználja.

  33. Motivációs beszélgetés (folyt.) A „nem tudok”, „nem bírok”, „nem megy ez nekem”, „úgysem lesz tartós” pesszimista gondolataiból megkíséreljük áthangolni őt. Az oly sok sikertelen leállási próbálkozás után szárnyalni tanítjuk őt, mint ahogyan sas tanítja fiókáit repülni. Reménységet öntünk belé, erősítjük a felépülésben való hitét.

  34. Motivációs beszélgetés (folyt.) A bentlakásos intézetben kezelt új betegeknek a motivációs beszélgetésen túl más segítségre is szükségük van. Egyrészt orvosi ellátásban részesülnek, gyógyszereket kapnak állapotuknak megfelelően. Másrészt nagyobb figyelmet kell rájuk fordítanunk, mivel még nem illeszkedtek be a közösségbe, és nehezen tudják kezelni erős vágyukat, késztetéseiket.

  35. Motivációs beszélgetés (folyt.) Ha magukra hagyjuk őket, fennáll annak a veszélye, hogy megcsúsznak vagy elhagyják az intézetet. Ezért az új betegek mellé rendelünk átmeneti időre „árnyékembereket” (gondozó, felelős kilens), akik folyamatosan törődnek velük, „kényeztetik” őket, vigyáznak rájuk, beszélgetnek velük. Ez elsősorban a gondozók feladata.

More Related