1 / 35

Számvitelszervezés

Számvitelszervezés. Gyurkó György. Informatikai erőforrások és felhasználók. Hardver: műszaki berendezéseket: számítógépeket, adattárolókat, be- és kiviteli eszközöket (perifériákat), modemeket, kábeleket; hálózati elemeket és egyéb pl. műholdas adatátviteli eszközöket jelent.

Download Presentation

Számvitelszervezés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Számvitelszervezés Gyurkó György

  2. Informatikai erőforrások és felhasználók

  3. Hardver: műszaki berendezéseket: számítógépeket, adattárolókat, be- és kiviteli eszközöket (perifériákat), modemeket, kábeleket; hálózati elemeket és egyéb pl. műholdas adatátviteli eszközöket jelent. Szoftver: olyan program, utasítássorozat, ami az aktív hardverkomponenseket vezéreli. - Tágabb értelemben szoftvernek számítanak mindazon programok, eljárások, szabályok és kapcsolódó dokumentumok, amelyek nélkülözhetetlenek valamely számítógépes rendszer működéséhez [MSZ ISO/IEC 9126]. Hardver és szoftver

  4. Hardver

  5. Számítógép I/O perifé-riák Központiegység Processzor+központimemória Háttér-tárak Hálózati csatlakozás Adatcsatorna

  6. a CPU teljesítménye, központi memória mérete; a háttértárak jellemzői (hozzáférési mód, kapacitás, átlagos elérési idő); perifériák jellemzői; támogatott szabványok, hálózati kommunikációs képességek; kompatibilitás, a géptípuson használható operációs rendszer és a rátelepíthető szoftverek köre; a hálózat jellemzői (kapacitás, megbízhatóság); ár/teljesítmény arány, beszerzési és üzemeltetési költségek. A hardver legfontosabb értékelési szempontjai:

  7. Szoftverek

  8. Működő szoftverek • Operációs rendszer(a számítógép és a perifériák működésének összehangolása, a hálózati kommunikáció támogatása, kényelmes ember-gép párbeszéd támogatása, a felhasználói szoftverek hordozhatóságának biztosítása). • Általánosan használt szoftverek(dokumentumszerkesztés, táblázatkezelés, képek megjelenítése és szerkesztése, multimédia használata, levelezés, Web böngészés, adatbáziskezelés stb.). • Speciális felhasználói alkalmazások (lásd üzleti és számviteli szoftverek)

  9. A szoftverek általános minőségi jellemzői(MSZ ISO/IEC 9126 szabvány) 1. Funkcionalitás - a szolgáltatási igények teljesítésének szintje 2. Megbízhatóság - a rendelkezésre állás, a teljesítményszint fenntartása adott feltételek mellett és adott időszakon belül 3. Használhatóság - a felhasználótól igényelt ráfordítások 4. Hatékonyság - a teljesítményszint és az ehhez felhasznált erőforrások mennyisége közötti viszony 5. Karbantarthatóság - konkrét változtatások elvégzéséhez szükséges ráfordításokra kiható tulajdonságok 6. Hordozhatóság - különböző alkalmazási, szervezeti, hardver- vagy szoftver környezetekbe átvihetőség

  10. Funkcionalitás • Alkalmasság: A kitűzött konkrét feladatokra használható funkciók. Az IR elvárt jelentésű és minőségű adatokat szolgáltat. • Pontosság: A szoftver helyes vagy a megállapodás szerinti ered-mények szolgáltatására képes eljárásokat, megoldásokat tartalmaz. • Együttműködés: Más rendszerekkel, alkalmazásokkal kölcsön-hatásban működés képessége. (Például adatcsere képessége.) • Alkalmazhatóság: A kapcsolatos (szakterületi) szabványok, szabályok, törvényi szabályozások, előírások betartása.. • Biztonság: Funkciókhoz, adatokhoz jogosulatlan hozzáférés megakadályozása, felhasználói tevékenységek nyilvántartása (sérthetetlenség, hitelesség, bizalmasság, letagadhatatlanság).

  11. Megbízhatóság • Kiforrottság (érettség): Szoftverhiba miatti hibás működés gyakorisága. • Hibatűrés: A teljesítmény meghatározott szintjének fenntartása – szoftverhibák bekövetkezésének vagy a használati felületére megadott szabályok megsértésének ellenére is. • Helyreállíthatóság: Meghibásodás esetén a teljesítmény eredeti szintre visszaállításának lehetősége, a közvetlenül érintett adatok visszanyerésének lehetősége, az ehhez szükséges idő és ráfordítás mértéke.

  12. Használhatóság • Érthetőség: A felhasználótól mennyi ráfordítást igényel a működési elvek és azok alkalmazhatóságának megismerése. • Megtanulhatóság: A felhasználótól mennyi ráfordítást igényel az alkalmazás kezelésének, a bemenet és kimenet korlátainak megismerése. • Üzemeltethetőség: A felhasználótól mennyi ráfordítást igényel az üzemeltetés és kezelés. (A minősítés nem csak utólagos méréssel történik, hanem a fentieket befolyásoló tulajdonságokat kell vizsgálni.)

  13. Hatékonyság • Időigény: A funkciók végrehajtásakor tapasztalható válaszidők, feldolgozási idők, teljesítményszintek. • Erőforrásigény: A funkciók végrehajtásakor felhasznált erőforrások mennyisége és a felhasználás időtartama. (A szabványon kívül említve: Költséghatékonyság - méretezhetőség)

  14. Karbantarthatóság • Elemezhetőség: A hibák vagy a meghibásodási okok feltárásához illetve a módosítandó részek azonosításához mennyi ráfordítás szükséges. • Változtathatóság: Mennyi ráfordítást igényel a módosítás, a hibaelhárítás, a környezetben történt változáshoz igazítás. • Stabilitás: Mekkora a kockázata a módosítások miatt nem várt következményeknek. • Tesztelhetőség: A módosított szoftver érvényesítő ellenőrzéséhez mennyi ráfordítás szükséges. (A minősítés nem csak utólagos méréssel történik, hanem a fentieket befolyásoló tulajdonságokat kell vizsgálni.)

  15. Hordozhatóság • Adaptálhatóság: A szoftver különböző, adott környezetekhez adaptálható-e – kizárólag olyan funkciók illetve eszközök alkalmazásával, amelyekkel a szóban forgó szoftver ennek céljából el van látva. • Telepíthetőség: A szoftver adott környezetben való telepítéséhez mennyi ráfordítás szükséges. • Műszaki megfelelőség: A szoftver a hordozhatósággal kapcsolatos szabványokat és szabályokat betartja. • Kiválthatóság: A szoftvert egy másik szoftver helyett használni lehet annak környezetében, illetve ehhez mennyi ráfordítás szükséges. (Kiváltó képesség - Kompatibilitás)

  16. Számítógép-hálózatok

  17. Hálózatok, hálózati kommunikáció • Helyi (lokális) hálózatok (Local Area Network = LAN); • Távoli hálózatok (Wide Area Network = WAN). • A különböző technológiákon és szabványokon felépülő hálózatok is összekapcsolhatók egy internetbe. (Ennek nevezetes példája a TCP/IP protokollon alapuló világhálózat: a nagybetűsen írt Internet.) • Protokollok: a hálózati kommunikáció különböző szintjeire vonatkozó, hivatalos szabványokban vagy tekintélyes gyártók házi szabványaiban rögzített szabályok, illetve ezeket realizáló szoftverek.

  18. A jelsorozat a csatorna zaja miatt sérülhet, elveszhet; ezért a küldeménynek nemcsak az érdemi adatokat, hanem az ellenőrzést, javítást segítő, járulékos adatokat is tartalmazni kell (redundancia). Minden gépet (csomópontot) egyedi azonosítóval kell ellátni, és a küldeményt a célpont azonosítójára hivatkozó címzéssel ki kell egészíteni. Egy küldemény különböző utakat járhat be az (al)hálózatban, közben a címzetten kívül más csomópontokat is érinthet. Azonos (al)hálózatban különböző forrásokból, különböző címzetteknek szóló küldemények keringenek. A címzett esetleg egy másik (al)hálózatba van kapcsolva, ami esetleg más kommunikációs szabványokat követ. A hálózati kommunikáció néhány jellemzője

  19. Csomagkapcsolt hálózatok Kialakításuk motivációja: • A hálózat (alhálózat) két csomópontja között továbbított nagyméretű üzenet, hosszú időre lefoglalná a hálózatot úgy, hogy azalatt a többi csomópont egyáltalán nem juthatna szóhoz. • A csomagokra bontás nélkül továbbított üzenet torzulása esetén a teljes üzenet elküldését meg kellene ismételni.

  20. A csomagokat sorszámozni kell. Olyan csomagokat, amiknek a megérkezését a címzett csomópont egy időhatáron túl nem igazolta vissza, ismételten el kell küldeni. A hálózatban egy küldemény különböző csomagjai különböző utakat járhatnak be, így a kisebb sorszámú csomag később érkezhet, egyes csomagoknak az eredeti és az ismételt példánya is megérkezhet. Gondoskodni kell a csomagok sorba rendezéséről, ismétlések kiszűréséről. A csomagkapcsolt hálózatok további jellemzői

  21. A hálózati kommunikáció OSI referenciamodellje

  22. Csomag a szállítási és a hálózati rétegben és keret az adatkapcsolati rétegben

  23. Az OSI referenciamodell előnyei • Javítja a hálózati rendszerek elemezhetőségét. Megkönnyíti annak meghatározását, hogy egy új igény teljesítése mely rétegre tartozik, egy hiba oka mely rétegben lehet, azt hol kell javítani. • Egyidejűleg javítja a hálózati alkalmazások változtathatóságát és stabilitását. Egy problématípus megoldását, egy új igény teljesítését, egy hiba javítását, valamint a változtatások következményeit általában a hálózati kommunikáció egy-egy rétegére korlátozza. • Javítja a hálózati rendszerek karbantarthatóságát. Az előbbiek összefoglalása. • Megkönnyíti az összetett hálózatok tervezését. A különböző típusú hálózatok összekapcsolásának problémája csak a 3. réteget (a hálózati réteget) érinti.

  24. Internet (International Network)(Nem azonos a kisbetűs internettel, azaz a internetworkkel) Előzmények: • ARPANET: az USA katonai célú hálózata (1958, 1969), amely biztonsági okokból decentralizált és inhomogén. • NFSnet: egyetemek, kutatóintézetek hálózatainak összekapcsolása az ARPANET technológiájának felhasználásával (1984). • Nyílt rendszerek:ilyen rendszerek iránt elkötelezett szakmai testületek hálózatai (Usenet), ISO/OSI szabvány (1984). Internet: az ARPANET (1989-ig), NFSnet, Usenet és BITNET összekapcsolásával keletkezett világméretű háló. (Ebből a BITNET Észak-Amerikára, Japánra, Európára terjedt ki, európai tagja az EARN. – Magyarország 1990-től EARN-tag, 1992-től teljes jogú.) EBONE: európai kutatási célú gerinchálózat.HBONE: magyar akadémiai gerinchálózat (1988-ban) Jelen: A katonai és tudományos felhasználást meghaladja az üzleti és a magán felhasználás.

  25. World Wide Web Internetre épülő alkalmazás, amely adatok grafikus oldalakon való elérését, cseréjét teszi lehetővé. (Kifejlesztése: 1992 – CERN - Tim Berners Lee) Összetevői: • Web serverek: gépek és ezeken futó kiszolgáló programok (web server programok, http-kiszolgálók). Feladata a böngészőtől hozzáérkezett URL-ben foglalt elérési útvonallal azonosított HTML-dokumentum letöltése a böngészőbe. • Webhelyek (wb site-ok): hivatkozásokkal összekapcsolt HTML dokumentumok (weboldalak). A belépési pontja egy kitüntetett weboldal, a honlap (home page). Mind a webhelyek, mind a weboldalak saját címmel (URL) rendelkeznek. • Böngésző program (browser):a felhasználó előtti kliens gépen futó program. Weboldalak keresése, letöltése, letöltött weboldal (HTML-dokumentum) megjelenítése, webes alkalmazások futtatása.

  26. World Wide Web / 2 Kapcsolódó szabványok: • HTTP szabvány (Hypertext Transfer Protocol): A kiszolgáló és böngésző között HTML dokumentumok formájában bonyolított kommunikáció szabványa. • HTML nyelv (Hypertext Markup Language – hiperszöveges jelölőnyelv): Ezzel írható le, hogy a böngészőben mit és hogyan kell megjeleníteni. – Egy HTML-dokumentum tartalma: HTML parancsok és velük közrezárt szövegek vagy beágyazott dokumentumok (vagy megfuttatandó programrészletek, parancsfájlok) hivatkozásai. • URL (Uniform Resource Locator – egységes erőforrás lokátor): Az elérendő weboldal, webhely, kiszolgáló címe az Interneten. Ez egy szimbolikus cím, amely tartalmazza a kiszolgáló nevét és a dokumentum elérési útvonalát.

  27. Internet – Jellemző problémák • A hálózatra kapcsolt eszközeink, adataink illetéktelen elérés, felhasználás vagy bármilyen más támadás elleni védelme • A hálózaton továbbított adatok, dokumentumok bizalmasságának megőrzése • A hálózati szereplők (szolgáltatók és ügyfelek, eladók és vevők), valamint hálózati eszközök (webszerverek) azonosíthatósága • Elektronikus dokumentumok hitelesíthetősége

  28. Adatok bizalmasságának megőrzése titkosítással Titkosítás (kriptográfia): egy T(K1, NySz) = TSz transzformáció • T: titkosító algoritmus • K1: a T algoritmus által használt kulcs • NySz: nyílt szöveget • TSz: titkos szöveg. • Nyílt szöveg visszanyerése: F(K2, TSz) = NySz transzformáció. Ez a K2 kulcs ismeretében hajtható végre. • Szimmetrikus kulcsú titkosítás: K1 = K2. • Aszimmetrikus kulcsú (nyilvános kulcsú) titkosítás: K1 ≠ K2. Kódfeltörő algoritmus (kriptoanalízis): a nyílt szöveg visszanyerése a K2 kulcs hiányában. A kriptográfia célja: olyan titkosítási eljárások (matematikai algoritmusok) kidolgozása, amelyeknél a kódfeltörés vállalhatatlan ráfordítással jár.

  29. Egy nyilvános kulcsú titkosító algoritmus, az RSA(1978 – R. Rivest, A. Shamir, L. Adleman – alapja: „kis” Fermat-tétel) • A titkosító algoritmus kizárja a nyílt szöveg K2 hiányában való visszanyerését. • A kulcsképzés módja kizárja, hogy a K1 ismeretében a K2 előállítható legyen. • A T() és az F() transzformációk azonosak, továbbiakban: RSA(). • A K1 és a K2 szerepe felcserélhető, azaz:RSA( K2, RSA(K1, NySz) )= RSA( K1, RSA(K2, NySz) ) = NySz • Szemléletes analógia: az RSA titkosító algoritmus egy olyan kétkulcsos lakat, amelyet ha a K1 kulccsal zárunk le, akkor csak a K2 kulccsal lehet kinyitni, de a K2 kulccsal is zárható, és akkor csak a K1 kulccsal nyitható. – Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá elektronikus aláírás készítésére.

  30. Elektronikus aláírás Aláírás készítése: • A dokumentumból kis terjedelmű ú.n. lenyomat készítése olyan algoritmussal, hogy a dokumentum legkisebb változtatása előtti és utáni lenyomat nem lehet azonos egymással. • A lenyomat transzformálása az aláíró privát kulcsával. • A lenyomat csatolása aláírásként a dokumentumhoz. Aláírás ellenőrzése: • A dokumentumból készül egy lenyomat ugyanúgy, mint az aláíráskor. • A csatolt aláírásból is visszafejtik a lenyomatot a közölt nyilvános kulcssal. • Ha a két lenyomat azonos, akkor az bizonyítja, hogy az aláíró a közölt nyilvános kulcs privát párjának a tulajdonosa, és az aláírás óta a dokumentum nem változott. • A hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány alapján meg kell bizonyosodni arról, hogy ténylegesen ki kulcs tulajdonosa.

  31. Elektronikus aláírás – mint jogi garancia Magyarországon a 2001. évi XXXV. törvény rendelkezik az elektronikus aláírás használatának szabályairól és a kapcsolatos szolgáltatásokról. Amit az elektronikus aláírás tud: • Azonosítja az aláírót (amennyiben megbízható a tanúsítvány, és a technológia biztosítja, hogy a privát kulcshoz csak a tulajdonosa férhet hozzá). • Leleplezi a hamisítást: Egyérteműen megállapíthatóvá teszi azt, ha az aláírás után változott a dokumentum. • Letagadhatatlanná teszi a ténylegesen tett nyilatkozatot: Egyértelműen megállapíthatóvá teszi azt is, ha a dokumentum az aláírás óta változatlan.

  32. Emberi erőforrások, felhasználók

  33. Emberi erőforrások • elemző, rendszertervező; • programtervező, programozó; • web-designer • rendszergazda; • adatadminisztrátor, adatbázis-adminisztrátor; • operátor, üzemeltető; • műszaki specialista; • informatikai biztonsági specialista; • informatikai auditor; • ...

  34. Emberi erőforrások - kiemelt kérdések: • Az alkalmazottak rendelkezzenek a munkakörüknek megfelelő képesítéssel, szaktudással. • A hardver és a szoftver megújításával összhangban gondoskodni kell az alkalmazottak folyamatos képzéséről. • Az egyes munkaköri feladatokat, hatásköröket, jogosultságot, felelősséget pontos leírások szabályozzák. • Az együttműködés, illetve a személyek cserélődése egyértelmű, teljes, aktualizált szakmai dokumentáció és eljárási szabványok létét feltételezi. • Az alkalmazottak azonosíthatók, a tevékenységeik megfelelő naplózással nyomon követhetők legyenek.

  35. Felhasználók Felhasználó mint az IT fejlesztés tényezője: • követelmények megfogalmazója,termékek értékelője; • veszélyforrás; Felhasználó mint a tervezés tárgya: • felhasználó szerepkörök, jogosultságok tervezése; • képzés tervezése.

More Related