1 / 40

Csillagászati földrajz – TOTÓ I.

Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „ és mégis mozog! ”? 1) Giordano Bruno 2) Isaac Newton X) Galileo Galilei. Csillagászati földrajz – TOTÓ II.

poppy
Download Presentation

Csillagászati földrajz – TOTÓ I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”? 1) Giordano Bruno 2) Isaac Newton X) Galileo Galilei

  2. Csillagászati földrajz – TOTÓ II. 3. kérdés: Hol van Uraniborg és miről nevezetes? 1) Angliában egy hegy, itt fedezték fel az Uránuszt 1781-ben. 2) Kis település Amerikában egy uránbánya mellett, itt született 1889-ben E.P. Hubble, a híres csillagász X) XVI. századi csillagászati obszervatórium egy kis dán szigeten. 4. kérdés: Hány „mozgó égitestet” ismertek az ókorban? (Ez milyen napjainkig tartó következménnyel járt?) 1) 7 2) 8 X) 9

  3. Csillagászati földrajz – TOTÓ III. • 5. kérdés: Kiről szól az alábbi idézet? (Ki írta?) • "Egy szóra még. • Rossz hír kering az udvarban felőled, • Hogy új tanoknak híveül szegődtél, • Rostálod a szentegyház tételeit; • Sőt most, midőn anyád mint rút boszorkány • Legsúlyosb vád alatt börtönben ül, • Méltó gyanúba jössz te is, midőn • Olyan nyakasan s ernyedetlenül • Igyekszel őt kiszabadítani." • 1) Kopernikusz • 2) Kepler • X) Pascal

  4. Mi a Csillagászati földrajz? • Csillagászati földrajz ≠ csillagászat • Földrajzi diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismereteket gyűjti össze és rendszerezi a földrajztudomány kívánalmai és szempontjai szerint. • Asztronómia ≠ Asztrológia

  5. Témakörök I. I. Térbeli és időbeli tájékozódás • Égbolti koordinátarendszerek (szférikus csillagászat) • Időszámítási problémák • Földrajzi helyzetmeghatározás

  6. Témakörök II. II. A Föld mint égitest alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat • Alakja • Mozgásai (forgás, keringés, • ezek időbeli változásai)

  7. Témakörök III. III. Földön kívüli világtér • Közeli égitestek, kiemelten: • Nap • Hold • Bolygók – összehasonlító planetológia • Tejútrendszer • Kozmológia

  8. Az emberiség világszemléletének fejlődése Mottó: „Minden igazságot könnyű megérteni, ha egyszer már felfedeztetett; az igazi feladat azonban: rátalálni az igazságra.” (Galileo Galilei) • A csillagászat a legrégibb természettudomány. • misztikus elképzelésekkel vegyítve • asztrológiai célok • gyakorlati élet igényei: tájékozódás, naptár

  9. Babilon • Nap és Hold járása • Hónap hossza • Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz

  10. Kína Kína • Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton • Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok • Kr.e. II. század: Föld gömbölyű

  11. Egyiptom • Kevésbé fejlett. • Nílus áradása → naptár • Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása • Vénusz a Nap körül kering

  12. Stonehenge (Kr.e. 3000-1600) • Nap járása • Nincs írásos emlék

  13. Görögök • Matematikai leírások, modellek • (Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép) • Fizikailag gyenge lábakon • A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat) • Gond a bolygókkal van!

  14. Herakleidész (Kr.e. 390-310) • A Nap a Föld körül kering • A belső bolygók viszont a Nap körül

  15. Arisztarkhosz (Kr.e. 320-250) 1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása 2. Hold < Föld << Nap → Föld kering a Nap körül!

  16. Eratoszthenész (Kr.e. 276-194) Föld kerületének meghatározása Hipparkhosz (Kr.e. 190-125) csillagkatalógus, magnitúdó tavaszpont eltolódása földrajzi szélesség és hosszúság

  17. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) „Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest) → 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad. geocentrikus világkép

  18. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Szférák(kristálygömbök): Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz Csillagok

  19. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Probléma: bolygók „furcsa” (hátrafelé, retrográd) mozgása

  20. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

  21. Iszlám kultúra (arabok) I. • Hindu számjegyek közvetítése • (Al-Khwarizmi, 780-850, Bagdad) • Fordítások (görög → szír → arab) • Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok • Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása – régiek méréseit elfogadva! • Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…) Al-Khwarizmi

  22. Iszlám kultúra (arabok) II. • Al-Biruni (973-1048, perzsa) • Forog a Föld? • A Nap is csillag? • Földsugár mérése a horizontális depresszió alapján

  23. Európa – „túl a sötét középkoron” • Hispánia – kapcsolat az arab világgal • 2. Hézagok Ptolemaiosz rendszerén: • Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal? • Miért olyan nagy a Mars fényingadozása? • Hol van a Vénusz, a Mars és a Jupiter excentrumos pályájának középpontja? • Tengerhajózás  pontosabb navigáció kell!

  24. Mikolaj Kopernik (1473-1543) • (lengyel kanonok, de nem pap!) • Osiander előszava • Halálos ágy • heliocentrikus világkép • A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja • Minden bolygó pályája megkerüli a Napot • Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók • A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül

  25. Mikolaj Kopernik (1473-1543) • Hátrányai: • Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban • Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör) • → előrejelzési problémák!

  26. Giordano Bruno (1548-1600) • Nem volt igazi kopernikánus! • A Nap is egy csillag a sok közül • A világegyetem végtelen • tele intelligens lényekkel

  27. Tycho de Brahe (1546-1601) • Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg) • Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt • Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül • 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök

  28. Galileo Galilei (1569-1642) 1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak) → „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte” 1623: Dialógusok a kopernikuszi világkép burkolt támogatása Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)

  29. Galileo Galilei (1569-1642) Jupiter 4 holdja

  30. Galileo Galilei (1569-1642) Vénusz fényváltozásai

  31. Galileo Galilei (1569-1642) napfoltok

  32. Galileo Galilei (1569-1642) Hold hegyei és „tengerei”

  33. Galileo Galilei (1569-1642) Tejút = sok csillag

  34. Johannes Kepler (1571-1630) Tycho de Brahe asszisztense királyi csillagász, Prága luteránus (1612-ben kiközösítették) 1604: új csillag (szupernova) → Arisztotelész téved, a világ nem változatlan! Harmonice mundi

  35. Johannes Kepler (1571-1630) 1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.”

  36. Johannes Kepler (1571-1630) 2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.”

  37. Johannes Kepler (1571-1630) Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt. „…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.” a: fél nagytengely T: keringési idő

  38. Állami Pénzverde Őre Kepler - törvények Isaac Newton (1643-1727) 1642. karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta. Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve "Természeten s törvényein az éj sötétje ült. Isten szólt: 'Legyen Newton'! S mindenre fény derült." (Pope) általános gravitációs törvény

  39. További bolygófelfedezések Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei” Neptunusz felfedezése (1846, Galle) (igazából többen is látták már korábban, pl. Galilei) szerencséjük volt a számításokkal • Plútó felfedezése (1930, Tombough) • egymás fölé helyezett képek átvilágítása • névadás: Percival Lowell kezdőbetűi • TÚL KICSI!

  40. XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat) Műholdak (1957-), szondák Űrrepülés • Gazdag megfigyelési anyag • földrajzi szempontból: • űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés) • bolygókra vonatkozó ismeretek (összehasonlító planetológia) • Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS)

More Related