Nagyagy

1. Nagyagy Agyféltekék Törzsdúci magvak Kamrarendszer

2. Az agyvelő tagozódása • Az agyféltekék falát palliumnak (köpeny) nevezik mivel köpeny-szerűen beburkolja a köztiagyat • Részei: • Paleopallium –szaglóagy, a félteke legősibb része, kérge a paleocortex • Striatum – a paleopallium felett helyezkedik el, törzsdúci magvakat tartalmazza • Neopallium – az agyfélteke legnagyobb része, külső felszine a neocortex. A striatum és a neopallium közt helyezkedik el a sziget. • Archipallium - az agyféltekék mediális falát képezi, ősi agyrész, kérége az archicortex

3. Az agyvelő törzsfejlődése

4. Kamrarendszer • Oldalkamrák, az agyféltekékben foglalnak helyet, a Monro nyíláson közlekednek a III. agykamrával • III. Agykamra köztiagyban • Sylvius csatorna - középegyban • IV. Agykamra • gerincvelőcsatorna

5. A félteke lebenyei, tekervényei

6. Neokortex • Molekuláris réteg • Külső szemcsés • Külső piramidáslis • Belső szemcsés • Belső piramidálsi • Különböző alakú sejtek rétege Rétegződés meghatározása: Ezüstimpregnáció Velőshüvely-festés Pigmentfestés Nissl-féle sejtfestés

7. A kéreg működési egysége a vertikális oszlop. Efferens elemei a piramissejtek, amelyek axonjai vagy a másik kérgi oszlophoz haladnak ahol a piramissejteken végződnek, vagy kilépenek a kéregből és a kéreg alatti központokban végződnek. • Az afferens rostok kétfélék: asszociaciós és a periferiáról érkező specifikus érző rostok. • Az asszociációs rostok minden réteghez küldenek oldalágakat, amelyek 3 mm-es körzetben apikális dendritekkel szinaptizálnak (gyenge szinapszis) • A specifikus afferens rostok a IV. rétegben interneuronokon végződnek • Az interneuronok axonjai a piramissejtek apikális dendritjei mentén haladnak és közben szinaptizálnak a dendritek tüskéivel ( erős szinapszis).

8. Kérgi mezők • Érzők: • 3,1,2 elsődleges testérző mező • 5 – másodlagos testérző – érzékeléssel kapcsolatos emléknyomok rögzítése • 17 – elsődleges látóközpont • 18, 19 másodlagos látóköpont • 21, 22 elsődleges hallómező • 41,42 másodlagos hallómező • Wernicke-féle beszédközpont (sérülésekor a beszéd érthetetlenné válik) • 39,40 – írás, olvasás központja • Mozgatók: • 4 elsődleges testmozgató • 6 másodlagos testmozgató • 8 tudatos szemmozgató központ • 44, 45 Broca-féle motoros beszédközpont • Asszociációs mezők

10. Erző homunkulusz Mozgató homunkulusz

11. Az agyféltekéket összekapcsoló struktúrák • Asszociációs rostok ugyanabban a féltekében különböző területeket kapcsolnak össze, lehetnek: • Rövidek – szomszédos kérgi területeket kapcsolnak össze • Hosszúak – szomszédos lebenyeket kapcsolna össze • Kérgestest (corpus callosum) • Részei: rosztrum (csőr), genum (térd), test és a szplenium • Minden agykéregsejtnek mely elhagyja a kérget van egy kollateráslisa mely a kérgestest révén átmegy a másik agyféltekébe • Agyboltozat (fornix) • Kérgestest alatt található • Részei: szár, test, oszlop • A hippokampuszból ered és az agybimbóban végződik • Elülső fehér ereszték (comissura anterior) • A III. Agykamra előtt található, a szaglóhúzalokat kapcsolja össze • Agyboltozat ereszték (comissura hippocampi) • Az agyboltozat két szára közt található, az ammonszarvakat kapcsolja össze

12. Dominancia • Az összekötők révén a féltekék kapcsolatban állnak egymással, egyik vagy másik dominánsá válik, általában az amelyben a beszédközpont található • Emberben általános a bal agyfélteke dominanciája • A domináns féltekében található a beszédközpont, az írás és olvasás központja • A nem domináns félteke a látási és térbeli orientációt, a zene megértését teszi lehetővé. Itt található a beszéd ritmusának és lelki színezetének, a szemmérték, az arcfelismerés, a színérzék központja • Feltételezik, hogy a féltekék különbözőképpen gondolkodnak, a bal (domináns) logikusan, racionálisan és analitikusan, a jobb szintetikusan és intuitíven

13. Törzsdúcok • A köztiagytól laterálisan, az oldalkamrák homorulatában helyezkednek el • Szürkeállományú képletek, magvakba tömörülnek: • Farkals (caudatus) – oldalkamrák homorulatában helyezkedik el (részei: fej, test, farok) • Lencse (lentiformis) – talamusztól a belső tok választja el, két részből áll: • Külső része a köpeny, melyet (fehérállományú) hidak kapcsolnak a farkalt maghoz. A két mag együtt a csíkolt testet képezi • Belső része a halványgömb, több benne a fehérállomány • A lencse és a sziget között a zármag (claustrum) található, köztük húzódik a külső tok

14. Afferens pályák a kéregből, talamuszból (specifikus és nem specifikus magvakból) érkeznek • Efferens pályák főleg a talamusznak a mozgató kéreggel kapcsolatban álló két magvához : az elülső és oldalsó hasi magvához valamint az agytörzsi feketeállományhoz haladnak. • Egymással is kapcsolatban állnak a csíkolt test – halványgömb rostrendszer révén. • Funkció: a mozgatóneuronok működésének szabályozása (automatizált mozgások végrehajtása). Régebb azt hitték, hogy e funkciót az extrapiramidális rendszer révén végzi, de ma már úgy tünik, hogy többszörös szinaptikus áttevődéssel a mozgató kéreg is résztvesz a szabályozásában. • izomtónus megoszlása, • antagonista izomcsoportok működésének szabályozása, • ízületek beállítása (rögzítés, ellazítás) • mimika, gesztikuláció és ezek nemi, hangulati és indulati jellegeinek kifejezése

15. Pályák • Lehetnek: projekciós (vetületi), asszociációs és eresztéki(comissurális) • A projekciós rostok a le és felszálló pályákat képezik, melyek a kéreg alatt a sugárkoszorúba tömörülnek. • Felszálló pályák • Spinotalamikus (gerincvelő-laátótelepi) hő, fájdalom és tapintás érzékelés pályája • Az első neuron a csigólyaközti dúcban, az első kapcsolóállomás pedig a gerincvelő szürkeállományában található. A második neuron tengelynyúlványa az ellentétes oldali fehérállományban halad a felsőbb központ felé. A fejből érkező hasonló jellegű információk az V. Agyideg érző rostjain lépnek be az agytörzsbe. E rostok első neuronja az agyideg érződúcában található. A hídba belépett rostok lefelé tartanak a nyúltagyi érző magba, itt átkapcsolnak a pálya második neuronjára, amelynek tengelynyúlványa az ellenoldalon halad felfelé mint lemniscus trigeminális. A középagytól kezdve a hő, fájdalom és az elemi tapintásérzet pályái eltérnek. Előzőleg oldalágakat küldenek a retikuláris állományhoz és a felszálló aktiváló rendszert képezik. A hő és a tapintás rostjai végül a talamusz hasimagvában (VPL és VPM) végződnek ahol szinaptizálnak a pálya III. neuronjával. A talamuszból kilépő rostok az I. Testérző mezőbe vetülnek. A fájdalomérző rostok a talamusz intralamináris magvaiban szinaptizálnak, a hipotalamuszban majd a kéregben végződnek.

16. Hátsó kötegi pálya – lemniscus mediális-szerepe a bonyolultabb tapintóinformációk közvetítése, izmok feszüléséről, ízületek helyzetéről, a testrész térbeli helyzetéről, mozgásáról és a vele érintkezésben levő külvilág jellegéről szállít információt. • Az első neuron a csigolyaközti dúcban található. A második idegsejt a nyúltagyi magvakban (cuneatus és gracilis). A második neuron tengelynyúlványai kereszteződnek és mint lemniscus mediális haladnak felfelé. • A fejből érkező idegrostok a hídi érzőmagban szinaptozálnak a pálya második neuronjával, az axonok csatlakoznak a lemniscus mediálishoz mint lemniscus trigeminális. • A második neuron tengelynyúlványa a talamusz VPL szinaptizál a pálya harmaik neuronjával majd a I testérző mezőbe vetül.

17. Mozgató pályarendszerek • Piramispálya a I testmozgató mezőből indul, az idegrostok a belső tokon (talamusztól laterálisan), az agykocsányokon, a nyúltagyba érve egy részük kereszteződik és mint keresztezett piramis halad a gerincvelő oldalsó kötegében, másik részük a gerincvelőben kereszteződik a motoros neuronnal való szinapszis előtt, ezek képezik az egyenes piramist. A pálya rostjainak egy része pedig az agytörzsi mozgatómagvakon végződnek (III, Iv, V. VI, VII, IX, X, XI, XII) A piramispályarendszer az akaratlagos mozgások végrehajtója. A gerincvelői motoneuron tengelynyúlványa az izomrostokon végződik motoros véglemezben. • Extrapiramidális pályarendszer az automatikus mozgások végrehajtója. Az idegrostok a kéreg alatti központokból indulnak és a gerincvelő elülső szarvában végződnek mogatóneuronon vagy interneuronon. • Rubrospinális • Nigrospinális • Tectospinális • Reticulospinális • Vestibulospinális • Olivospinális

18. AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER

19. Limbikus rendszer • Ősi agyfélteke részek, melyek funkciónális kapcsolatban állnak egymással • Integrációs központ, alacsonyabb rendű állatokban nagyobb kérgi részt foglal el, emberben kisebbet, de jelentősége nem csökkent • Ősi reflexek - csecsemő kereső mozgásai • Nemi funkciók és hormonális kapcsolatuk szabályozása • Menekülési rakciók központja (adrenalin szintézis fokozódása) • Az ide tartozó kérgi mezők az agyféltekék mediális részén ív alakban helyezkednek el

20. Megkülönböztetünk belső és külső ívet : • Külső ív: gyrus parahippokampusz, ővtekervény és a kérgestest feletti vékony szürkeallományú képlet valamint az alatta levő terület. • Belső ív: hippokampusz (ammonszarv), fornix, szeptális rész • Más területek: • Agybimbó • Elülső hipotalamikus mag • Habenulák • Középagyi retikuláris állomány magvai (nucleus tegmentális) • Pályák: • Afferens : gerincvelő-látótelepi és a szaglópálya • Efferens: Papez-gyűrű (hippokampusz, fornix, agybimbó, mamillotalamikus, elülső talamuszmag, limbikus tekervény)