A fenntartható település

1. A fenntartható település Előadó: Ertsey Attila építész, a KÖR Építész Stúdió munkatársa, a Független Ökológiai Központ (FÖK) szakértője

5. Hatások, védekezés és az okok • A klímaváltozás hatásai és a hatások elleni védekezés területei: • - felmelegedés: passzív napvédelem, passzív és aktív hűtés, • - sivatagosodás, vízkészletek veszélyeztetettsége: • - fenntartható vízhasználat: víztakarékosság, esővízhasznosítás, vízvisszaforgatás • - fenntartható szennyvízkezelés: decentralizáció, visszaforgatás • - integrált vízgazdálkodás: vízvédelem, vízvisszatartás, tározás, • - fenntartható tájhasználat: erdősítés, erózióvédelem (legeltetés, szántás, mezsgyék), • - lehűlés: hőszigetelés, hővisszanyerés • - nyári túlterhelés miatti áramszünetek: decentralizált, autonóm energiarendszerek, passzív hűtés, trigeneráció • A klímaváltozás kiváltó okainak kezelése: • - CO2 emisszió kiváltása megújuló energiaforrásokkal, • - CO2 emisszió kiváltása hatékonyságnöveléssel: kogeneráció, trigeneráció, hőszivattyú • - hulladékhő hasznosítás: hőerőművek, atomerőmű

6. Építészet, településfejlesztés • CO2 emisszió kiváltása ill. csökkentése: • - energiatakarékosság és átállás megújuló energiaforrásokra, • - közlekedés volumenének csökkentése településtervezési eszközökkel • - építőanyagok beépített energiatartalmának csökkentése: természetes építőanyagok, újrahasznosítás • Klímaszabályozás: • - tájhasználat: erdőtelepítés, zöldterületek, vízfelületek, erózióvédelem • - párologtatás: növényi tisztítók

7. Válságjelenségek • A város, mint parazita • - funkcionális zónák szerinti várostervezés, (le Corbusier) • - logisztikai fejlődés • - centralizáció, tőkekoncentráció, kiszolgáltatottság • - a „Városi levegő szabaddá tesz” elve visszájára fordul • - szuburbanizáció • Urbanizálódó falu • - centralizált ellátórendszerek • - utazási kényszer • nem fenntartható életmód • Kőolajháború

8. Pruitt-Igoe 1971

9. Phoenix városa: az agglomerációt is figyelembe véve a laksűrűség az 1950-es 2431 fő/nkm-ről 1990-re 904-re csökkent • A következő 40 év várható lakónépesség-növekedése 6800 nkm mezőgazdasági terület megszűnését jelentheti (ezáltal a beépített terület az 1950-es 44 nkm-ről és az 1990-es 1087 nkm-ről 7000 nkm fölé növekedhet). • Támogatási rendszer (jelzálog hitel, autópálya, benzinár, ingatlanadó, állami támogatás városon kívüli infrastruktúrára)

11. Gyógyítási kísérletek • 1930. Wright: Broadacre City – decentralizált településhálózat • decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés, munkahely-lakás-városi funkciók gyalogos elérhetősége, a földdel való kapcsolat • 1945. Howard: Kertváros - városellátó övezet • 250.000 fős önfenntartó térségek; munkahely-lakás-szolgáltatás-zöldterület gyalog elérhető; a városellátó övezet (külterület) legyen akkora, hogy ellássa a várost mező-, erdőgazdasági termékekkel és vízzel • ’70-es évektől egyéni kísérletek: • öko-házak, autonóm házak, passzív házak • ’90-es évektől kollektív kísérletek: • falufűtőművek, szélerőmű, biogáz-kogeneráció, biodízel, növényi szennyvíztisztítók • Fenntarthatósági vizsgálatok: • Ökológiai lábnyomszámítás • Emscher régió (változás növekedés nélkül, integrált regionális fejlesztés) 1989-99 • Autonóm Kisrégió 1999 • vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000) • fenntartható országstratégiák: Dánia, Hollandia • a fenntartható város koncepciója: Autonóm Város 2004 • növekedési kvóták

12. Az ökológiai lábnyom

14. MEGYEHÁZA • REPÜLŐTÉR • LOVASPÓLÓ • BASEBALL • KLUBOK • TÓ ÉS FOLYÓ • MŰHELYEK ÉS MEGYEIÉPÍTÉSZ • MESTEREMBEREK • STADION • SZÁLLODA • SZANATÓRIUM • KISIPAR • HÁZTÁJI • GARZONOK • BELSŐ PARK • ZENEKERT • NAGYKER ELADÁS • AUTÓS VENDÉGLŐ • ÜZEMEK, FELETTE LAKÁSOK • ÖSSZESZERELŐ ÜZEMEK • SZERVIZ • GYÁR • AUTÓPÁLÍYA, VASÚT • SZŐLŐ, GYÜMÖLCSÖS • LAKÁSOK • ISKOLÁK • TEMPLOM, TEMETŐ • VENDÉGHÁZAK • - • TUDOMÁNYOS KUTATÁS • ARBORÉTUM • ÁLLATKERT • AKVÁRIUM • LUXUSHÁZAK • TALIESIN • LUXUSLAKÁSOK • VÍZTÁROZÓ • ERDEI HÁZIKÓK • COUNTRY CLUB • APARTMANOK • ÓVODA • AUTÓS KILÁTÓ Wright: Broadacre City

15. Broadacre City

16. Broadacre City

17. Autonóm Ház

18. Autonóm Kisrégió

19. Ökologikus vízgazdálkodás Ma uralkodó szemlélet: a vizek (csapadék, árvíz, szennyvíz, stb.) gyors elvezetése, műszaki megoldásokkal A víz értékének növekedése és a vízbázisok korlátozott volta új szemléletet igényel: Ökológikus vízhasználat: a teljes vízkörforgás elősegítése, vízmegfogás, kezelés utáni újrahasznosítás, visszaforgatás Ez az integrált vízgazdálkodás. Ivóvíz víztakarékosság, a vízbázis terhelhetősége ivóvíz használata csak a megfelelő célra (emberi fogyasztás, tisztálkodás, stb.) Használati víz esővízből: mechanikai szűrés után mosásra, WC-öblítésre, stb. talajvízből (vízminőség függvényében): mosás, tisztálkodás, stb. szürkevíz újrahasznosításából (higiéniai feltételek biztosításával): használt mosóvíz WC-öblítésre, öntözésre, autómosásra, Tisztított szennyvíz újrahasznosítása (egyedi és kommunális) öntözés; felszíni vízkészlet növelése: természetes v. mesterséges tó, tározó; talajvíz visszapótlás Vízrendezés Vízkárelhárítás: csapadékvíz elöntések, erózió, feliszapolódások, árvíz, belvíz, magas talajvíz Vízkárok okai (emberi tevékenységek): nem ökologikus folyamszabályozások nem ökologikus erdőművelés (tarvágás) nem ökologikus mezőgazdaság (rossz szántásirányok, intenzív legeltetés) természetes vízjárások megváltoztatása (útépítés, mélyépítés, stb.) Vízkárok elleni védekezés: ökologikus erdőművelés és mezőgazdaság vízmegfogás, szétterítés, tározás mezsgyék létesítése, erdőtelepítés csapadékvíz elvezetés, lefolyásszabályozás, vízrendezés, talajvízszint-csökkentés, árvízvédelem Ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás)

20. EnergiaellátásForrásoldal és fogyasztói oldal felmérése és összevetése • Potenciálfelmérés (forrásoldal) • - napenergia: háztetők felülete, napsütéses órák száma (térkép) • - szélenergia: magasság, szélsebesség szerint, térkép, ill. mérés alapján • - biomassza-mennyiség: a jövőkép tájhasználata szerinti mennyiségek meghatározása, az alábbi összetevőkkel: • - szilárd: tűzifa (erdő, energiaerdő); mezőgazdasági hulladék (szalma, stb.); ipari hulladék; szelektált szemét • - folyékony: hígtrágya, növényi olaj (repce, stb.), ipari szennyvíz (vágóhíd, stb.) • - vízienergia: vízhozam, esésviszonyok, duzzasztás • - geotermikus energia • Hatékonyságnövelés (fogyasztói oldal) • - energiatakarékosság: hőszigetelés, takarékos fogyasztók alkalmazása • - hőszivattyú alkalmazása: földhő, levegő, nap, víz, hulladékhő - kapcsolt energiatermelés: CHP, blokkfűtőmű, ko- és trigeneráció Tényleges fogyasztás: hatékonysággal csökkentett fogyasztási igény • Villamos energia tarifák • Felvásárlási ár: 18-24 Ft /kWh (0,07-0,1 EU) • Eladási ár: 21-25 Ft/kWh • Németországi vételár: 0,4 EU • Kistermelői ár: 0,5 EU • Osztrák „zöldáram”: 0,16-0.32-0,6 EU

21. Felhasználás energiafajták szerint Napenergia: használati melegvíztermelés (HMV); fűtés: Biosolar (fafűtés + napkollektor); áramtermelés: napelem (photovoltaikus cellák); szárítás • Szélenergia: áramtermelés (szélgenerátorok); vízemelés (szélkerekek) • Vízienergia: áramtermelés (turbinák, lapátos kerekek); egyéb: pl. malom, fűrészmalom • Biomassza: hőenergia-termelés (kazánok, faapríték-fűtés, stb.) áramtermelés (kétfázisú égetőmű + gázmotor) talajerő-utánpótlás üzemanyag, biodízel (ARD; RME) • Geotermikus: fűtés, HMV (hőcserélő, hőszivattyú); áramtermelés: turbina • Energiamodellek • - Hagyományos energiaellátás modellje • - Megújuló energiaellátás modellje • - Kombinált energiaellátás modellje • - Központi energiaellátás modellje • - Nem központi energiaellátás modellje • - Napenergia: egyedi HMV-ellátás; közösségi Biosolar távhőellátás • - Szélenergia: szélgenerátor méretezés • pl.: 1 db generátor 300/86 kW (csúcs/átl.); 1 háztartás: ~ 1500 kWh/év; • 1 generátor ellát ~ 520 háztartást • - Meglévő távhőmű átalakítása Biosolar fűtőművé • Értékelés, megtérülés • Mit érdemes használni?

22. Biosolar falufűtőmű, Lindgraben Gyökérzónás tisztítótelep szélgenerátor Biogáz-telep, Burgenland

23. Település és táj összefüggései Falu és táj, autonóm kistérségek- a fenntartható, organikus tájhasználat által a vidéki-falusi településforma fenntarthatóvá tehető és felesleg-potenciált biztosít a város számára.Átmeneti területek - kertváros, kisváros, urbánus falu- fenntarthatóvá tehetőek, a szuburbanizációt fékezik: decentralizált, fenntartható településfejlesztéssel Nagyváros- nem tehető fenntarthatóvá és autonómmá, de javíthatófenntartható rehabilitáció + városellátó övezet kialakítása, barnamezős fejlesztések révénTudatossá kell tenni a település és a táj összefüggését.

24. A fenntartható város pillérei • Integrált életmód • munkahely és lakás közti közvetlen kapcsolat • decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés • gépjárműközlekedés csak települések közt • Autonómia, decentralizáció • - autonóm közműhálózat, decentralizált energiaellátás és szennyvízkezelés • - önigazgatás • Fenntarthatóság • környezetterhelés csökkentése: Input-Output • önfenntartó képesség • egyensúly

25. A fenntarthatóság indikátorai I. • Klimatikus fenntarthatóság: • olyan beépítési sűrűség és építménymagasság, mely esetén a terület ligetes erdőként viselkedik (10-20%, 4 emelet) • Energetikai fenntarthatóság: • fűtésre rendelkezésre álló biomassza-mennyiség (MTA adat) és meglévő lakásszám alapján számítva egy lakás fenntartható hőenergiaigénye: • ~ 55 kWh/m2év (meglévő lakásállomány értékei: 200-400) • egy lakás fenntartható áramigénye: ~ 3 kWh/nap (meglévő átl.: 10). • A fenti értékek javítása: energiatakarékosság és megújuló energiaforrások alkalmazása révén lehetséges. • Fenntartható vízellátás: • ivóvízigény minimum: víztakarékosság, visszaforgatás és esővízhasznosítás révén 60 l/fő (mai városi átlag: 150-200 l/fő) • esővízigény minimum: 30 l/fő • ez min. 34 m2 telek/fő ill. min. 300 fő/ha laksűrűség mellett biztosítható

26. A fenntarthatóság indikátorai II. • Fenntartható szennyvízkezelés: • emisszió minimum: 90 l/fő (mai városi átlag: 150-200 l/fő) • kezelés, visszaforgatás: helyben, természetközeli technológiákkal, energiaigény nélkül • helyigény: min. 3 m2/fő zöldterület • tisztított szv. hasznosítás: párologtatás 30-100%, öntözés, stb. • Fenntartható közlekedés: • a közlekedés volumene az integrált életmód alkalmazásával minimalizálható; • a helyi közlekedés arányát növelni kell (kerékpár, gyalogos); • a környezetterhelés megújuló energiákkal csökkenthető.Fenntartható hulladékkezelés: • emisszió minimalizálása, szelektív gyűjtés; • összetétel környezetbaráttá és újrahasznosíthatóvá alakítása; • visszaforgatás maximalizálása, a kibocsátás helyéhez közeli újrahasznosítás; • lerakóra szállítandó mennyiség csökkentése, ill. felszámolása; • veszélyes hulladékok kezelése, illetve kiváltása.

27. Fenntarthatósági deficit, növekedési kvóták • Fenntarthatósági deficit: ha a mintaterületen a vizsgált részterület szempontjából a fenntarthatóság nem, vagy csak részben biztosítható, a hiány számszerűsíthető. Az ökológiai lábnyom nyomán a deficit területben definiálható (m2 illetve hektár). Ha ez a vizsgált területen nem áll rendelkezésre, a városellátó övezetben kell biztosítani, illetve többlettel rendelkező területről vásárolni. • Fenntarthatósági szufficit (többlet): ha a mintaterületen a vizsgált részterület szempontjából a fenntarthatóság biztosítható, s ezen felül többlet áll rendelkezésre. Az ökológiai lábnyom nyomán a többletet is területben definiáltuk. A többlet hasznosítható, illetve deficittel rendelkező terület számára értékesíthető. • Szatellit-terület – városellátó övezet: a fenntarthatósági deficitet a mintaterületen kívül, a városellátó övezetben lévő úgynevezett szatellit-területen lehet biztosítani (zöldfelület, biomassza-, szélenergia- vagy egyéb potenciált biztosító terület stb.). • Növekedési kvóták: A megőrzendő szabad (zöld)területek településeinek növekedési kvótáit a sűrűn lakott térségek megvásárolják, ezzel kompenzálják a kieső (pl. ingatlanértékesítési) bevételeket.

28. Fenntarthatósági vizsgálat • Lehatárolás • a vizsgálandó terület ökológiai lehatárolása - a „fenntarthatóság szigete” (Island of Sustainability); • a mintaterületen belül vizsgálandó a fenntarthatóság állapota, a területet körülvevő tágabb környezettel való kölcsönhatások. • Vizsgálat és részvétel„helyi részvételi folyamat” a Local Agenda 21 szerint:1. lépés: nyers elemzés,2. lépés: közös jövőkép, illetve identitás megragadása,3. lépés: részletes elemzés,4. lépés: az első lépések (első projektötletek) meghatározása,5. lépés: a megvalósítás programjának meghatározása,6. lépés: projektmenedzselő szervezet felállítása a folyamat folytatására és gondozására.

29. Autonóm Város Nyers elemzés:- saját képességek, adottságok, potenciálok vizsgálata: földhasználat, energiapotenciál, vízbázis, zöldterület, kulturális és gazdasági képességek- Input-Output vizsgálat I.

30. Autonóm Város 2. Jövőkép-készítésForgatókönyvekIntegrált életmód lehetőségei:Mire használhatók az épületek lakófunkció mellett?udvarlefedés, üzlet, vendéglátás, iroda, közösségi funkció, tömbön belüli mélygarázsDecentralizált ipari termelés lehetősége: - kisipari műhely, környezeti zavarás nélkül (zaj, emisszió)Munkahelyteremtés decentralizált városi funkciók teremtésével: szolgáltatás, távmunka, önigazgató szervezetek, hivatalok, kulturális, oktatási intézmények, stb.Alközpont létesítéseDecentralizált mezőgazdasági termelés lehetősége,városon kívüli termelés, (szatellit-terület).Decentralizált kereskedelem : helyi piac,Közösségi Támogatású Mezőgazdaság (C.S.A.)Hulladék szelektív gyűjtése, hasznosítása (biomassza, nyersanyagok), visszaforgatás lehetősége helyben3. Részletes elemzésEnergiapotenciál felmérése, stb.4. Projekt-ötletek - modellek

31. Autonóm Város - Belváros Mértéktartó beavatkozás Radikális beavatkozás visszabontással

32. Autonóm Város - Panel Mértéktartó beavatkozás Radikális beavatkozás, visszabontással

33. Belváros

34. Panel

35. Értékelés Klimatikus fenntarthatóság: Belváros D1 és D2: 50% deficit (korábbi 0% zöldterületből 30%) Panel D1: 36% többlet; D2: 8% deficit (korábbi 9%-ról 116 ill. 71%) Energetikai fenntarthatóság: Belváros D1 hő: 72 kWh/m2a (225-ről), 50% szolár lefedettséggel 36 kWh/m2a (84% megtakarítás); elektromos 73% megtakarítás. D2 hő 81%, elektromos 75% megtakarítás. Deficittel rendelkezik. Szatellit-területen termelt biomassza és szélenergia alapon fenntartható. PanelD1 hő: 62 kWh/m2a (169-ről), 50% szolár lefedettséggel 31 kWh/m2a (82% megtakarítás); elektromos 70% megtakarítás. D2 hő 82%, elektromos 75% megtakarítás. Deficittel rendelkezik. Szatellit-területen termelt biomassza és szélenergia alapon fenntartható. Fenntartható vízellátás: Belváros D1: 35 % deficit; D2: 54% deficit (~40% megtakarítás) Panel D1: 101% (fenntartható); D2: 113% (fenntartható) (~50% megtak.) Fenntartható szennyvízkezelés: Belváros D1 deficit 1800 m2 zöldterület és D2: 200 m2 deficit (korábbi deficit 3200 m2) Panel D1 és D2 fenntartható (korábbi deficit 5280 m2)

36. Solanova – Dunaújváros 2005

37. Megvalósíthatóság Belváros: A D1 jövőkép mentén 10 éves megtérülés várható, a projekt 60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 250 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén 21 év alatt térül meg a beruházás és 60 évre tervezett élettartama alatt a beruházási érték 120 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül. Panel: A D1 jövőkép mentén 17 éves megtérülés várható, és a projekt 60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 280 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén 34 év alatt térül meg a beruházás és 60 évre tervezett élettartama alatt a beruházási érték 80 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül.

38. Ajánlások Fenntartható (organikus) vidékfejlesztés Fenntartható településfejlesztés (Budapest Városfejlesztési Koncepciója nem fenntartható) Megújuló, nemzeti energiastratégia (potenciálfelmérés, hosszútávú átállás) Természetes építőanyagok, reciklálás

39. Ertsey Attila építész • t/f: (1)349-1236 • korepitesz.studiokft@chello.hu • Interneten elérhető anyagok: • A Független Ökológiai Központ (FÖK) honlapján (www.foek.hu) letölthető kiadványok: • Autonóm kisrégió, 1999 • Autonóm város, 2004 V É G E