a magyar helyes r s alapelveinek alkalmaz sa magyar zata l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata PowerPoint Presentation
Download Presentation
A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 11

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata - PowerPoint PPT Presentation


  • 222 Views
  • Uploaded on

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata. Összeállította: Dóber Valéria. A helyesírási alapelvek. A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve II. A szóelemző írásmód alapelve III. Az egyszerűsítő írásmód alapelve

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata' - phil


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a magyar helyes r s alapelveinek alkalmaz sa magyar zata

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata

Összeállította: Dóber Valéria

a helyes r si alapelvek
A helyesírási alapelvek
  • A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg
  • I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve
  • II. A szóelemző írásmód alapelve
  • III. Az egyszerűsítő írásmód alapelve
  • IV. A hagyomány szerinti írásmód alapelve
a kiejt s alapelve 1
A kiejtés alapelve 1.
  • Helyesírásunk a köznyelvi kiejtést tükrözi, lehetőleg úgy írjuk a szavakat, ahogy a kiejtésben hangzanak
  • Néhány szabály és példa:
  • 1. Szavaink többségében az i, ü, u rövid: igaz, fizet,ugat, ürge, füst
  • 2. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi, kifli stb.
  • Hosszú ú,ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, fiú, tanú, varjú, fésű, gyepű stb.
  • Kivételek: adu, alku, batyu, daru, eskü, menü, revü stb.
a kiejt s alapelve 2
A kiejtés alapelve 2.
  • A melléknevek végén mindig hosszú ű, ú van: domború, homorú, gyönyörű, nagyszerű stb.
  • Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakváltozatban élnek
  • Fel – föl
  • Csepeg – csöpög
  • Lány – leány
  • lenn – lent; kinn – kint; fenn – fent stb.
a kiejt s alapelve 3
A kiejtés alapelve 3.
  • A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók
  • 1. A toldalékolás után is megmarad a szótőbeli hosszú magánhangzó: zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon;
  • 2. Vannak azonban szabályos í-i; ú-u; ű-ü;váltakozást mutató főnevek; írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat; kéz – kezet; szavakkal való összehasonlítás: víz, kéz, út, tűz
a kiejt s alapelve 4
A kiejtés alapelve 4.
  • Mindig hosszú a magánhangzója a következő szóelemeknek: ít, dít, sít, ú, ű, jú, jű melléknévképzőnek stb.
  • A tárgy t ragját mindig röviden ejtjük, és ezért röviden is írjuk
  • A –képp, -képpen határozóragot kettőzve írjuk
a sz elemz s alapelve 1
A szóelemzés alapelve 1.
  • Ez az alapelv biztosítja, hogy a szavak alkotóelemei a toldalékolt és az összetett szavakban felismerhetők legyenek
  • Egyrészt a szóelemek eredeti alakját (árasztja,tudja) másrészt a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti fel (csónakkal, azzal)
a sz elemz s alapelve 2
A szóelemzés alapelve 2.
  • Azok az esetek, ahol másképp ejtjük és másképp írjuk a szavakat:
  • 1. Részleges hasonulás: lökdös (zöngésség szerinti), különbözik (képzés helye szerinti)
  • 2. Teljes hasonulás: írásban nem jelölt esetek – község, egészség, hagyjátok, lehunyjastb.
  • 3. Összeolvadás: a –tj, -dj,-nj, -ts, -ds, -gys, -tsz, -dsz, -gysz betűkapcsolatok esetében történik (botja, nénje, vetíts stb.)
  • 4. Mássalhangzó-rövidülést tapasztalunk pl. a következő szavakban: otthon, mondd meg stb.
  • 5. a mássalhangzó-kiesést sem tüntetjük fel írásban pl. mindnyájan stb.
a sz elemz s alapelve 3
A szóelemzés alapelve 3.
  • Amikor a szavak módosult alakváltozatait tüntetjük fel:
  • 1. A t végű igéknél pl. márts, fesd, bocsásd, stb.
  • 2. A teljes hasonulást írásban is jelöljük a következő esetekben:
  • A, Ha s, sz z, dz végű igékhez j-vel kezdődő toldalék járul pl.mossa, eddzétek játsszon
  • B, Ha mássalhangzóra végződő szóhoz –val, -vel, -vá, -vé toldalék járul pl. tűzzel, jéggé
  • C, Ha az, ez mutató névmáshoz mássalhangzóval kezdődő toldalék járul pl. ehhez, annál
  • lásd: A magyar helyesírás szabályai: 49-85. szabálypontok

A szóelemzés alapelve 2.

a hagyom ny elve
A hagyomány elve
  • Helyesírásunk bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés illetve a szóelemzés rovására
  • Ezek az esetek a következők:
  • 1. Régies írású családnevek hangjelölése (Batthyány, Egressy. Kossuth, Babits, Móricz)
  • 2. A –dz-t, -dzs-takkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek
  • 3. A köznyelvi hangrendszerben már nincs meg a régi -ly hang, írásunk azonban megtartotta a jelölését
  • 4. Néhány szóban a hagyomány megőrizte írásban a ma már nem érzett eredetet: hágcsó, hagyján, kapzsi, játszik, esd, ósdi stb.
az egyszer s t s elve
Az egyszerűsítés elve
  • Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz
  • 1. A többjegyű betű kettőzésekor csak az első jegyet kettőzzük meg: eggyel, meggy, rosszal, fütty
  • 2. Három egyforma mássalhangzó esetében mindig egyszerűsítünk: sakkal, Mariannal, hallak
  • Kivétel: Családnevek, összetett szavak
  • Példák: Kiss-sel, Tarr-ról sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű, nagygyűlés, kulcscsomó, jegygyűrű