1 / 28

Mezogazdas gi karbonmenedzsment, lehets ges CO2 bev telek a n v ny-termeszt sben s llatteny szt sben A XXI. SZ ZAD J

peony
Download Presentation

Mezogazdas gi karbonmenedzsment, lehets ges CO2 bev telek a n v ny-termeszt sben s llatteny szt sben A XXI. SZ ZAD J

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Mezogazdasági karbonmenedzsment, lehetséges CO2 bevételek a növény-termesztésben és állattenyésztésben A XXI. SZÁZAD ÚJ KIHÍVÁSAINAK VIZSGÁLATI LEHETOSÉGE A MEZOGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSI RENDSZERÉBEN Kovács Attila, egyetemi adjunktus, tanüzemvezeto Szent István Egyetem, Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet

    2. Egy gazdanap és a napi gyakorlat gondolatébreszto tanulságai „ …a közép és nagybirtokon ma már nem szabad, hogy az ido legyen a gazda hanem igenis a gazda intelligencziája van hivatva az idojárás mostohaságait pótolni, illetve az ezáltal okozott károkat a minimumra csökkenteni.” Baross L,1909.

    3. Kockázatérzékenység országonként Magyarország, Lengyelország, Spanyolország és Németország gazdálkodói az idojárást és az ezzel kapcsolatos természeti csapásokat értékelték a legkockázatosabb tényezonek, míg Hollandiában az állatbetegségek és a járványok kerültek az elso helyre. Ezt Hollandia nagy állatsurusége, illetoleg a kiemelkedoen nagy állati termék termelés indokolja. Az árak ingadozása mindenütt a második helyen szerepel, de Magyarország és Lengyelország gazdálkodói, tehát a nemrég csatlakozott országok ítélték a legnagyobb hatásúnak az árkockázatot. Megfigyelheto, hogy Magyarországon az értékesítés is nagy, 5 feletti kockázatot hordoz magában.Magyarország, Lengyelország, Spanyolország és Németország gazdálkodói az idojárást és az ezzel kapcsolatos természeti csapásokat értékelték a legkockázatosabb tényezonek, míg Hollandiában az állatbetegségek és a járványok kerültek az elso helyre. Ezt Hollandia nagy állatsurusége, illetoleg a kiemelkedoen nagy állati termék termelés indokolja. Az árak ingadozása mindenütt a második helyen szerepel, de Magyarország és Lengyelország gazdálkodói, tehát a nemrég csatlakozott országok ítélték a legnagyobb hatásúnak az árkockázatot. Megfigyelheto, hogy Magyarországon az értékesítés is nagy, 5 feletti kockázatot hordoz magában.

    4. Alkalmazott kockázatkezelési eszközök (a megkérdezettek %-ában) Az alkalmazott kockázatkezelési módszerek nemcsak országonként, de farmtípusonként és gazdaságonként is lényegesen eltéroek lehetnek. A kérdéseink nagyrészt a bevezeto fejezetben felsorolt módszerek alkalmazására irányultak. (Milyen kockázatcsökkentési módszereket alkalmaz jelenleg?). A kérdoívben több válasz is megengedheto volt. A vizsgálat tanulsága szerint a vizsgált országok átlagában a vagyonbiztosítás a leggyakrabban alkalmazott kockázatkezelési módszer. Ezután nagyjából azonos gyakorisággal kerülnek említésre a pénztartalékok képzése, növénybiztosítás, és a hitelfelvétel elkerülése. A fedezeti ügyletek alkalmazása a legritkábban alkalmazott módszer.Az alkalmazott kockázatkezelési módszerek nemcsak országonként, de farmtípusonként és gazdaságonként is lényegesen eltéroek lehetnek. A kérdéseink nagyrészt a bevezeto fejezetben felsorolt módszerek alkalmazására irányultak. (Milyen kockázatcsökkentési módszereket alkalmaz jelenleg?). A kérdoívben több válasz is megengedheto volt. A vizsgálat tanulsága szerint a vizsgált országok átlagában a vagyonbiztosítás a leggyakrabban alkalmazott kockázatkezelési módszer. Ezután nagyjából azonos gyakorisággal kerülnek említésre a pénztartalékok képzése, növénybiztosítás, és a hitelfelvétel elkerülése. A fedezeti ügyletek alkalmazása a legritkábban alkalmazott módszer.

    5. Alkalmazott kockázatkezelési eszközök országonként (a megkérdezettek %-ában) Hollandiában, Németországban, Lengyelországban és Magyarországon valóban a vagyonbiztosítás a leggyakrabban alkalmazott módszer, ugyanakkor Spanyolországban ezt megelozik a növénybiztosítások, az állatbiztosítások és a hitelfelvétel elkerülése. Magyarországon a pénztartalékok képzése és az értékesítési szerzodések kötése kerültek a második, illetoleg a harmadik helyre. A konzervatív gazdálkodásra utaló pénztartalék képzés Németországra és Lengyelországra is jellemzo. A gazdaságok kívüli befektetés, illetoleg a gazdaságon kívüli munkavállalás Németországban jelentos (50, illetoleg 37 %), míg a többi országban ez elhanyagolható mértéku. A gazdaságon kívüli befektetések elmaradásának Magyarországban, Lengyelországban és Spanyolországban a tokehiány lehet az oka, míg Hollandiában feltehetoleg érdemes a saját gazdaságba befektetni. Az is feltuno, hogy Magyarországon és Lengyelországban nagyon alacsony a növény- és állatbiztosítások gyakorisága a többi országhoz képest, ami egyrészt a támogatás hiányának, másrészt a kifejezetten mezogazdasági célú biztosító intézmények hiányának tudható be.Hollandiában, Németországban, Lengyelországban és Magyarországon valóban a vagyonbiztosítás a leggyakrabban alkalmazott módszer, ugyanakkor Spanyolországban ezt megelozik a növénybiztosítások, az állatbiztosítások és a hitelfelvétel elkerülése. Magyarországon a pénztartalékok képzése és az értékesítési szerzodések kötése kerültek a második, illetoleg a harmadik helyre. A konzervatív gazdálkodásra utaló pénztartalék képzés Németországra és Lengyelországra is jellemzo. A gazdaságok kívüli befektetés, illetoleg a gazdaságon kívüli munkavállalás Németországban jelentos (50, illetoleg 37 %), míg a többi országban ez elhanyagolható mértéku. A gazdaságon kívüli befektetések elmaradásának Magyarországban, Lengyelországban és Spanyolországban a tokehiány lehet az oka, míg Hollandiában feltehetoleg érdemes a saját gazdaságba befektetni. Az is feltuno, hogy Magyarországon és Lengyelországban nagyon alacsony a növény- és állatbiztosítások gyakorisága a többi országhoz képest, ami egyrészt a támogatás hiányának, másrészt a kifejezetten mezogazdasági célú biztosító intézmények hiányának tudható be.

    6. A magyar forró levegos AAU vagyon nagysága Forrás: Dr. Fogarassy Csaba és társai., MMSZ mérlege alapján, 2009

    7. A mezogazdaság és a CO2 kereskedelem Mostohagyerek. Az elmúlt években keletkeztek azok a tanulmányok, amelyek bemutatják ezen nemzetgazdasági ág lehetoségeit az adott országban. Az eddigi tanulmányok a mezogazdaságot (termelési intenzitástól függoen) kb. 30% körüli kibocsátóként kezelik. A Worldwatch Institute 2009-es tanulmánya szerint ezen ágazaton belül akár 25%-os megtakarítást is el lehet érni. A bizonyítható és vállalható megtakarítások a vállalási idoszakra azok eladása révén új bevételi forrást jelentene a vállalkozások számára. A kérdés, hogy milyen módon lehetséges az emisszió megtakarítás, és vajon megéri-e ezen változtatások gyakorlati végrehajtása a gazdálkodás rendszerében?

    8. Kulcsfontosságú technológiai eljárások és gyakorlatok amelyek jelenleg elérhetok Jobb gazdálkodás az aratásnál és a legeloknél a talaj szénraktározásának növelése érdekében; a megmuvelt tozegtalaj és lebomlott föld helyreállítása; jobb rizs-termesztési technikák, valamint az állat-állomány és a trágya kezelése annak érdekében, hogy csökkentsék a CH4-kibocsátást; jobb alkalmazási technikák a nitrogénmutrágyáknál az N2O-kibocsátás csökkentése érdekében; céltudatos energia növény-termesztés a fosszilis üzemanyagok használatának helyettesítésére; jobb energiahatékonyság.

    9. A technológiák típusai A technológiákat sokféleképpen osztályozza a szakirodalom. A három leggyakrabban használt csoportosítási szempont a szakmai tartalom, a termék lényegéhez való kapcsolódásuk és a versenyképességben betöltött szerepük szerinti.

    10. A technológiák szakmai tartalma alapján Steele (1989) Terméktechnológia Elvi terméktervezés; vevoi igények azonosítása, termékspecifikáció, eladható mennyiség és nyereség tervezése. Gyakorlati terméktervezés; új vagy módosított termékek tervezése, esetenként új tudáson alapuló fejlesztéssel. Az alkalmazás megtervezése; a vevok egyedi igényeire való szabása a terméknek, vagy annak bemutatása, hogy hogyan alkalmas igényeik kielégítésére. Az üzembe helyezés és a szerviz megtervezése; a beüzemelést, karbantartást és javítást szolgáló rendszerek és eljárások tervezése. Folyamattechnológia Anyagok kiválasztása, beszállítóértékelés, feldolgozás, gyártás Berendezés és felszerszámozás Anyagkezelés Gyártórendszerek Minoségszabályozás Karbantartás

    11. A technológia kapcsolódása a termék lényegéhez (Trott) Magtechnológiák; a termék alapfunkciójához szükséges technológiák. Kiegészíto technológiák; az alapfunkciót kiegészíto, a termék használati értékét növelo járulékos funkciók létrehozásához szükséges technológiák. Periférikus technológiák; ezen technológiákkal létrehozott termékfunkciók nem feltétlenül szükségesek a termékhez, de ha megvannak, akkor hozzájárulhatnak az üzleti sikerhez.

    12. A technológia szerepe a versenyképességben (Little) Alaptechnológiák; közismert, az adott területen minden versenytárs rendelkezik ezen technológiákkal, a verseny szempontjából ezek nem kritikusak. Kulcstechnológiák; az adott pillanatban vannak a legnagyobb hatással a versenyben elfoglalt pozícióra, aki rendelkezik a technológiával, az versenyelonyhöz jut. Iramdiktáló technológiák; ezen technológiák körébe azok tartoznak, melyek fejlodésük kezdeti szakaszán vannak, és a lehetoséget hordozzák magukban a késobbi versenyelony kiaknázására.

    13. A fenti technológiai csoportosításokat Pataki az alábbi ábrán feltüntetett módon kapcsolta össze

    14. Techno-portfólió A stratégiai döntések meghozatalát segítik a különbözo portfólió elemzések. Ezen elemzéseket adaptálni lehet technológiák elemzésére is. A techno-portfólió elemzéseket Pataki két csoportba sorolja: Tiszta technológiai portfóliók, amelyek mindkét dimenziója technológiai jellegu. Vegyes üzleti-technológiai portfólió, amelynek üzleti és technológiai dimenziója is van. Ez utóbbi változat esetében megjelennek a háromdimenziós elemzések is.

    15. Tiszta technológiai portfólió elemzés elvi felépítése

    16. Költség-Haszon elemzés módszertana a hagyományos elemzésekhez képest Klasszikus elemzés Beruházási összeg ? Teljes bekerülési érték Évenkénti jövedelem ? A beruházás által okozott muködés várható bevételeinek és költségeinek különbsége K-H elemzés Beruházási költség ? Csak az eredeti technológiához képesti többlet költségeket tartalmazza Évenkénti többlet eredmények ? Az eredeti technológiához képest okozott többlet költségek, költség megtakarítások, illetve többlet termelési értékek egyenlege

    17. Az 5,1 t/ha-os termésátlag tanulságai Talajelokészítés mélykultivátorral (TV 1) illetve sekély tárcsázással (TV 2) Költségmegtakarítás a TV 2 esetén 3 250 Ft/ha Növényápolás, tápanyag utánpótlás a két változat estében azonos Többlethozam a TV 2 esetén 3,2 t/ha! A K-H elvu kalkuláció alapján a jövedelem különbség 81 650 Ft/ha! A CO2 egyenlegben bekövetkezett változás -2,02189 t/ha (MEGTAKARÍTÁS)!

    18. A kalkuláció részletezése 1.

    19. A kalkuláció részletezése 2.

    20. Átlagadat vs. Klímakár enyhíto szemléletmód hatása

    21. Szimuláció futtatása a problémára

    22. Tanulságok levonása Feltételezve a jövoben a kedvezo és kedvezotlen idojárási körülmények azonos elofordulási valószínuségét a technológiák keverése mindenképp hozzájárul a termésingadozás kiküszöböléséhez A keverés hatására a legjobb technológiához képest ugyan 1 t/ha-os kiesés tapasztalható a CO2 egyenlegben, de mivel a technológiák keverése nem jár jövedelem kieséssel (feltételezve a hozamok ilyen mértéku változását), még így is elérheto 0,5-1 t/ha-os javulás feltételezve a mélymuvelési módot, mint „bevált gyakorlatot” Új bevételi forráshoz juthat a vállalkozás, ha a megtaka-rításokat eredményezo intézkedéseket bevállalja meg-határozott idoszakra, és a CO2 megtakarításokat értékesíti (1t/ha * 14 EUR/t * 280 Ft/t = 3 920 Ft/ha)

    23. Esettanulmány 2

    24. Vállalati szintu kalkulációs eljárás követelményei Egy adott tevékenység esetében kalkulálni lehessen annak CO2 kibocsátási/megtakarítási értékét, a termék eloállítás módja szerint lehessen differenciálni a tevékenységeket, vegye figyelembe az adott gazdaság termelési tényezoinek sajátosságait, kapacitásait, alkalmas legyen a nemzeti leltárral való egyeztetésre, egy adott tétel a rendszeren belül csak egyszer számolódjon el, lehetoség legyen vizsgálni a kapacitás bovítéseket, fejlesztéseket, vegye figyelembe a célkituzések között a CO2 egyenleg, valamint a jövedelem változásainak vizsgálatát.

    25. R. A. Howard problématér modellje Egy ilyen rendszer muködése alapvetoen többváltozósnak tekintheto, tehát az 1, 2, 3, 5 eljárások elvethetok. Az idotényezo szempontjából megállapítható, hogy többségében olyan folyamatokat kell összehasonlítanunk, ahol az alapciklus egy év állapotára visszavezetheto. Ugyan vannak un. életciklus kalkulációk (lásd fás szárú ültetvények, vagy évelos lágyszárúak), de ebben az esetben is egy átlagos év kiszámítása történik meg. Tehát kiesnek a 7, 8 eljárások is. A véletlen szeru hatások modellbe való illesztéséhez olyan mértéku információkra lenne szükség, amely jelenleg nem áll rendelkezésre, illetve a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és kialakult tulajdonszerkezet nehezen tudná produkálni, ezért elvetettük a 6-os eljárást is. Így maradt a matematikai programozás, mint módszer a modell muködéséhez és CO2 kalkulációhoz.

    26. Többcélúság vagy parametrizálás?

    27. Az elsodleges vállalati modell elvi felépítése

    28. Köszönöm a figyelmüket!

More Related