A szabadidő központ energiaellátása geotermikus és fotovoltaikus energiaforrások kombinálásával

1. A szabadidő központ energiaellátása geotermikus és fotovoltaikus energiaforrások kombinálásával Szekszárd

2. Városi Sport- és Szabadidőközpont A Szekszárd Városi Sport- és Szabadidőközpont 1989 óta, immár 20 éve áll a sportolók, illetve a sportszerető lakosság rendelkezésére. A sportcsarnok éves viszonylatban körülbelül 330 napon át, 5000 óra nyitvatartással üzemel. Látogatottság: 80.750 fő/év Rendezvények száma: kb. 150/év Hasznos alapterület: 4105 m2 Közüzemi költségek (2010): • gáz: 10.624.000 Ft/év • áram: 6.170.000 Ft/év • víz: 2.100.000 Ft/év

3. Szekszárdi Családbarát Strand és Élményfürdő Építtető: Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft Átadás várható ideje: 2012. május hó

5. A geotermális energiaforrások Geotermikus energia: Tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Geotermális energia: Szűkebb értelemben a felszín alatti közeg hőtartalmában rejlő energia A Földön átlagosan 100 méterenként 3,3 °C-al nő a hőmérséklet, addig ez a Kárpát-medencében 5,5-6,6 °C-al A beruházás helyszínén a geotermikus gradiens ~0,06 °C/m; 350 m mélyen 32°C-os vizet lehet találni.

6. Lindal-diagram • Az első tévedés: a geotermikus energia kizárólag hévíz kitermeléssel nyerhető. • A földhőhelyileg bárhol és bármikor kitermelhető, hasznosítható. • A hulladék földhő - amely például kutakat üzemeltető létesítmények környéken, akár 1-2 km-es körzetben - jelentős gazdasági haszonnal felhasználható.

7. A napenergia Napenergia: A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energia. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív (az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározó) és az aktív energiatermelés (napkollektor, napelem).

8. „Geotermikus nagyhatalom” Földünk hőtartalma - mint szinte kimeríthetetlen energia forrás - a hozzáértők olvasatában nemzetünk számára is komoly gazdasági lehetőségeket rejt. A hagyományos fürdőkultúránk létesítményeink magas hőtartalmú elfolyó vize például egy eleddig kiaknázatlan hőenergia nyerési lehetőség! Nemzeti büszkeségünk a Széchenyi Fürdő például több mint 7 MW hőteljesítményt folyat el meleg víz formájában (télen és nyáron) miközben a környező középületek és közintézmények (Vajdahunyad vár, Állatkert, Vidám Park, Nemzeti Múzeum és így tovább) összességében is kevesebb földgáz alapú hőteljesítményt fogyasztanak. Sőt, magát a fürdőt is földgázzal fűtik...

9. A beruházás A szekszárdi szabadidőközpont jó példa lehet az uszodai hőkaszkádra. 350 m mély termálkút létesült; Hőszivattyú beépítésével történik valamennyi hőtermelés: használati melegvíz, medencék pót- és forgatott vizeinek kívánt hőmérsékleten tartása; Az idényen kívüli hasznosítás lehetősége egybeesik a szabadidőközpont fűtési igényével – tehát kielégíthető a megvalósult hőszivattyús rendszerrel; Szükséges beavatkozások: távvezeték építése a hőszivattyús rendszer és a szabadidőközpont között, kismértékű átalakítás utóbbi hőközpontjában; További lehetőségek a rendszerben „Használt” (elfolyó) medencevíz hőjének hasznosítása Napelemekkel villamos áram termelés – hőszivattyú meghajtás, értékesítés hálózatra

10. A hőszivattyú • A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani úgy, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. • A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. • Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. • Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. • A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor hűtésre is használhatók.

11. A hőszivattyú működési sémája • Két hőcserélő, egy körvezeték • A vezetékben igen alacsony forráspontú közeg kering. • Hideg oldalon hőcserélő előtt a közeg nyomását egy expanziós szelep lecsökkenti. • A közeg elpárolog, és 0 0C körüli értékre lehűl. • Kompresszor elszívja, besűríti 15 - 25 bar nyomásra, melytől a lecsapódó közeg felmelegszik 40 – 60 0C-ra. • A lecsapódásnál felszabaduló hőt adja át a fűtőközegnek.

12. A hőszivattyú felhasználási területei Fűtés: A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Melegvíz-készítés: Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60 °C, emiatt a melegvíz hőmérséklete 60 °C alatt marad. Hűtés: A folyamat megfordításával a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.

13. Víz-víz hőszivattyú A hasznosítható energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk a legoptimálisabbak, a legtöbb hőenergiát állítják elő ugyanazon befektetett elektromos energiából, az összes hőszivattyú típus közül. Oka: viszonylag magas talajvíz hőmérséklet, amely nem változik jelentős mértékben a téli hónapokban sem. A víz-víz hőszivattyúk telepítéséhez két kútra van szükségünk egy nyerő és egy nyelő kútra. (Amennyiben más elfogadott hasznosítási lehetőség nem áll rendelkezésre.) Kutak távolsága min. 15 méter kell legyen. Fontos, hogy a nyerő kút vízhozama folytonosan tudja biztosítani a hőszivattyú működését. A kút elapadása esetén a hőszivattyú nem üzemel. Próba fúrás előnye: megállapítható a kútvíz minőség, kút vízadó képessége, szűrőzés helyzete és mérete, hőcserélő kiválasztása az adott vízhez.

14. Víz-víz hőszivattyú Előnyei: • legmagasabb COP : 5-7 (W10 - 10 C fokos vízhőmérsékleten mérve) • állandó COP biztosítása • passzív hűtés kialakításának lehetősége • nem szükséges alternatív fűtési rendszer Hátrányai: • nagy mennyiségű vizet igényel • jelentős munkálatok, hosszú előkészítést igényel • kút elapadása esetén nem működik

15. Források http://www.nyf.hu http://zoldtech.hu http://www.klimairoda.hu http://hu.wikipedia.org

16. Közreműködők Kedvezményezett neve és elérhetősége: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. www.szekszard.hu Közreműködő szervezet neve és elérhetősége: VÁTI Nonprofit Kft. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. www.vati.hu

17. Partnerek Dél-Dunántúli Terület- és Gazdaságfejlesztő Szolgáltató Nonprofit Kft. 7625 Pécs, Dr. Majorossy u. 36. www.ddrf.hu Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 9. www.szdviz.hu Szekszárd Városi Sport- és Szabadidőközpont Cím: 7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 3. www.sportcsarnokszekszard.hu

18. www.central2013.eu Köszönjük megtisztelő figyelmüket!