1 / 19

Környezetgazdálkodás 1.

Környezetgazdálkodás 1. A szennyezés típusai, forrásai ÁTTEKINTÉS. A légszennyezés rész-folyamatai A szennyezés típusai, jellemzői Források szerinti szennyezőanyag kibocsátás (emisszió) Az emisszió meghatározására szolgáló lehetőségek rövid áttekintése Statisztikai lehetőségek

parley
Download Presentation

Környezetgazdálkodás 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Környezetgazdálkodás 1.

  2. A szennyezés típusai, forrásai ÁTTEKINTÉS • A légszennyezés rész-folyamatai • A szennyezés típusai, jellemzői • Források szerinti szennyezőanyag kibocsátás (emisszió) • Az emisszió meghatározására szolgáló lehetőségek rövid áttekintése • Statisztikai lehetőségek • Anyag-mérleg módszer stb.

  3. A szennyezés útja a légkörben: alapfogalmak definíciói

  4. A szennyezés típusai az érintett terület alapján • LOKÁLIS szennyezés • Regionális, kontinentális vagy HÁTTÉR szennyezés • GLOBÁLIS szennyezés

  5. Lokális szennyezés • Forrás – legtöbbször pontforrásból (kémény) • elsődleges szennyező anyagok jellemzik (CO, SO2, NO, aeroszolok stb.) • Koncentráció: igen magas • Kiterjedés: horizontálisan kb. 10-20 km • Hatása kis tér- és időléptékben

  6. Háttérszennyezés • Források • Elsődleges + másodlagos szennyzőanyagok (savak, oxidált formák - savas eső) • Alacsonyabb koncentrációjú terhelés • Kiterjedés: kb. 10-100 km Közepes hatótávolságú légszennyezés

  7. Globális szennyezés • Forrásai: CO2, CH4, és halogénezett szénhidrogének • Koncentráció:relatív alacsony • horizontálisan az egész Földre vagy félgömbre kiterjed • vertikálisan is jelentős • Nagy tér- és időléptékű szennyezés

  8. EMISSZIÓ (helyhez kötött és mozgó forrásból) • Pontforrás [kg s-1] kibocsátása: - Q=r2π v c ahol r: sugár; v: kibocsátás sebessége; c: konc. • Területi forrás [kg m-2s-1] - ∑Q; (diffúz forrás) - anyagmérleg - kibocsátási tényező • Vonalforrás u. az • Biológiai emisszió - ökoszisztémákra

  9. Anyagmérleg módszer (m: tömeg) háttérszennyezés m = U C Q: emisszió C: konc. U: szélseb. Z: magasság Q = m1-m0

  10. Kibocsátási tényezők • Egységnyi tüzelőanyag felhasználására jutó légszennyező anyag mennyisége, vagy • Az egységnyi termékre jutó légszennyezés mértéke

  11. Statisztikai meghatározási lehetőség

  12. LÉGKÖRI MOZGÁS JELENSÉGEK és légszennyezés Irány szerint: vízszintes és függőleges Áramlás alapján: rendezett – lamináris és véletlenszerű-turbulens I. Vízszintes mozgások: a szél(léptéke, átlaga) Jelentősége: időjárás alakító; keverés, szennyezőanyag szállító, terjesztő Létrehozó erők:Newton II. törvénye ΣF = m a • Nyomási gradiens erő – Px

  13. 2. ACoriolis erő (eltérítő erő) Fc= -2v Ω sinφ ahol :v - szélsebesség; Ω - a forgás szögsebessége; φ - földrajzi szélesség Coriolis erő: A forgó rendszerekben ébredő erő. Ha egy test a rendszerhez képest vrel sebességel mozog. Fcor = -2mω x vrel

  14. 3. Surlódási erő (S) - turbulens foly. 1 km-ig!Felette - Ekmann-spirál 4. Gravitációs erő F= g; átlaga: 9,81 m/s2 • II. Függőleges mozgások – konvekció • Szabad feláramlás • Kényszer konvekció

  15. II. Diffúzió – függőleges elkeveredés • apró méretű anyagok elkeveredése (molekuláris diffúzió) Koncentráció különbségnél, c [gm-3] alakul ki Mértéke a fluxus (φ), φ= -K dc/dz ahol K: kicserélődési együttható (10 m-2 s-1) z: magasság (m) Negatív előjelnél: felszínről felfelé (kibocsát) Pozitív előjelnél: felszín irányába kiülepszik az anyag

  16. Származási hely szerinti emissziók Ipari (benne energiaterm. és közlekedés) • CO2-C tökéletes égésnél • CO tökéletlen égésnél (közlekedés!) • SO2-S– fosszilis tüzelőanyagok égetése • N-oxidok– magas hőmérsékleten levegőből • Illékony szerves vegyületek (VOC) • CH4(hulladékok, bányászat, szállítás) • Szilárd C-részecskék, nehézfémek • Freonok stb.

  17. Mezőgazdaság szennyezése: földművelés, erdőirtás, égetés • CO2–C(Századforduló óta mg. részesedése a levegő CO2szennyezéséből meghaladhatja iparét) • CO-C: Ipari kétszerese • CH4és egyéb szénhidrogének.Égetés mellett egyéb források: • rizsföldek • bélfermentáció Globálisan mg. szennyezése metánból nagyobb iparinál!

  18. NH3-N -állatok vizelete - műtrágyázás közvetett • Durva aeroszol – földművelésből Természetes (B) és mesterséges (A) emisszió aránya Mészáros (1993) szerint

  19. Felhasznált források • Szakirodalom: Mészáros, E. (1994) Légkörtan Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem, 120. • Egyéb források: www.google.com/images • További ismeretszerzést szolgáló források: www.http://zeus.szif.hu/ejegyzet/levved/levego Buday-Sántha, A. (2006) Környezetgazdálkodás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 245.

More Related