az j munka t rv nyk nyv tervezete ii n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Az Új Munka Törvénykönyv tervezete II. PowerPoint Presentation
Download Presentation
Az Új Munka Törvénykönyv tervezete II.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 67

Az Új Munka Törvénykönyv tervezete II. - PowerPoint PPT Presentation


  • 95 Views
  • Uploaded on

Az Új Munka Törvénykönyv tervezete II. 2011. Október 10. Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK. Érintett fejezetek. 7. Fejezet A munka- és pihenőidő 8. Fejezet A munka díjazása 11. Fejezet A munkaviszony egyes típusai határozott idő munkavégzés behívás alapján

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

Az Új Munka Törvénykönyv tervezete II.


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
az j munka t rv nyk nyv tervezete ii

Az ÚjMunka Törvénykönyv tervezete II.

2011. Október 10.

Dr. Dudás Katalin

ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK

rintett fejezetek
Érintett fejezetek

7. Fejezet A munka- és pihenőidő

8. Fejezet A munka díjazása

11. Fejezet A munkaviszony egyes típusai

  • határozott idő
  • munkavégzés behívás alapján
  • munkakör megosztott ellátása
  • több munkáltató által létesített munkaviszony
  • távmunka
  • vezető állású munkavállaló
  • közigazgatási szervnél foglalkoztatottak
  • cselekvőképtelenek
  • munkaerő-kölcsönzés
  • Iskolaszövetkezeti keret-megállapodás

12. Fejezet A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (versenytilalom, tanulmányi szerződés)

s csak most van v ge
És csak most van vége…

III. Rész – A munkaügyi kapcsolatok

1. Fejezet Általános rendelkezések

2.Fejezet Az üzemi tanács

3. Fejezet A szakszervezet

4. Fejezet A kollektív szerződés

IV. Rész – A munkaügyi vita

1. Fejezet A munkajogi igény érvényesítése

2. Fejezet A kollektív munkaügyi vita

V. Rész – A független munkaügyi vizsgálat

VI. Rész – Értelmező és hatályba léptető rendelkezések

fejezetenk nt elt r meg llapod s
Fejezetenként„eltérő megállapodás”

Munkaszerződés 43.§

munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában

  • II. rész (munkavisz)
  • Kollektív szerződés
  • Üzemi megállapodás

munkavállaló javára

KSZ 277.§ (2)

eltérő rendelkezés hiányában

  • II. rész (munkavisz)
  • III.rész(kivéve II. fejezet)

eltérhet

(mindkét irányban)

fejezetenk nt elt r meg llapod s1
Fejezetenként„eltérő megállapodás”
  • Eltérést nem engedő szabályok

(felek megállapodása, ksz)

  • Kollektív szerződés – a munkavállaló javára
  • Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja
7 fejezet a munka s pihen id
7. fejezetA munka- és pihenőidő

Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is.

Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Nem munkaidő

  • a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet,
  • munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama.
id fogalmak
Időfogalmak

Munkanap: a naptári nap. Ettől eltérően a munkáltató által meghatározott

  • megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
  • Mindez megfelelően irányadó a heti pihenő-, illetve a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal,

hogy a 7 és 22 óra közötti időtartamot heti pihenő-, illetve a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

Hét: a naptári hét.

Ettől eltérően a hét időtartama, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra.

napi s beoszt s szerinti munkaid
Napi és beosztás szerinti munkaidő

Napi munkaidő:a törvény vagy a felek által meghatározott

  • teljes napi munkaidő vagy
  • részmunkaidő.

Beosztás szerinti napi munkaidő: az egy munkanapra elrendelt rendes munkaidő.

Beosztás szerinti heti munkaidő: az egy hétre elrendelt rendes munkaidő.

Éjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, feltéve, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja.

a munk ltat tev kenys ge s a munkaid
A Munkáltató tevékenysége és A munkaidő

a)megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

  • társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásbiztosítására irányul, vagy
  • a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,

b)több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát,

c)idényjellegű,ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

k szenl ti jelleg munkak r
Készenléti jellegű munkakör
  • a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
  • a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
a napi munkaid
A napi munkaidő

általános teljes napi munkaidő

8 óra

a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló

  • készenléti jellegű munkakört lát el vagy
  • a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
a munkaid keret
A munkaidő-keret
  • legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét.
  • legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét

a)amegszakítás nélküli,

b) a több műszakos, illetve

c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint

d) a készenléti jellegű,

e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás)

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

  • KSZ: legfeljebb 12 hónap, illetve 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják,
  • KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.
elj r s a munkaviszony munkaid keret lej rta el tti megsz n se eset n jogc mek s indokok
Eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok

Túlóra kizárása

Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt

a)amunkavállaló rendes felmondásával,

b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő),

c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával, illetve

d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

amikor t l ra
Amikor túlóra

A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt

a) munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

b)határozott idő lejártával

c) munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,

d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt rendes felmondásával,

e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a) pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

munkaid keret ha kevesebbet dolgoztunk
Munkaidő-keret – ha kevesebbet dolgoztunk..

Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt

a)amunkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

b) a határozott idő lejártával,

c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő),

d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt rendes felmondásával,

e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a) pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

ha kevesebbet dolgozott
Ha kevesebbet dolgozott…

Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt

  • a munkavállaló rendes felmondásával,
  • a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (próbaidő)
  • a munkáltató azonnali hatályú felmondásával (rendkívüli),
  • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

a munkaid beoszt s szab lyai
A munkaidő-beosztás szabályai
  • Kötetlen munkarend

A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti.

Ha a munkavállaló a napi munkaidejének legalább felét maga jogosult beosztani – nem kell munkaidő-nyilvántartás

  • Általános munkarend
  • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás
  • Osztott napi munkaidő

a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja - legalább két óra pihenőidő

a munkaid beoszt s k zl se
A munkaidő-beosztás közlése
  • A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
  • De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel,

legalább 3 nappal korábban módosíthatja.

elsz mol si id szak m s mint a keret
Elszámolási időszak más, mint a keret

A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló

  • a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt
  • a munkáltató által meghatározott időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.
  • Az elszámolási időszak tartamát a munkaidő-keret szabályai megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
  • Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és 95.§ megfelelően irányadó (távollétek elszámolása és közlés, eljárás megszűnéskor).
a munkaid vas rnapra t rt n beoszt sa
A munkaidő vasárnapra történő beosztása
  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
  • az idényjellegű,
  • a megszakítás nélküli,
  • a több műszakostevékenység keretében, valamint
  • a készenléti jellegű munkakörben, illetve
  • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Ha a c)-e) pontja szerinti munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be.

munkasz neti nap v ltozatlanok
Munkaszüneti nap - változatlanok

Munkaszüneti napra rendes munkaidő

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
  • a megszakítás nélküli tevékenység keretében,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve
  • külföldi kiküldetés során

osztható be.

a munkak zi sz net
A munkaközi szünet

HA a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő tartama

  • 6 órát meghaladja - 30 perc,
  • 9 órát meghaladja - 45 perc

munkaközi szünetet kell biztosítani.

A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

Kiadás - A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több,

  • legalább 20 percet elérő részletben is kiadni.
  • legalább 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

napi pihen id
Napi pihenőidő
  • legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő)
  • legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani
    • osztott munkaidőben,
    • megszakítás nélküli,
    • több műszakos,
    • idényjellegű tevékenység keretében,
    • a készenléti jellegű munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

KSZ nem kell

a heti pihen nap hol maradnak a vas rnapok
A heti pihenőnap – hol maradnak a vasárnapok?

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók.

A munkavállaló számára 6 munkanapot követően

egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Kivételelek: megszakítás nélküli, többműszak, idényjelleg

Aki vasárnap dolgozik- havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

a heti pihen id ha nem napban adj k
A heti pihenőidő – ha nem napban adják

heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.

Aki vasárnap dolgozik - a heti pihenőidőbe a vasárnapnak havonta legalább egy alkalommal bele kell esnie.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható, amelybe

  • egy teljes naptári napnak és
  • havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
a rendk v li munkaid nem a v gz s rendk v li
A rendkívüli munkaidő – nem a „végzés” rendkívüli

Rendkívüli munkaidő

  • a munkaidő-beosztástól eltérő,
  • a munkaidő-kereten felüli, valamint
  • az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
  • az ügyelet tartama.

Elrendelés

  • munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
  • nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Munkaszüneti naponrendkívüli munkaidő

  • rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
  • veszélyhelyzetben
m rt k s ar nyoss g
Mérték és arányosság

A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként

legfeljebb 250 óra

rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Ha a munkaviszony

  • évközben kezdődött, vagy
  • határozott időre, illetve
  • részmunkaidőre

jött létre

arányosan kell alkalmazni.

gyelet s k szenl t
Ügyelet és készenlét

A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás

  • a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá
  • a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

teljes t s s elrendel s
Teljesítés és elrendelés

A teljesítés helye :

A munkáltató a munkavállaló számára

  • meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet),
  • egyébként a munkavállaló úgy köteles tartózkodási helyét meghatározni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni (készenlét).

Elrendelés:

hogyan - írásban elrendelés

mikor? A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell - Eltérés biztosított

szabads g jogszerz id
Szabadság – jogszerző idő

A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

  • A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után.
  • A munkavállalót megilleti szabadság

a)a naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség,

b) a rendes szabadság,

c) a szülési szabadság,

d) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § b), d)-h) pontjában meghatározott (eljárásban való részvétel, kötelező orvosi vizsgálata, tűzoltó, emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, véradáshoz, hozzátartozója halálakor legalább két munkanapra)

időtartamára.

alap s p t v ltozik
Alap- és pót – változik?

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

A munkavállalót

a) 25. életévétől egy,

b) 28. életévétől kettő,

c) 31. életévétől négy,

d) 33. életévétől hat,

e) ….

f)

munkanap pótszabadság illeti meg.

egy j p tszabads g
Egy új pótszabadság

A fogyatékos munkavállalónak évenként

5 munkanappótszabadság jár.

Fogyatékos munkavállaló, akinek legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította.

szabads gkiad s r videbb id k
Szabadságkiadás – rövidebb idők

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

  • A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot– a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában köteles kiadni.
  • Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni.
  • A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
kiad s mikor meddig
Kiadás – mikor-meddig?

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött.

A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, ennek megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

kiv telesen fontos gazdas gi rdek s a szabads g
Kivételesen fontos gazdasági érdek és a szabadság

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

  • a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
  • a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
  • a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
szabads gkiad s s munkaid beoszt s
Szabadságkiadás és munkaidő-beosztás

A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló

  • szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és
  • a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.

Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni.

p nzbeli megv lt s s visszafizet s
Pénzbeli megváltás és visszafizetés

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Ha több volt a szabadság - Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló részére az arányosan járó szabadságnál több szabadságot adott ki.

Nem alkalmazható e szabály, ha a munkaviszony a munkavállaló halála, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.

Ha nem szűnt meg a munkaviszony - bérlevonás, ha a munkavállaló az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült.

A felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

És a VIII.1-től hatályba lépett szabályok?

fizet s n lk li szabads gok egy j jogc m
Fizetés nélküli szabadságok – egy új jogcím

Elmarad:

  • a gyermek gondozásra biztosított fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított
  • 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 napon belül,
  • ha pedig a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.

.

a munka s pihen id nyilv ntart sa
A munka- és pihenőidő nyilvántartása

A munkáltató köteles nyilvántartani

  • rendes és rendkívüli munkaidő,
  • készenlét,
  • szabadság időtartamát.

Naprakészen

A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjánakis.

Módja

az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

8 fejezet a munka d jaz sa
8. fejezetA munka díjazása

Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.

Nincs garantált bérminimum

Az alapbért időbérben kell megállapítani.

Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.

Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót.

A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni

csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás

esetén lehet.

a b rp tl kok
A bérpótlékok
  • több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén

30 % bérpótlék (műszakpótlék)

  • éjszakai munkavégzés:– a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - a munkavállalónak, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja

15 % bérpótlék

  • vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés:

kivéve többműszakos és készenléti munkakör

50 % bérpótlék

  • munkaszüneti napon: rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót

100 % bérpótlék

t lmunkap tl k
„túlmunkapótlék”

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendeltrendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – a munkáltató döntése szerint – 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

tov bbi p tl kok
További pótlékok

Pihenő napi túlórák - A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg.

Pihenőidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

tlagkereset helyett t voll ti d j
Átlagkereset helyett távolléti díj

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék, illetve a 145. § szerinti havi átalány figyelembevételével kell megállapítani.

A hatályos szabályokhoz eltérés:

  • az átlagkereset megszüntetésével kedvezőtlenebb a munkavállalók díjazásának feltételei több olyan időszakra, amikor a jogszabály munkavégzés nélkül díjazást rendel el (pl. felmentési idő),
  • csökken a végkielégítés mértéke (a távolléti díj alapján kell megállapítani, amelybe számos juttatás pl. prémium, jutalom, nem számít be.)
a hat rozott idej munkaviszony
A határozott idejű munkaviszony
  • A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.
  • A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról.

A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is.

meghosszabb t s vagy jabb hat rozott id
Meghosszabbítás vagy újabb határozott idő

Határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő

  • 6 hónapon belüli meghosszabbítására vagy
  • ismételt létesítésére

ehhez fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása esetén kerülhet sor és

a munkaviszony meghosszabbítása vagy ismételt létesítése nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.

munkav gz s beh v s alapj n
Munkavégzés behívás alapján

A legfeljebb napi 6 óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződésben történő megállapodása alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét.

Ebben az esetben a munkaidő-keret tartama 4 hónapot nem haladhatja meg.

A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább 3 nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

a munkak r megoszt sa
A munkakör megosztása
  • A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg.
  • Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére.
  • A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  • A munkabér a munkavállalókat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban illeti meg.
  • Valamely munkavállaló munkaviszonyának megszűnése, illetve megszüntetése a többi munkavállaló munkaviszonyát nem érinti. A munkaviszony megszűnik, ha a munkavállalók száma egy főre csökken. Ebben az esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.
t bb munk ltat ltal l tes tett munkaviszony
Több munkáltató által létesített munkaviszony

Több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg.

A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti.

A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek.

A munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató, illetve a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti.

A munkaviszony jogutódnélküli megszűnésekor, ha a meghatározott feltétel valamennyi munkáltató tekintetében bekövetkezik.

A munkaviszony megszűnik akkor is, ha a munkáltatók száma egyre csökken.

a vezet ll s munkav llal
A vezető állású munkavállaló

Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető).

A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha

  • a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és
  • távolléti díja eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.
a cselekv k ptelen munkav llal
A cselekvőképtelen munkavállaló

csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt,

amit egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

  • A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.
  • A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az a biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.
  • A munkavállaló esetében
    • a kárfelelősség szabályai nem alkalmazhatók,
    • egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
a versenytilalmi meg llapod s
A versenytilalmi megállapodás

A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig– nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené, illetve veszélyeztetné.

E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy

  • a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.
  • Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

A munkavállaló elállási joga - ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg (azonnali hatályú felmondás).

a tanulm nyi szerz d s
A tanulmányi szerződés

Ami újdonság

  • A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.
  • A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.
  • A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna.
  • És a tanulmányi munkaidő-kedvezmények…
munka gyi kapcsolatok

Munkaügyi kapcsolatok

Harmadik rész –

ltal nos jellemz k
Általános jellemzők
  • Kollektív munkajog – ami kimaradt és ami bekerül
  • Üzemi megállapodás mint kollektív szerződés?
  • A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
  • Szakszervezet – nincs munkaidő-kedvezmény és a választott tisztségviselőket megillető védelem
  • A szakszervezet képviselője a munkáltatóval folytatott konzultáció tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és ennek tartamára távolléti díj jár.
  • Nincs szakszervezeti kifogás
kollekt v szerz d st k thet
Kollektív szerződést köthet
  • a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet a tagok felhatalmazása alapján, továbbá
  • a szakszervezet vagy szakszervezetek.

A szakszervezet (szakszervezetek) abban az esetben jogosult(ak) kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának 10%-át.

A szerződéskötést megelőző féléves átlagos statisztikai létszámot kell alapul venni.

munka gyi vizsg lat
Munkaügyi vizsgálat
  • „színlelt ellenőrzés
  • belépés joga
  • Iratbetekintés
  • Nyilatkozattétel
  • munkavállalói kifogás kivizsgálása anonim módon
jogszer s gi vizsg lat
Jogszerűségi vizsgálat
  • Belső szabályzat, szmsz, munkarend
  • Munkaszerződés és módosításai
  • Munkaidő- és pihenőidő nyilvántartása
  • Kötelező munkavállalói tájékoztatások
  • Képviselői tájékoztatások
  • Szerződéstípus
  • Munkaidő és pihenőidő
  • Bérrendszer, ebm
  • Teljesítménykövetelmény
  • Kártérítési igények elbírálása
eredm ny s k vetkezm ny
Eredmény és következmény
  • Írásbeli jelzés, javasolt intézkedés
  • Vitatható, de ha eleget tesz:

Mentesülés a hatósági ellenőrzés

jogkövetkezménye alól:

nem bírságolható !!