A szüret motívuma az elégikus irodalomban

1. A szüret motívuma az elégikus irodalomban 22A

2. 1. A szüret a falu életében • Az Alföldön Szent Mihály, a Dunántúlon Terézia napján kezdik (szept29, okt15) • Régen: szünetel a törvénykezés, a katonákat is hazaengedik ha mód van rá • Eszközök: kacor, sajtár, puttony, prés • Szüreti felvonulás, szüreti bál: bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények • Utána már a hideg napok jönnek, a szőlősorok siralmas képet mutatnak (kifosztottság) • Bor: jómód, öröm, jókedv – az adott év értékének kifejezője

3. 2. A szüret mint jelkép • Az ősz metonímiája (időbeli érintkezés) • Az elmúlás, a természet halála • Számvetés, az élet összegzése • Az élet értelme: teremtettem-e valamit, megérte-e • Görög színház, dionüszia, évzárásnak is tekintik • A kereszténység szimbóluma is, szőlőmunkások • Petőfinál a földgolyó olyan mint egy szőlőszem: sok idő kell, amíg beérik • A Himnuszban Tokaj szőlővesszeje a gazdagság jele

4. 3. Berzsenyi versében • A közelítő tél: hervad a park, a patakvölgy, majd: „A hegy boltozatin néma homály borong Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd, Itt nemrég az öröm víg dala harsogott S most minden szomorú, kiholt” • Szinesztézia: néma homály (hallás és látás) • Ellentét: víg dal – szomorú kihaltság ( a szüretelők dala – a néptelen szőlőhegy csendje) • Viszatér a zárlatban is: „Itthágy szép tavaszom… Még alig ízlelé nektárját ajakam”

5. 4. Hová kötődik az ihletforrás? • Élete első felében a Nyugat-Dunántúl vulkanikus szőlőhegyei közt élt: Kemenesalja, Ság hegy • 1804-től Somogyban, Niklán, itt is szőlője volt a szőlőhegyen • A közelítő tél című verse itt, Niklán született • Értéke, hogy egyszerre képszerű, konkrét és ugyanakkor jelképes • Eredeti címe az ősz volt, Kazinczy módosította • Klasszicista felépítés: piktúra majd szentencia (az ősz konkrét képei majd az elmúlás elvont gondolata)

7. A Ság hegy az Észak-Dunántúl vulkanikus hegye

10. A Berzsenyi-présház Kemenessömjénben

11. A Berzsenyi-ház Niklán