Wächter Balázs - PowerPoint PPT Presentation

slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Wächter Balázs PowerPoint Presentation
Download Presentation
Wächter Balázs

play fullscreen
1 / 72
Wächter Balázs
126 Views
Download Presentation
oren-ballard
Download Presentation

Wächter Balázs

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. „A fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítése a Sárospataki kistérségben” ÁROP-1.1.5-08/C/A-2008-0007 projekt Projekttervezés és partnerségi alapok elsajátításahelyi igényeken alapuló projekt-generálás és a projekt megvalósítás Wächter Balázs

  2. PARADIGMAVÁLTÁS A REGIONÁLIS POLITIKÁKBAN

  3. Programalapú helyi, térségi fejlesztések Munkahelyteremtés, beruházások ösztönzése, termelési környezet javítása CÉLOK Barnamezős iparterület rehabilitálása Befektetés-ösztönző marketing akciók Feltáró, tehermentesítő út építése Szakmunkásképző bővítése Lakóterület fejlesztése CNC esztergályos szakemberek képzése PROJEKTEK Ipari park menedzsment

  4. Együttműködés „Az elmúlt első évtized a szervezetek síkján nem az együttműködés évtizede volt. Csak remélhetjük, hogy a következő tíz év az együttműködések időszaka (is) lesz.” (Bíró A. Zoltán)

  5. Partnerség az EU-ban

  6. A partnerség mint alapkövetelmény és tanulható folyamat • Az Európai Unióban 20 év alatt a partnerség a terület- és regionálisfejlesztés legfontosabb rendező elvévé és eszközévé vált. • Az Európai Unió által támogatott pályázatokkal és projektekkel szemben támasztott egyik alapkövetelmény, hogy a projekteket a pályázó partneri együttműködésben valósítsa meg. • A partnerség eszköz a célhoz. • A valóban működő partnerségeket az Európai Unióban a helyi fejlesztések és a jövő tudatos alakítása iránt érzett elkötelezettség és felelősség tartja össze s nem a források elérhetősége (Nowackiné, 2003:5). • Hazánkban a partnerség kialakításának elvesztek az igazi hagyományai, így minden bizonnyal idő kell ahhoz, hogy a társadalom szövetében a partnerség ismét megtalálja a maga jól megérdemelt helyét, és az, szervesen beépüljön a közgondolkodásba. Mindehhez, mindenekelőtt két dologra van szükség: • a szemléletváltozásra és • a tanulásra, mert a partnerség egy folyamat, amit tanulnunk kell, mint oly sok ismeretet!!!

  7. A partnerség fogalma az ET rendelete szerint • A partnerség elve 1993 óta a Strukturális Alapok 4 vezérelvének egyikeként, központi szerepet játszik a tagállamok kohéziós politikájának megvalósításában. • A partnerség elvének uniós jogszabályi hátterét az Európai Tanács 1999. június 21-i a „Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló” 1260/1999/EK rendelet adja. A partnerség hivatalos megfogalmazását a rendeletének 8. cikke tartalmazza, e szerint: „A partnerség magába foglalja a szoros együttműködést az Európai Bizottság és minden tagország nemzeti, regionális, helyi illetve más szinten felelős hatóságai között, beleértve a tagállam meghatározott gazdasági és társadalmi partnereit is.”

  8. A partnerség fogalmának értelmezése az ET rendelet 8. cikkelye szerint • A partnerség elve a 8. cikkely alapján • a regionális és helyi hatóságok, gazdasági szervezetek, a szociális partnerek s a civil társadalom képviselőivel való együttműködést jelenti. • Az EU dokumentumok meghatározzák, hogy KIKNEK • kell az Európai Kohéziós Politika és • az egyes projektek végrehajtásakor • a Strukturális Alapok felhasználásának megtervezésében részt vennie. • Nem határozzák meg azonban a HOGYANT • a társadalmi és gazdasági partnerek közötti együttműködés módját. • A szabályozás, a szubszidiaritás elvének megfelelően csupán általános keretfeltételeket fektet le a partnerségi folyamat tekintetében, • az elv megvalósításának módjáról a tagállamok maguk döntenek (Fodor, 2003:13).

  9. A horizontális és vertikális partnerség II.

  10. Partnerség fogalma

  11. A partnerség • A partnerség lényege, hogy azonos információk birtokában, saját kompetenciájukra alapozva a partnerek egyenlőként vehetnek részt a közös munkában, tervek elkészítésében és végrehajtásában. • A partnerség nem elképzelhető: • Információ- és ismerethiányos környezetben, • alá-fölé rendelt viszonyban, • a csoporthoz való csatlakozás szabad döntése és • konszenzusos úgynevezett win-win (mindkét fél számára győzelemként megélt) döntések nélkül.

  12. A partnerség - Feltételek • A működő partnerség alapja: • a bizalom, • az azonos információs szint, • az információk felhasználásához szükséges ismeretek megléte és • a kommunikáció. • Az EU fejlesztési programjai feltételezik a minél szélesebb körű együttműködést (pl. a helyi partnerségre alapozott Leader+ keretében civil, a vállalkozói és az önkormányzati együttműködés; EU 6. K+F keretprogram: a konzorciumi tagok által biztosítható legyen a tudás, a kompetencia, vagy a régi és új tagállamok szerepvállalása)

  13. Mi a partnerség? • Egyenrangú viszony • Kormányzat, régiók, önkormányzatok, üzleti szféra, civil szervezetek bevonása, tájékoztatása • A társadalmi párbeszéd megteremtése • Új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége • Az innovációk, ötletek új látásmód forrása • A bizalom, a közös cél, az összefogás és az érdekérvényesítés színtere • Alkalmazkodási képesség, válaszlehetőség komplex problémákra • Értékteremtő tevékenység

  14. Viszonyok a partnerségben Főkedvezményezett:a pályázó, aki a projekt megvalósításáért felel. Támogatásban részesülő partner:közvetlenül részesül támogatásban, aláírja a támogatási szerződést is. Közreműködő partner:a projekt végrehajtásában résztvevő, de támogatásban nem részesülő partner. A partnerségi megállapodást aláírja, a támogatási szerződést nem. Egyéb partner:a projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet, aki a kitűzött cél érdekében közvetetten részt vesz a munkában.

  15. Ki lehet partner? Pályázati kiírástól függően partner lehet: • Gazdasági társaság, vállalkozás • Önkormányzatok és azok társulásai • Közhasznú szervezetek • Központi költségvetési szervek • Non profit szervezetek • Civil szervezetek

  16. Miért jellemzően egyedül pályáznak Magyarországon? • Az összefogásban nincs kialakult sikerélmény. • A felelősségrendszer átengedése a partnerekben bizalmatlanságot válthat ki. • Nem láthatóak az apróbb trükkök, fifikák. • A felelősségrendszer nem egyértelmű.

  17. Mikor kell partnerségben gondolkodni? • Ha átfogó fejlesztésben gondolkodnak. • Fontos a minél szélesebb segítség a cél érdekében. • A sikert nem egyedül szeretnénk megélni. • Az eredményeket minél szélesebb rétegeknek szánjuk. • Ha a szakmai munkában jól elkülöníthető a feladat és a felelősségrendszer.

  18. Mi az alapja a partnerségnek? Megállapodás, amit minden érintett a program vagy a pályázat előkészítése előtt aláír. Fő tartalma: • Felelősségi rendszer (alá- és felülrendeltség) • Pénzügyi rész (hozzájárulások megfizetése) • Tulajdonlás feletti rendelkezés (tulajdon, használat)

  19. Mik a partnerségi viszony jellemzői? • A partnerek közötti méltányosság • A munkában, megvalósulásban az átláthatóság • A kölcsönös haszon elvárásának elfogadása • Közvetítői szerep elfogadása, aki a projektet hátulról/elölről látva, vagy láthatatlanul mozgatja.

  20. Milyen legyen a jó közvetítői, partnerségi vezető? • Mindegyik fél bizalmát élvezze • Legyen kezében a hatalom a résztvevők mozgatására • Rendelkezzen szakmai ismeretekkel és képességekkel • Van helyszínismerete és empátiaképessége • Bizonyította menedzselési képességét • Elkötelezte magát, hogy minden független kapcsolatot alakítson ki.

  21. Milyen legyen a partner? • A célt világosan ismerő • A sikerért dolgozni is akaró és kellő szakmai ismerettel rendelkező • Az információáramoltatásban részt vevő • Van lokális helyismerete • Képes a lokális közegben irányító, befolyásoló erővel bírni.

  22. Konzorciumi megállapodás

  23. Konzorciumi megállapodás • Vezető kijelölése • Tagok, akik részt vesznek a projekt megvalósításban • Végrehajtásban illetve a fenntartási időszakban is együttműködnek

  24. Fő tartalma • Támogatási szerződés alapján a tagok • Feladatainak, határidőinek • Támogatási összegének, saját erőnek, saját erő mértékének • Biztosítékaink (forma, értéke) Rögzítése. • Egyéb jogi rendelkezések • Megszűnés • Kötelezettségek nem teljesítése • Közbeszerzés lebonyolításáról szabadon rendelkezhetnek

  25. Felelősségek • Vezető • Kapcsolattartó a támogató szervezet felé • Támogatási szerződés aláírása • Jelentések elkészítése, elszámolások összeállítása • Konzorciumon belüli információáramlás szervezése • Negyedévente szóbeli közös egyeztetések • Támogatást tovább utalja a tagoknak

  26. Felelősségek • Tagok • Megismerik a támogatási szerződést • A szerződésben előírtaknak megfelelőn teljesítenek • Időben tájékoztatják a vezetőt, hogy a jelentéseket, fizetési kérelmeket időben el tudja küldeni a támogató felé

  27. Partnerség a területfejlesztésben

  28. A partnerség szereplői projekt szinten

  29. A partnerség szereplői projekt szinten A partnerség építése olyan szervezetek felkutatását fedi, melyekkel • az érdekek és a tevékenységi kör egyezősége folytán közös pályázat adható be, • másrészt olyanokat, akik közvetett – nem anyagi – jelleggel azonosulhatnak a pályázat célkitűzéseivel: Azokat az elvi támogatókat is partnernek tekinthetjük, akiket • az eredmény szintén pozitívan érint • vagy az intézmény feladataival összefügg a projekt tevékenysége

  30. A partnerség szereplői projekt szinten A partnerek csoportosítása többféle szempont alapján történhet: • Nemzetközi, országos, regionális vagy helyi alapú, melyeknél a különböző szintű szervezetek állapodnak meg együttműködésben; • Témán alapuló, melyeknél egy bizonyos témára szakosodott szervezetek állapodnak meg az együttműködésben helytől függetlenül; • Térségi/regionális és témán alapuló partnerségek: pl. fejlesztési klaszterek, határ menti együttműködések • Tevékenységen alapuló partnerségek

  31. A partnerség szereplői projekt szinten • központi kormányzati ügynökségek • városfejlesztési irodák • vidékfejlesztési irodák • átképző központok • oktatási, kutatási intézmények • szakszervezetek • munkaadó szervezetek • környezetvédelmi szervezetek • országos ernyő szervezetek • nemzetközi szervezetek • fejlesztési ügynökségek • helyi fejlesztési ügynökségek • gazdaságfejlesztési ügynökségek • kisvállalkozás-fejlesztési ügynökségek • közszolgálati szektor • nemzeti kormányzat • helyi és regionális önkormányzat • közszolgálati szervezetek • magánszektor • nagy társaságok • helyi vállalkozások • vállalkozások egyesülései • egyéb gazdasági szereplők • önkéntes és közösség (civil) szektor • szociális szolgáltató csoportok • önsegítő csoportok • projekt–alapú érdekcsoportok • európai szervezetek

  32. Partnerség-építés lépései • Előkészítés • Aprojekt, a partnerség és a feladat pontos meghatározása • A szükséges szakértelem és erőforrások pontos meghatározása • Potenciális partnerek azonosítása (szakértelem, kapacitás, kompatibilitás, stabilitás…) • Céljaink, igényeink, kínálatunk és a feladatok megfogalmazása a partnerek felé • Ajánlat előkészítése a partnerek felé • Az ajánlathoz ajánlott projektismertető készítése is, amely benyújtható a potenciális partnerekhez és támogatókhoz.

  33. Partnerség-építés lépései A partnerek kiválasztásának lehetséges szempontjai • szakmai szempontok (pl. referenciák, szakmai potenciál, szervezeti illeszkedés, kapcsolati tőke) • politikai szempontok; • gazdasági és pénzügyi szempontok; • kötöttségek (pl. egyik partner ragaszkodik egy másik szervezet partnerként történő bevonásához); • társadalmi vagy civil indokoltság; • más szakmai területekhez kapcsolódó indokoltság (pl. környezetvédelmi szempontok); • közös érdekeltség fennállása más projektben

  34. Partnerség-építés lépései II. Tárgyalás és egyeztetés • A potenciális partnerek megkeresése ajánlatunkkal (célok, feladatok, jogok és kötelezettségek, részvétel formái és keretei) • Alku és a partnerek kiválasztása • A partnerségi feladatok és célok részletes rögzítése, munkaterv elkészítése • A partnerséghez és a projekthez kapcsolódó egyéb megállapodások, szervezeti döntések (pl. a partnerség belső logikájának a meghatározása) • A projektdokumentáció (pl. pályázati anyag, csatlakozó levelek) véglegesítése, aláíratása

  35. Partnerség-építés lépései III. Befejezés • A kapcsolat ápolása, folyamatos fenntartása a projekt megkezdésétől, a végrehajtáson át az utánkövetési időszak végéig 2. A partnerségi kapcsolat megújítása 3. Újabb partnerségi kapcsolat generálása

  36. Szerepkörök egy partnerségben • koordinátor • alakító • munkálkodó • befejező • innovátor • monitorizáló • erőforrások figyelője • csapatmunkás • szakértő

  37. Közvetítő A partnerség-építési folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszik az a személy vagy szervezet, aki/amely KÖZVETÍTŐ szerepre vállalkozik. Ez azt jelenti, hogy az összes fél között és nevében cselekszik. A jó közvetítő: • Minden szereplőhöz pozitív segítő viszonya van • Megértő/elfogadó pozíciót képvisel • Minden szereplőhöz azonos attitűddel viszonyul • Elkötelezte magát arra, hogy független kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a partnerségben résztvevő felekkel. • Célja, hogy az elképzelt tervezett fejlesztések számára kedvező környezeti feltételek létrejöttét elősegítse • Kellően elszánt • Kellően rugalmas • Mindegyik fél bizalmát élvezi • Rendelkezik a szakmai ismeretekkel és készségekkel • Van helyismerete és kulturális megértő képessége • Már bizonyította menedzselési képességeit

  38. Kistérségi, ágazati partnerségi körök Létesítése lehetséges: • tematikus (pl. ágazati) vagy • területi (pl. kistérségi) alapon a köz-, a magán- és az önkéntes szféra részvételével.

  39. Kistérségi, ágazati partnerségi körök Szerepük a programozási folyamatban: • információk, vélemények összegyűjtése, feldolgozása, • eredmények véleményezése • ezáltal hozzájárulás a ROP és az ágazati OP-k kialakításához. A régiófejlesztési célokat végül a Regionális Fejlesztési Tanácsok határozzák meg. A helyi szereplők fejlesztési igényeiket viszontláthatják a majdan kiírásra kerülő pályázati célok között.

  40. Kistérségi, ágazati partnerségi körök A partnerségi körök általános feladatai: • Projektek generálása • A kör legitimációja • Reprezentativitás • Pl. K+F helyek teremtése • Információ csere • Regionális önszerveződés képességének kialakítása.

  41. Kistérségi, ágazati partnerségi körök Kistérségi fejlesztések alapelvei • Elsősorban helyi kezdeményezéseken alapul • Döntéshozás decentralizálását célozza meg • A fejlesztés középpontjában az ember áll • A fejlesztés csak komplex lehet (a természeti, a társadalmi, a gazdasági és az épített-műszaki környezet fejlődése) • Helyi specifikus adottságokból előnyök kovácsolása • A piaci résekbe való betörés

  42. Kistérségi, ágazati partnerségi körök Kistérségi fejlesztések alapelvei (2) • Alternatív munkaerőforrások hasznosítása • Közös örökség, környezeti fenntarthatóság • Gazdasági igazságosság • A biológiai és kulturális változatosság (diverzitás) • Szubszidiaritás • A belső felelősség • A polgárok minél szélesebb bevonása

  43. Kistérségi, ágazati partnerségi körök Kistérségi fejlesztések szereplői (1) a) közszolgálati szektor - nemzeti kormányzat - helyi önkormányzat (és társulási) - közszolgálati szervezetek b) magánszektor - nagy társaságok - helyi vállalkozások - vállalkozások egyesülései - egyéb gazdasági szereplők

  44. Kistérségi, ágazati partnerségi körök Kistérségi fejlesztések szereplői (2) c) önkéntes és közösségi szektor - szociális szolgáltató csoportok - önsegítő csoportok - projekt–alapú érdekcsoportok d) központi kormányzati ügynökségek - városfejlesztési irodák - vidékfejlesztési irodák - átképző központok

  45. Kistérségi, ágazati partnerségi körök Kistérségi fejlesztések szereplői (3) szakszervezetek • környezetvédelmi szervezetek • fejlesztési ügynökségek - helyi fejlesztési ügynökségek - gazdaságfejlesztési ügynökségek - kisvállalkozás-fejlesztési ügynökségek • európai szervezetek - Európai Bizottság • oktatási, kutatási intézmények

  46. A partnerség gátjai • A közös célok és a közös felelősség vállalás hiánya • A különböző tervezési irányzatok (érdekek) és finanszírozási rendszerek különbözősége • Az értékszemlélet és a szerepek közötti különbségek • A választott és kinevezett személyek közötti ellentétek • Érdektelenség – a közösségi kohézió gyengesége • Közösségi feszültségek – megoldatlan problémák • Ellentmondás a feladatok és az ösztönzők között • Jogszabályi akadályok • Földrajzi lehatároltságok

  47. A partnerség kialakításának, hatékonyságának feltételei • Kommunikáció, információátadás a partnerségi együttműködésben • Partneri hálózatmenedzsment: A projekt megvalósításakor erős koordinációra van szükség • A partnerségben elvégzett feladatok, projektszakaszok közös meghatározása és értékelése. A folyamatosan felmerülő igények, módosítások beépítése. • Nyomonkövetés vagy projektkövetés • Partnerségi disszemináció • A panaszok és a változások kezelése a partnerségben • Partnerség elvének érvényesítése:átláthatóság, az elkötelezettség és a kompromisszum-készség • Egyéb partnerségi menedzsment feladatok • Partnerségi „mag" létrehozása: 2-3 személy és az intézmény, akik a projekt megvalósításáért elsődlegesen felelnek

  48. A helyi partnerségi együttműködés formái, jellemzői • A helyi tudás, hagyomány, környezet érték, amelyre minden közösség építhet, amelynek megtartása, fejlesztése a közösségek egyik jelentős feladata • Saját specifikus arculat

  49. Vidékfejlesztés: LEADER-program • A LEADER egy olyan fejlesztési módszer, amellyel a helyi partnerek közösen alakítják a térségük jövőjét. • A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya nemzeti forrásból finanszírozta az Uniós LEADER+ programra való felkészülést. • 13 szervezet kiválasztása • Célja: Minél több térség be tudjon kapcsolódni a LEADER+ indulásakor

  50. A LEADER „alappillérei” • Területalapú megközelítés (kulturálisan, földrajzilag egységnek tekinthető kistáj) • Alulról építkező megközelítés (helyi akciócsoportok, döntéshozatali felhatalmazás) • Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek • Háromoldalú partnerség (magán, profit és közszféra együttműködése) • Tevékenységek újító jellege (új technológia, értéknövekedés, piacra jutás, életminőség javítása, Natura 2000 elvei szerinti erőforrás-kihasználás) • Tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált ágazatközi megközelítés • Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés