1 / 54

A FELNŐTTKÉPZÉS ESZMÉJÉNEK MEGJELENÉSE

A FELNŐTTKÉPZÉS ESZMÉJÉNEK MEGJELENÉSE. 18. század „A műveltség közkincs”. A felvilágosodás eszméi és a felnőttképzés gondolata. A felvilágosodás Európában A műveltség közkincs A hasznos ismeretek terjesztésének szükségessége. Bessenyei György (1747? -1811).

olina
Download Presentation

A FELNŐTTKÉPZÉS ESZMÉJÉNEK MEGJELENÉSE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A FELNŐTTKÉPZÉS ESZMÉJÉNEK MEGJELENÉSE 18. század „A műveltség közkincs”

  2. A felvilágosodás eszméi és a felnőttképzés gondolata • A felvilágosodás Európában • A műveltség közkincs • A hasznos ismeretek terjesztésének szükségessége

  3. Bessenyei György(1747? -1811) • A magyar nemzeti művelődéspolitika első rendszerezője • A műveltség „mentől közönségesebb a lakosok között,az ország is annál boldogabb”

  4. Élete 1747? Tiszabercel Édesapja: Bessenyei Zsigmond, Édesanyja: Ilosvay Mária 1755- 1760 sárospataki kollégium diákja 1765. június 8. Mária Terézia magyar testőrségében szolgál Bécsben, itt elkezdett tanulni, és tudományokkal foglalkozni 1768 végén és 1769 elején Olaszországba megy 1772 Ágis tragédiája

  5. 1773 megvált a testőrségtől, és a protestáns ügyek bécsi képviselője lett. • 1779. augusztus 15-én katolikus hitre tért, és az udvari könyvtárnál hivatalt kapott • 1782 visszatért a szülőfalujába • 1785 átvette a Bihar megyei pusztakovácsi örökségét. • Itt 1787-től remete életet élt 1804-ig • 1811. február 24. Pusztakovácsi (ma Bakonszeg) halt meg

  6. A művelődési program • A magyar nemzeti művelődéspolitika első rendszerezője • Fel kell mérni a meglevő helyzetet • Tömeges képzés • Nemesek képzése – ezt csak elvként veti fel • Köznemesség oktatása

  7. Nők kulturális életbe való beemelése • Nyelv kérdése, fontos a nyelvművelés • „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” • Társaságokba tömörülve lehetne megvalósítani a kitűzött célokat • Magyar Társaság megalakulása • Fokozatosan kell előre haladni

  8. Olyan tárgyat kell választani, aminek megismerése hasznos - tudományok Világosan, közérthetően, szépen kell írni és szólni Vidámság, tréfa, könnyedség segít a felnőttek tanításában Külföldi művek lefordítása és terjesztése

  9. Művei • 1772 – Ágis tragédiája: a hatalomról vallott kétféle felfogás csap össze: a lázadó nemesek szerint a trón „népeken támadott”, tehát a rendiség elvét képviselik a központi hatalom elvével szemben. • 1777 – A filozófus: vígjáték • 1778 – Magyarság • 1779 – A magyar néző • Ezek központi gondolata az anyanyelv fejlesztésének szükségessége. Bessenyei felfogásában a cél a közjó, a közboldogságelérése, ennek eszköze pedig - a felvilágosodás szellemében - a tudomány.

  10. 1779 – A holmi:esszékötet 1781 – Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék: röpirat, elsőként sürgeti a tudományos akadémia létrehozását és kidolgozza működési szabályzatát. 1799 – A természet világa: több mint tízezer soros tanító költemény, mely eleven leírásokat adva végigtekint az emberi életen. 1804 – Tarimenes utazása: állambölcseleti regény. Cselekményének keretét (Fénelon Télémaque-jához és Voltaire Candide-jához hasonlóan) a főhős utazása adja.

  11. Összegzés Felnőttoktatás: szerinte azért fontos, mert a nemzet műveltsége nem lehet teljes, ha megáll az iskola adta tudásnál Fontos feladatnak tartja a nők beemelését az oktatásba Parasztság taníttatása: számára nem a nemesi származás dönti el, hogy valakinek van-e esze

  12. Felnőttképzésa Georgikonban

  13. A Georgikon • A „georgikon” ógörög szó eredeti jelentése: a földművelésről szóló tanköltemény • Festetics György gróf által 1796-ban alapított gazdasági tanintézet volt Keszthelyen • A keszthelyi Georgikon neveaz alapító keresztnevére is utal • Ma: Georgikon Majormúzeum; Jogutódja: Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

  14. Gróf Festetics György • „Felismerte, hogy a kedvezőtlen politikai időszakok ellenére, a felvilágosodás százada óta, vagyis több mint 200 évvel ezelőtt egyértelművé vált tényező, hogy a művelődés a magas szintű szakoktatás, a továbbképzés, a jövő záloga.” • Grófi vagyonából alapította • Célja: a hazai gazdálkodás fejlesztése és felsőbb szervezetű gazdasági tanintézet és a földműves-iskolája legyen

  15. „A Gerorgikon főleg a gróf tisztjeinek képzésére alakult, de mások is bemehettek oda” „Kezdetben látszólag magánintézmény de valójában a felsőfokú hazai mezőgazdasági szakemberképzés” -Magyar Hírmondó (1798)

  16. Oeconomicale Institutum • 1797. 07. 01. –ekkor még egy tanár egy diák  • Felsőfokú tanintézet  felnőttképzés- első ként tett kísérlet Európában és Magyarországon a legkorszerűbb • mezőgazdasági • állatgyógyászati • mérnöki ismeretek intézményes oktatására • Folyamatosan bővül a képzési terület

  17. 1801. 08. 23.-án József Nádor szántással avatja fel az intézményt A keszthelyi Helikon: évente 2 irodalmi ünnepség, tanárok és diákok részvételével. -pedagógiai cél-

  18. Tudományos gazdasági iskola • 3 éves képzés (novembertől-szeptemberig tart egy év) • 1 év trimeszterekből áll • 1 trimeszter végén vizsga: • Elméleti • Gyakorlati

  19. Tudományos gazdasági iskola • I Tanterv: • Karl Bulla és Pethe Ferenc • Főprakitkáns hallgatók: /3 csoport/ (belső vs. külső) • Ált. mezőgazdasági (rustica) • Matematika és technológia • Állatgyógyászati • 2. év: ezekhez „mesterségek és azokkal való belső gazdálkodás” • 3. év: birtokigazgatási és jogi ismeretek

  20. Tudományos gazdasági iskola • II Tanterv: • Asbóth János • 3 csoport (Ált. Mez. Gazd.; Mat. és Tech.; Áll.-gyógy.) • 2 év: • Hidraulika • Hidrotechnika • 3. év: • Kémia • Gyógyászati ismertek • Bizonyítvány: trimeszterek végi eredmények (elméleti, gyakorlati, erkölcsi)

  21. Parasztiskola • Alsó fokú képzés: • Uradalmi cselédeket képeztek • 12-18 éves korig • Tehetséges jobbágy- , zsellérfiúkból  iskolamester döntött • Legjobbakból: uradalmi gazdák • Közepesekből: vincellér, kertész, erdőpásztor, csikós, tehenész; (szakma) • Gyengébbekből: kisegítő munkaerő (segédmunkás)

  22. Pristaldeum • Uradalmi jogászképzés • 1803-

  23. Erdésziskola • Erdész, vadász, fővadász, –képzés, „vadásztanítókkal” • Kétszintű: • Alsó • Felső: • 4 gimnáziumi osztály • Német, magyar nyelv • Számtan • Geometriai ismeretek • rajzkészség Kertésziskola - 15 éves kortól, - 1806-

  24. Lovásziskola • Lovászok képzése • 1807- Mérnökiskola • Főpraktikánsokkal egyenértékű mérnökhallgatók • Uradalmi főmérnökök • Alsóbb szinten: • Uradalmi mesteremberek

  25. Lányiskola • 1808- de csak rövid ideig • Cél: „takarékos, művelt háziasszonyok” • Uradalmi szakácsnék • Kisegítő női személyzet • Írás, olvasás • Nyelvek: német, magyar • Természet tudományok • Illemtan (!) • Főzés, varrás, selyemhernyó tenyésztés, selyemgombolyítás • Vallási oktatás

  26. A Georgikon előnyei • Vizsgák végén: ünnepi ülések -HELIKON! • Tudományos munkák • Előadások ahol a tanárok vendégek • Modern módszerek publikálása –hozzá értők elé tárása- • Végbizonyítvánnyal: komoly egzisztenciális előnyök • Képzettség presztízse • Műveltség eszménye • Modern gazdasági gyakorlati ismeretek • Feudalizmusból polgári törekvések

  27. Nemzetközi kapcsolatok • Festetics pesti, pozsonyi, bécsi, gráci lapokban hirdette • Ösztöndíjak • Richard Bright, Magyarországot felkereső angol orvos: „ a kor legfejlettebb államának polgára elismeréssel szól a Georgikonról”

  28. A Georgikon hatása • Albrecht Thaer: 1802  mezőgazdász szakiskola Lelle 1806  Möglin • Emanuel Fellenberg: 1804  tanintézet (Svájc) • Mosonmagyaróváron Mezőgazdasági Akadémia • A közműveltség növelése • Az analfabetizmus csökkentése

  29. Miért csak 1848-ig? • 1848. 05. 24.-én a hallgatók bejelentették hogy nemzetőrnek állnak a szabadságharcba • 51 évi fennállás alatt: • 97 tanára  47 a Georgikon növendékeiből került ki • 1444 hallgatója volt

  30. Nagyváthy János(1755-1819) • A mezőgazdasági ismeretterjesztés úttörője • Művei és fogadtatásuk

  31. Élete Szül.: 1755.01.19., Miskolc szegény, kisnemesi családból Nyelvek: német, francia, olasz, angol …

  32. Diákévei (1755-1780) Miskolci Református Gimnázium Sárospatak (jog, teológia) Tanító (Szapáry grófnál) Losonci Református Gimnázium (költészettan) Szembetegség Pest Kezelés alatt: egyetem - Mitterpacher Lajos gazdasági témájú előadásainagy hatás Szembajából kigyógyul

  33. Katona évei (1780-1786) A tapasztalás és az országok láthatósága Kapitány Belgium, Olaszország, Ausztria Élelmezési tiszt  Európa fejlett mezőgazdasága Mezőgazdasági ismeretek: növények élete, földminőség, csatornázás (Pó-síkság), öntözés Újra szembaj  Bécs

  34. Gyakornoksága, utazásai (1786-1788) Festetich György és Széchenyi Ferenc + Jordán Péter Udvari uradalmak kormányzója felfogadja gyakornoknak  gyakorlati tudás „…mint maga írja, szántott, vetett, fejt, az ellésnél segédkezett, szóval saját maga végezte el mindama munkákat, amelyeket elméletileg a könyvekből már elsajátított…” /Lázár Vilmos 1955/

  35. Röpiratai • 4 db (Vallás-tserélés, Tsillagok forgásiból való polgári jövendölés, Veres Barát, A tizenkilencedik században élt igaz magyar hazafinak öröm-órái) • Kor legégetőbb problémái (utópisztikus ábrándok) • Névtelenül

  36. A veres barát Múltba tekint Olyan világ iránti vágyát, melyben a megláncolt jobbágy a volt tyranussal egységre lép emberek közti egyenlőség

  37. Csillagok forrásiból való polgári jövendölés Lengyel példára utalva Figyelmezteti a magyar nemességet, hogy a parasztságot elnyomó, kisajátító viselkedés könnyen az ország bukásához vezethet

  38. Vallás cserélés Szabad vallásválasztás Vallások egyenrangúak Egyházi vagyon megszűntetése Oktatásügy államivá tétele Zsidók emancipációja Árvíz és tűzkárosulók állami segélyezése Kórházak, tébolydák felállítása

  39. „Nagyváthy irányánál fogva bármennyire radikális volt is: finom modorával meglehetősen el tudta simítani a radikalizmus túlzásait.” Ballagi Géza /1888/

  40. A szorgalmatos mezei gazda a Magyar-Országban gyakoroltatni szokott mezei gazdaságnak rendjén keresztül 248 előfizető: a legtöbb Dunántúlról és Észak- Magyarországról  Kis és rossz talajú földdel rendelkezők, akiknek a „kevésén a kár nagyon meglátszik”. Széchenyi : a könyv kiadásának költségeit részben fedezte

  41. A szorgalmatos mezei gazda Megjelenés: 1791 tavasz Terjedelem: két kötet  585+628 Ára: 6 ezüst Ft Hatása: - tiszteletbeli táblabírónak választották: Komárom, Győr, Sopron és Zala megyében. - II. Lipót király 26 species arannyal jutalmazta - Széchenyi és Festetics is felkérte jószágigazgatónak

  42. Miről szól? I. „darab” II. „darab” - gazdasági személyzet - szőlők művelése - puszták - borcsinálás - kertművelés - erdő - földművelés - baromtartás - gyümölcsfák - ló - rétek - szarvasmarha - juhtartás - sertés - méhtartás Elöljáró beszédében leírja módszereit = ars poeticájának tekinthető.

  43. Forrásai Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae Johan Beckmann: - Grundsätze der deutschen Landwirtschaft - Haus-Vater in systematischer Ordnung 14 német nyelvű munka az utolsó 20 év szakkönyveiből

  44. Jellemzői Magyar viszonyokra vonatkoztat Gyakorlati adatokat tár fel  életből gyűjtött tapasztalatok alapján Elméleti részeket rövidíti Túlmutat az ismeretközlésen Fő cél: a magyar mezőgazdaság tényleges problémáinak megoldása Alapvető gondolata: a mezőgazdaság fejlődése belterjesen mehet végbe!

  45. Keszthelyi évei (1792-1797) Nagyváthy Festetics udvarához került. Elsődleges feladata: birtokvezetés reformja 1795. Közönséges Instructiok gazdatisztek számára - nyomtatásban nem jelent meg, csak kézírásos példányok maradtak fenn - teljes címe: „Közönséges Instructio a Mltgos Tolnai Gróf Festetits György Királyi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaságnak rendjén keresztöl”

  46. Közönséges Instructiok Részei: Bevezetés: helyes gazdaságról ír 1. rész: Mezei Gazdák Kalendáriuma: 125 o. hónapokra lebontva, hogy mit kell csinálniuk a gazdáknak 2. rész: A Gazdálkodó Tiszteknek kötelességei: 206 o. gazdatisztek kötelességeiről ír 3. rész: A Számadások vezetése: 101 o. áruforgalom és számvitel alapelveit ismerteti

  47. Közönséges Instructiok 3. rész a legfontosabb: 4 szakaszból áll 1. A Keresett dolgokk takarékos ki-adásáról 2. A keresett Vagyonokk igaz és valóságos számonadásokról 3. A Számadások megvisgálásáról vagy censúrák tartása módjáról 4. A Tabellák bé-küldések idejéről és készítés módjáról Következmény: szigorú gazdasági számtartás kettős könyvvitel mindent írásban kell rögzíteni

  48. Keszthelyi éveinek végén Új gazdaságvezetői módszerek alkalmazásához  Új gazdatisztek képzése agrárintézet alapítása: Georgikon 1797. Festetics- uradalom helyzete jelentősen javult  Festetics és Nagyváthy kapcsolata megromlott Következmény: Csurgóra költözött

  49. Csurgói évei (1797 - 1819) Művei: 1818. A csurgói Gimnáziumbeli Rectori és Professori rendtartások Halála után megjelent művei 1820. Magyar Házi Gazdaasszony 1821. Magyar Practicus Termesztő 1822. Magyar Practicus Tenyésztető 1822. A Magyar Gazdatiszt

  50. Pethe Ferenc(1762-1832) • Életútja • Ismeretterjesző művei • Folyóiratai

More Related