slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING PowerPoint Presentation
Download Presentation
FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 74

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING - PowerPoint PPT Presentation


  • 113 Views
  • Uploaded on

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING. Témakörök. Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete és működése A működéshez szükséges jogi és gazdasági környezet Működő monitoring rendszerek:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
    Presentation Transcript
    1. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING

    2. Témakörök • Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok • Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete és működése • A működéshez szükséges jogi és gazdasági környezet • Működő monitoring rendszerek: • Vízminőségi és emissziós monitoring (FEVI, FAVI, KÁRINFO, PRTR-EPER, EU-WISE) • Vízrajzi monitoring • Talaj monitoring (TIM) • Gyakorlatok: • Mérés hibája, adatok megbízhatósága (precizitás és pontosság) • Adatbázis kezelés, az információs rendszerek adatrendszerének felépítése, nagy számú adat kezelésére alkalmas eszközök • Adatfeldolgozás, idősor elemzés és az adatok térinformatikai interpretációja • Terep, labor: • Mintavételezés, helyszíni mérés • Vízkémiai analízis • Hidrobiológia

    3. Környezeti monitoring • Célra orientált, szervezett mérési és kiértékelési tevékenység, amelynek segítségével a vizsgálandó környezeti elem állapotát, annak változását és ezeknek az ismeretében az állapot romlást előidéző okokat figyelemmel tudjuk kísérni ill. meg tudjuk határozni. • Cél:Információ nyerés • A monitorozás feladatai szerint: • a környezeti állapot felmérése, • az emberi tevékenység hatásainak nyomon követése, • környezetvédelmi beavatkozások hatáselemzéséhez szükséges monitorozás. • Szükséges feltételek: Jól megszervezett mintavétel és adatfeldolgozás.

    4. Vízminőségi és mennyiségi monitoring • Olyan megfigyelő rendszer, melynek feladata a felszíni és felszín alatti vizek állapotának nyomon követése, mintavételezés és elemzés útján. • Célok: • A vízminőség és a vízkészletek térbeli és időbeli változásának megfigyelése • Az állapot változást kiváltó okok feltárása (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring) • A vizek minősítése (készletek és vízminőség – vízigények, vízhasználatok) osztályozás • Trendek detektálása • Statisztikai jellemzők (átlag, szélső értékek, tartósság, kritikus koncentrációk) meghatározása • Határértékek megsértése (hatósági feladat) • Haváriák nyomon követése ("early warning")

    5. i 1 0 t < t1 t1 Információ időbeliségének értelmezése: Időben változó értékű információ: t1

    6. Monitoring rendszer megtervezése • (Megválaszolandó kérdések) • Mi a cél? • Mit mérjünk? (vizsgálandó paraméterek) • Hol mérjünk? (szelvénykiosztás, keresztszelvény, mélység) • Mikor mérjünk? (mintavételi gyakoriság, pontminta-sorozatminta) • Hogyan mérjünk? (mintavétel, tárolás, szállítás, mérési - analitikai módszer) • Hogyan tároljuk és dolgozzuk fel a mérési eredményeket? (adatbázis, térinformatika) • Költségek, kockázatok, bizonytalanságok?

    7. Felszíni vízminőségi monitoring • 1968-tól rendszeres vízminőség vizsgálatok • 1994-től MSZ 12749: Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés • 2007-től Víz Keretirányelv (kémia+biológia) • Emisszió monitoring (szennyvízkibocsátók)

    8. Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon az MSZ 12749 szerint • Vizsgálandó jellemzők • Oxigén háztartás (Old O2, O2%, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) • Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) • Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) • Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) • Egyéb jellemzők (pH, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) • 3. Osztályozás • 5 vízminőségi osztály (I - V) • Besorolás 90 %-os tartósság alapján

    9. Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon Mintavételi helyek (szelvénykiosztás) 150 törzshálózati és 91 regionális hálózati szelvény + lokális szelvények (változó számú) Vizsgálati gyakoriság: Heti, kétheti, szezonális Adatok gyűjtése VM adatbázis (KVVM-KGI) Vízhozam adatok átadása a vízrajzi adatbázisból, vagy a mintavétellel egyidejű vízhozam mérés

    10. Törzshálózati és regionális szelvények

    11. Országhatár Javasolt mintavételi szelvény Szelvénykiosztás szempontjai

    12. Felszíni vizek vízminőségi törzshálózata (MSZ 12749) Mintavételi gyakoriság

    13. A korábbi vízminőségi hálózattal kontrollált vízfolyás szakaszok az összeshez képest

    14. Vizeink minősége az oxigén háztarás jellemzői (BOI5, KOI, O2) szerint (Értékelés a 2000 évi törzshálózati vízminőségi adatok alapján az MSZ 12749 szerint) • Osztály • Osztály • Osztály • Osztály • Osztály

    15. Felszíni vizek minősége (osztályozás az MSZ 12749 szerint) Oxigén háztartás Tápanyagok Mikroszennyezők Bakteriológia

    16. MONITORING - VKI • A monitoring célja az, hogy megalapozza a vízstátus egységes és átfogó felülvizsgálatát minden egyes vízgyűjtőkerületben és elősegítse a felszíni víztestek besorolását a megfelelő osztályba. • Mérlegelni kell a monitoring költségét és a státus hibás besorolásának következményéből származó költségeket (többlet intézkedések). • A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a konfidencia szinteket közölni kell.

    17. A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

    18. BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

    19. VKI monitoring: VIZSGÁLANDÓ JELLEMZŐK FIZIKAI-KÉMIAI Termikus viszonyok: hőmérséklet Oxigénháztartási viszonyok: oldott oxigén Sótartalom: vezetőképesség Savasodási állapot: pH, lúgosság Tápanyag-tartalom: össz. P, ORP, össz. N, nitrát és nitrit, ammónium Egyéb: lebegőanyag, zavarosság (folyók) Átlátszóság: Secchi mélység, zavarosság, szín (tavak) SPECIFIKUS SZINTETIKUS SZENNYEZŐK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok SPECIFIKUS NEM SZINTETIKUS ANYAGOK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok

    20. Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok • (VKI VII. Melléklet) • Szerves halogén vegyületek • Szerves foszforvegyületek • Szerves ónvegyületek • Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok • Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok • Cianidok • Fémek és vegyületeik • Arzén és vegyületei • Biocidek és növényvédő szerek • Szuszpenzióban lévő anyagok • Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) • Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.).

    21. Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) • Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.

    22. Vizsgálati monitoring ? ? ? Felügyeleti monitoring Felügyeleti monitoring 6 évenként Operatív (üzemelési) monitoring EU VKI: Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás • A felszíni víz • monitoring részei: • ökológiai • biológiai • hidrológiai • morfológiai • fizikai és (általános) kémiai • kémiai (mikroszennyezők) !!! • Felügyeleti • Tendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km2-es vízgyűjtőkre • Operatív • Kockázatos vizek (nem jó állapotúak) • Indikátor paraméterek • Vizsgálati • Eseti - okok meghatározása, havária

    23. Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja • A II. Mellékletben részletesen ismertetetett hatásfelmérési eljárás kiegészítése és validációja; • A távlati monitoring programok eredményes és hatékony tervezésének elősegítése; • A természetes viszonyokban bekövetkező sokévi változások kiértékelése és • A területeken már általánosan elterjedt emberi tevékenységből származó sokévi változások kiértékelése. A feltáró monitoringot legalább egy évig kell működtetni a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) időszakában. Az első VGT összeállításának határideje: 2009. december 22. A monitoring programoknak 2006. december. 22-éig kell működésbe lépniük. A monitoring eredményekre először a 2008-banesedékes első VGT-tervezet kidolgozásához, s ezt követően a 2009 végén esedékes végleges VGT változat összeállításához lesz szükség. A VGT-eknek tartalmazniuk kell a státus térképeket.

    24. Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja • Minőségi elemek: • A feltáró monitoringot a tagállamoknak legalább egyéves időszakra kell kiterjeszteniük, mialatt biztosítaniuk kell az összes biológiai, hidromorfológiai és általános fizikai-kémiai minőségi elemet jellemző paraméterek mérését. • A monitoringot ki kell terjeszteni a prioritási listán szereplő – vízfolyás vízgyűjtőjén vagy részvízgyűjtőjén bevezetésre került - szennyező anyagokra. Egyéb szennyezőanyagok akkor vonhatók be a monitoringba, ha azok jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre a vízgyűjtő- vagy részvízgyűjtő területén. • A határt átszelő víztestek esetében ajánlatos az összes elsőbbségi és egyéb releváns szennyező anyag vizsgálata (nem kötelező!) A monitoring programba annyi víztestet kell bevonni, ahány szükséges ahhoz, hogy a vízgyűjtőkerülethez tartozó minden vízgyűjtőre és részvízgyűjtőre megállapítható legyen a víz státusa.

    25. Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja • Célok: • Megállapítani azoknak a víztesteknek a státusát, amelyeket kockázatosaknak minősítettek a környezetvédelmi célkitűzéseik elérése szempontjából, valamint • felmérni az ilyen víztestek státusában bekövetkezett mindenfajta változásokat a mérési programokból eredményei alapján. Elsősorban a víztestre ható terhelésekre érzékeny minőségi elemek paramétereire irányul!

    26. Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja • Helyek kiválasztása: • Minden olyan víztestre kell alkalmazni, amely az emberi tevékenységekből eredő hatások felülvizsgálata (II. Melléklet) és a feltáró monitoring alapján - a 4. Cikk releváns környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése szempontjából - kockázatosnak minősül. • Ezen túlmenően a monitoringot azokra a víztestekre is ki kell terjeszteni, amelyekbe az elsőbbségi anyagokat vezetik be. • Mivel az Irányelv engedélyezi a hasonló tulajdonságú víztestek csoportosítását és lehetővé teszi, hogy a monitoringot csak a reprezentatív víztestekre alkalmazzák, értelemszerűen nem kötelező a monitoringba az összes fent sorolt víztestet bevonni. Csoportosítani azonban csak a közel azonos ökológiai viszonyokkal jellemzett víztesteket lehet!

    27. Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja • Ha a víztestet egynél több pontszerű szennyezőforrás terheli, a monitoring helyeket úgy kell kijelölni, hogy azok reprezentálják az összes szennyezőforrásból eredő terhelések nagyságát és a keletkezett hatásokat. • A diffúz szennyezőforrásokból eredő és a hidromorfológiai eredetű terhelések felmérése esetén előfordulhat, hogy a szükséges mérőhelyek száma megegyezik a kockázatos víztestek számával. Minőségi elemek: Ki kell terjeszteni a víztestek minőségi elemét vagy elemeit jellemző indikatív paraméterekre, illetve azokra a paraméterekre, amelyek különösen érzékenyek a víztestet vagy víztest-csoportot érő terhelésre vagy terhelésekre. Ez azt jelenti, hogy a státus osztályba-sorolásánál a vizsgált minőségi elemek értékeinek száma minimumra csökkenthető. Ez elősegíti a státus-felmérést terhelő hibák csökkentését is.

    28. Felszíni vizek vizsgálati monitoringja • A vizsgálati monitoringra speciális esetekben van szükség, amikor • a környezetvédelmi célkitűzések (határértékek) túllépésének okai nem ismertek; • a feltáró monitoring azt jelzi, hogy a 4. Cikkben megfogalmazott célkitűzéseket az adott víztest valószínűleg nem éri el, de az el nem érhetőség okainak felderítését szolgáló operatív monitoring még nem épült ki, vagy • ha meg kell állapítani a balesetből származó szennyezés nagyságát és kihatásait. Konkrét eset, illetve probléma sajátosságainak figyelembe vételével kell kialakítani! Magában foglalhatja a veszélyjelző és a figyelmeztető monitoringot is (pl. az ivóvízbázisok szennyezés elleni védelme).

    29. Felszíni víz monitoring alprogramok (2 felügyeleti + 8 operatív)

    30. Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon Mintavételi helyek (szelvénykiosztás) • MSZ 12749: 150 törzshálózati és 91 regionális hálózati szelvény + lokális szelvények (változó számú) • VKI monitoring: • Felügyeleti: 140 hely • Operatív: 345 hely

    31. MONITORING * Intercalibration and reference sites ** Including ~150 sites which are representative for nutrient pollution

    32. VKI monitoring monitoring

    33. MINTAVÉTELI GYAKORISÁG (VKI)

    34. Kockázat A kedvezőtlen esemény bekövetkezésének esélye, VKI értelmezésében a hibás osztály besorolás valószínűsége. Az elfogadható kockázati szint befolyásolja a víztest állapotának meghatározásához szükséges monitoring időbeli és térbeli sűrűségét. Megbízhatóság (konfidencia) Annak a valószínűsége ( %-ban kifejezve), hogy a statisztikai paraméter valós értéke a számított és a jegyzett értékek közé esik (statisztikai bizonytalanság). Precizitás (pontosság) A valós állapot és a monitoring által talált állapot közti eltérés, adott konfidencia-tartomány szélességének felével megegyező statisztikai bizonytalanság mértéke.

    35. Monitoring a célkitűzések elérésének azonosítására (pl. a víztest státusának meghatározásához): • Megadandó: • a becsülhető paraméter (pl. középérték vagy 90-es percentilis); • a kívánt precizitás (pl. 0.5 mg/l; 20%); és • a kívánt megbízhatóság (pl. 90%, 99%). • A szükséges vízminták száma: • n = (t s /d)2 • ahol “s” = mérvadó eltérés (szórás), • “d” = kívánt precizitás és • “t” = a kívánt megbízhatósági szintre (pl. t = 1.65 a 90%- os megbízhatóságra) vonatkoztatott paraméter érték

    36. A víztest állapota hibás osztályozásának kockázata (osztályozás megbízhatósága)

    37. Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú Vízfolyások 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Állóvizek 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú

    38. Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

    39. Állóvíz víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

    40. Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)