Víz: ami bennünk van

1. Víz: ami bennünk van A FIZIKA ÉS ÉLETTUDOMÁNY HATÁRÁN: RÁDIÓHULLÁMOK AZ ÉLŐANYAGKUTATÁSBAN Nyugdíjas club, 2011 Március Tompa Kálmán ELFT, 2001 május 26

2. Bevezetés helyett • Egész testről , annak víztartalmáról szeretnénk képet kapni:MRI= víztérkép, vízprotonok, 1köbmilliméteres felbontásban, százmilliós nagyságrend • Részeiről, nagyobb felbontásban • Molekuláris szinten, in vitro • MRI és az elektronok? tudatlanság fája, Asimov: Alapítvány

3. MOTTO: “Az élet vízmolekulák tánca a szilárdtestek dallamára” (Szentgyörgyi A.) Watson világhírű könyvében táblázatban adja meg az Escherichia coli (E. coli)bakterium alkotóit: csak vázlatosan: 200 fajta szénhidrát 3 súly%, 2-3000 fehérje 15 súly%(milliós darabszám),DNS és RNS kb 7 s%, és sok egyéb, valamint 70 súly% (4. 1010 db) egyfajta (?) víz molekula!! -ami engemelgondolkodtatott!

4. Szemlencse • A szemlencse úgynevezett nedves súlyának 33-34 %-a fehérje (megközelítőleg kétszer annyi, mint más szövetekben), és kb 66 %-a víz. (NaCl-ot is taralmaz: sósvíz) • A szemlencse fehérjeállományát alfa-, béta- és gamma-krisztallinok képezik. Közülük az alfa-krisztallinnak chaperon (védőn felügyelő, kísérő, dajka) szerepe van.

5. H2O molekula, jég • M.Thales (3000 éve): Minden dolgok alapja a víz . • Teremtés K.:„Az Úr lelke lebegett a vizek fölött!” • Különös molekula, negatívan töltött oxigén, két pozítivan töltött hidrogén, és két gyengén kötött elektron, nagy elektromos dipólus momentum négy hidrogén hidat képes létrehozni, ezek távolság és irányfüggőek, donorként és acceptorként is szerepelhet • Mindkét fázisában egy speciális hálót képez • Hexagonális, négy H-híd, tetraéderes elrendezés, szilárd fázisban kisebb a sűrűsége mint folyadékban, 4 0C - ban a legsűrűbb

6. H2O, víz • Egyes vélemények szerint megőrzi tetraéderes elrendezését négy H-kötéssel, mások szerint kevesebbel (min. 2-vel) • A szerkezet meghatározás gondjai, dinamika! ϱ(r,Θ) sűrűség fv., könnyű elem, ϱoo(r) • Vizes oldat?? Idegen atomok (NaCl), nagymolekulák (fehérjék), H kötés mellett van der Waals, ionos,… nagyságuk??? • Mérhető-e molekuláris szinten?

7. Az előadás elrendezése • A módszer: gerjesztés  rádióhullám •  • fekete doboz  élőanyag (“víz”: • proton spinek) •  • válasz  f() Fourier tr.F(t) •  • értelmezés  szerkezeti/kinetikai kép •  • indoklás  NMR tomográfia: MRI, •  • gyógyszer, növény, fehérje funkció • A minták: • Mult: „büdös víz”,szemlencse • MRI • Jelen: UBQ1 és BSA • alfa-szinuklein, ERD 10 • Miért ezek?

8. RÁDIÓHULLÁM: • -frekvencia tartomány 1-1000 MHz-rf generátor nagyon sok foton • - indukált emisszió és abszorbció: n,, azaz -B1cos(t+)leírás exact; • fázisban lévö inf. • - adott, és változtatható: ampl., frekv., fázis(pol.) • - gerjesztés: •  hullám, pulzusok (10MHz-1s!) •  • - válasz: f() Fourier tr. F(t) • - rf. pulzusok: 1 vagy 2, szigorú amplitúdó,idő és fázis kapcsolat • - koherencia a gerjesztés és válasz oldalon

9. A MÓDSZER:- a protonok releváns tulajdoságait a mágnes momentumot és magspint (vektorok!) a magfizika adta: =I -B0állandó(z) mágneses térbe helyezett proton(spin) sokaság viselkedését a statisztikus fizikából tudjuk, egyensúlyi állapotát a M0N B0/T Curie törv.  N! írja le, -A B0 térre merőleges B1cos(t+) rf térrel pedig a Zeeman nivók közti átmenetek gerjeszthetők a 0=B0 , [(r)=B(r), MRI alapja] rezonancia feltételnek megfelelően. Egyszerű! Nincs Panck állandó!

10. „Büdös víz” 1969-ből • FeCl2 vizes oldata lefagyasztva, • Dézsi I.Keszthelyi L. Pócs L. Korecz L. Mössbauer anomáliákat fedeztek fel • Jánossy A, Grűner Gy. Tompa K. NMR spektr. két különböző mozgékonyságú H2O,víz fázis a FeCl2 ionok körül, keskeny jel, és széles jég spektrum 30 ±2 G2 második momentummal

11. Wide-line (széles jelű) NMR): Intenzitás! Spektrum, Mozgási keskenyedés!

13. Vizes oldat: szemlencse • -közel a szilárdtesthez(nincs sejtmag,vérellátás, • környezetből veszi fel amire szüksége • van, transzparens  borusság; • -emlősök, halak:  crystallin  • sávok: polipeptid láncok egymáshoz • kapcsolódnak (II. rendű str.) • -madarak:  crystallin  helix • struktura, a polipeptid lánc önmagában • spirált alkot, nincs lencsemag, • folyékony, stabil,  chaperon

14. Hidrátburok „méretek” • Molekulák vizes oldatai: humán és madár, víztartalom meghatározása, víz osztályozása • osztályozás a vízmolekulák mozgékonysága alapján

15. NMR relaxációs sebességek rectangular pulses of local fluctuation of magnetic induction Bq(t) = ±an

16. A határvidékre vezető út (1) • Szemlencse, Katarakta, madarak, „csak” NMR, T1,szobahőmérséklet, mi széles hőm. tartomány.

17. TÉNYLEG TÁNCOLNAK A VÍZMOLEKULÁK ? Arrhenius illesztés, aktivációs energiák 0-25 C között Hal, humán lencse: 2,4 kcal/mol Madár: 3,4 kcal/mol Üvegtest, csarnokvíz: 4,8 kcal/mol Desztillált víz: 4,9 kcal/mol!! (x~4 kJ/mol, 1kJ/mol~0,01eV´) A relaxációs idők értelmezéséhez két korrelációs idő és két csatolási állandó kell, két mozgás sebesség ! A=3,5 109 sec-2, B=2,4 109 sec-2 r=2,9 10-9sec, s=0,8 10-6 sec

18. A határvidékre vezető út (2) • Szemlencse most: ausztrál kutatók DSC hidratációs értékek, nagyon eltérnek a mi NMR eredményeiktől! • NMR: mozgékony víz mennyiség közvetlen mérése! • Magyarázkodás! • Eltérő hőmérséket! • Két R2 . egy R 1 • Fehérje vizes oldat! Most! Wellcome Trust, Korea

19. Gondolat ébresztő eredmény: olvadási-lefagyási görbe

20. DSC (differential scanning calorimetry) details and conclusions • The measured response, ∆T-T ? (on DDW, NaCl, buffer, see Fig.→ • and for protein aq. sol, see later for 1UBQ • Conclusions to thephase transformations: -yes for NaCl and buffer aq. sol., and - no for protein aq. sol. !!! • ∆T-T and enthalpy on protein aq, sol. (Fig.→) - specific heat, - heat of melting, • The details in a poster (P. Kamasa etal.)

21. 1UBQ in buffer and DDW; „wide-line” NMR and DSC • Narrow- line NMR intensity-T curve and DSC response in buffer, MD simulation results of Schröder et al. (Fig. →) • Narrow- line NMR intensity-T curve and DSC response in DDW, MD simulation results of Schröder et al. (Fig. →) • Difference in buffer and DDW ! • No phase transition, size of hydration Int. ratio 3,4/1,6! open question: specific heat, heat of melting in hydration shells?

22. 1UBQ;Proton relaxation rates in buffer and DDW • R1, R1RS, R2,results in the figure→ • Validity of BPP-type formalisms (green lines) • Rotation of water molecules in the hydration shell(s), the start of translation diffusion at about -100 C • What the correlation time (τq) means evaluated from the room temperature R1(ω), measurements?

23. Hidrátburok olvadása BSA-n és ERD10-en tiszta vízben

24. Olvadás és energiák • Hőmétséklet ahol az „interfacial water” megolvad (Tf,) 16°C tartományba esik a két példában . The lowest temperature of -62°C was found for BSA in water and the highest one -46°C for 1UBQ in water.The 16°C corresponds to 133 J·mol-1 = 1.38 meV on the thermal energy scale calculated as RT or kBT (hány szabadsági fokra számoljunk?). • Sima görbe BSA-n, emelkedő ERD10-en: homogén ill. heterogén energia felület • Ezek az olvadáspontok a tiszta víz op-hoz mérhetők: alacsonyabbak

25. A többi NMR relaxációs időről (BSA ill. ERD10)

26. Motivációk (1) • Komplex kísérleti technikák alkalmazása, beleértve a kísérleti feltételek változtatását is, mert egy jellemző/egy arcvonás nem elég • Heterogén rendszerek! Értelmezés: Homogén modellek alapján • A munkánk célja: • - Fehérje „szerkezet↔funkció” kérdés bővítése „szerkezet↔felület↔funkció”-vá • - felület: nem kétdimenziós, nem nm2 !

27. Mérvadó vélemény • B. Halle summarized the present state of our knowledge on the hydration of globular proteins, with the main diagnostic conclusions that “the progress is slow and erratic, and the results given by different experimental methods are contradictory and more or less model-dependent in the interpretation in spite of that the water in biological systems has been studied for well over a century”. • V. Uversky viszont segítségül hívja a fizikát! • Megtisztelt azzal, hogy az általuk (S.Longhi) szerkesztett „InsrumentalAnalysis of IDP.” c könyvben egy fejezetet írhattunk, mint „új úton elindulók” a fehérjék hidratációjának vizsgálatában (2,! 1,!)

28. Hidrát burok fajhője • 1UBQ két feltétel: a.,jég és fehérje+hidrát együtt ekkor azonos a kiindulás az NMR relaxációval, csatolt fázis fajhője 2.3±0.1 J·g‑1·K‑1 ami a szilárd fehérje és a víz közé esik • b., mind a három fázis külön, ekkor a hidrát vízre nagyobb fajhő jön ki:5.0±0.5 és 5.8±0.5 J·g-1·K-1 mint a tiszta vízre 4.2 J·g-1·K-1 • egy mérés ismert az irodalomban lyzozimra ami 5,8 J·g-1·K-1érték • Melyiket a kettő közül?

29. SEP:Enthalpiakülünbség globulárisés rendezetlen fehérjéken • Kis endoterm csúcs, NMR hiszterézis: van? Nincs? Na+(Cl-) ionok? Ha van, alapterülete a fehérje konc. függvényé-ben pufferban? • ERD10 és BSA fehérjék • Megkülönböztethetők! • Nem additív hidratáció! • Miért tűnik el? • Komplex molekula!

30. Enthalpiakülönbség WT α-synuclein monomer és polimer mintákon (SEP) • Kis endoterm csúcs alapterülete a fehérje konc. függvényében pufferban • Kék a polimer!???, koncentráció???? • Lehetőség a polim. kinetika vizsgálatára, az okok felderítésére!! • Miért a synuclein választás?

31. DSC különbség monomer WT és A53T α-synuclein mutánsokon • Piros az A53T mutáns • 150 aminósav közül egyet cseréltek ki! • A molekula felület és a víz és Na+ Cl- (kis!) molekulákkal való kölcsönhatások érzékelik ezt a kis cserét !!