1 / 16

Kémhatás

Kémhatás. pH, savak, bázisok, indikátorok. Mi is a bázis?. Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket , melyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (a pH 7,0-nél nagyobb lesz).

Download Presentation

Kémhatás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kémhatás • pH, savak, bázisok, indikátorok

  2. Mi is a bázis? • Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, melyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldatkémhatását növelik (a pH 7,0-nél nagyobb lesz). • A kémiában bázisnak tekintjük azokat a molekulákat vagy ionokat, melyek protont (H+ iont) vesznek fel egy másik molekulától vagy iontól (a savtól, mely lehet a víz is), vagy elektront adnak át annak. A bázisok speciális formái a lúgok, melyek vízbe kerülve hidroxidionokat (OH-) adnak le. • Savak és bázisok ellentétes karakterű anyagok tehát, reakciójukból keletkeznek a sók (közömbösítés, semlegesítés).

  3. Tulajdonságaik • A bázisok vízben különböző mértékben oldható anyagok, az oldatok kémhatását emelik. (Az erős lúgok általában vízben jól oldódnak.) Híg vizes oldatuk íze többnyire jellegzetesen keserű. A töményebb lúgoldatok tapintása síkos, szappanszerű, maró hatásúak. A kémhatás emelése a protonfelvételnek/hidroxidion-leadásnak köszönhető: • NaOH → Na + + OH- • Ahol: B jelöli a tetszőleges bázist, BH+ a protolizált bázis, mely a protont a disszociáló vízmolekulától veszi fel, OH- pedig a hidroxidion. • Az első egyenletben a bázis által felvett proton (hidrogénion) a víz autoprotolíziséből (disszociációjából) származik, mely az alábbiak szerint a tiszta vízben is végbemegy: • H2O → H+ + OH- • (De mivel a fenti reakcióban a csekély számban keletkező protonok, illetve hidroxidionok mennyisége megegyezik, a tiszta víz kémhatása semleges, pH=7) • A bázisok vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például nátrium- vagy kálium-hidroxid az alkáli-elemekben), azaz elektrolit. • A bázisok szilárd anyagok, amelyek lehetnek: • fehérek: nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, kalcium-hidroxid • más színűek: réz-hidroxid (kék), nikkel-hidroxid (zöld), vas-hidroxid (rozsdabarna)

  4. Legismertebb bázisok • nátrium-hidroxid, vagy nátronlúg (az összes alkáli- és alkáliföldfém hidroxidja erős vagy nagyon erős bázis) • nátrium-karbonát ("szóda") • nátrium-hidrogénkarbonát ("szódabikarbóna", sütőpor) • ammónia (szalmiákszesz) • magnézium-oxid ("magnézia", nem oldódik vízben)

  5. Savak • Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknakprotont adnak át, ezáltal a vizes oldatkémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik. • A kémiábanBrønsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a bázisnak. • Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel. A különböző sav-bázis elméletekben egyéb típusú savakat is definiálnak. • Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Brønsted-féle sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.

  6. Brønsted-féle savak • A hétköznapi értelemben vett savakhoz a Brønsted-féle savak állnak a legközelebb. Általában vízben oldható anyagok, a vizes oldatok pH-ját csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú, a magyar „sav” szó is erre vezethető vissza. A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető: • AH + H2O → H3O+ + A− • ahol AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ a protonált vízmolekulát, más néven az oxóniumiont, A− pedig a savmaradékiont. • Sósav esetén: • HCl + H2O → H3O+ + Cl− • A Brønsted-féle savak vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például akkumulátorsav), azaz elektrolit.

  7. Csoportosításuk • a savmaradék-ion alapján:szerves vagyszervetlen • a savmolekulánként leadható protonok száma alapján: egy- és többértékű savak • a savi disszociációs állandó alapján: gyenge, közepes és erős savak • vízoldhatóságuk alapján

  8. Érdekesség • A legerősebb sav: • Az antimon-pentafluoridhidrogén-fluoridos (HF) oldatát tartják a legerősebb ismert savnak. E sav erőssége sokszorosa a kénsavénak (úgynevezett szupersav).

  9. pH • Az oldat kémhatását megmutató érték

  10. Víz autóprotolízise • A vízautoprotolízise egy egyensúlyi reakció, melynek során 10−7 mólnyi vízmolekula ad át protont egy másiknak (1 liter vízben, 25 °C -on): • H2O + H2O ⇌ H3O+ + OH− • Erre az egyensúlyi reakcióra felírható a Kvíz egyensúlyi állandó: • Kvíz = [H3O+][OH-] = 10-7mol/dm³ · 10-7mol/dm³ = 10-14(mol/dm³)² • A szögletes zárójellel a megfelelő ionok moláris koncentrációját jelöljük, ennek mértékegysége: mól/dm³; 1dm³ = 1liter. • Ebből következik: • tiszta vízben és semleges kémhatású oldatokban: • [H3O+] = [OH-] = 10-7 mol/dm³. • pH = -lg10-7 = 7

  11. Savak és lúgok híg vizes oldatában az egyensúly eltolódik, de a kétféle ion moláris koncentrációjának szorzata (Kvíz) állandó marad: • savas közegben megnő az oxónium ionok moláris koncentrációja: • - például egy erős savból készült 0,1 mol/dm³ koncentrációjú oldatban (25 °C-on): • [H3O+] = 10-1 mol/dm³ • [OH-] = 10-13 mol/dm³ • pH = -lg[H3O+] = -lg10-1 = 1 • tehát [H3O+] > [OH-], vagyis [H3O+] > 10-7 mol/dm³. • pH < 7

  12. lúgos közegben lecsökken az oxónium ionok moláris koncentrációja: • - például egy erős lúgból készült 0,1 mol/dm³ koncentrációjú oldatban (25 °C-on): • [H3O+] = 10-13 mol/dm³ • [OH-] = 10-1 mol/dm³ • pH = -lg[H3O+] = -lg10-13 = 13 • tehát [H3O+] < [OH-], vagyis [H3O+] < 10-7 mol/dm³. • pH > 7

  13. Indikátorok • Az indikátorok (az indikál, jelez szóból) olyan anyagok (szerves anyagok), amelyek színváltozással jelzik egy oldatról annak kémhatását vagy titrálás esetén színváltozással jelzik egy reakció lejátszódását.

  14. Metilibolya – átcsapási pH tartománya: 0,1-1,5 ; átcsapási színtartománya: sárga-ibolya • Metilnarancs – átcsapási pH tartománya: 3,1-4,4 ; átcsapási színtartománya: vörös-narancs • Metilvörös – átcsapási pH tartománya: 4,4-6,2 ; átcsapási színtartománya: vörös-sárga • Lakmusz – átcsapási pH tartománya: 5,0-8,0 ; átcsapási színtartománya: vörös-kék • Fenolftalein – átcsapási pH tartománya: 8,2-10,0 ; átcsapási színtartománya: színtelen-vörös

  15. Természetes indikátorok • A mindennapi használatból kifolyólag a mesterséges indikátorok ismertebbek mint a természetes indikátorok.A természetben található sok festékanyag közül vannak olyanok, amelyek színe állandó, viszont vannak olyanok, amelyek nem , mert bizonyos körülmény hatására ( akát már napsütésre is ) megváltozik a színük. Ezen kívül savas és lúgos hatásra is történhet változás. Ezen színváltozás a sejtnedv pH értékének megváltozása miatt alakul ki. A legtöbb természetes indikátor ezen az elven működik.

More Related