Adományozás Magyarországon

1. Adományozás Magyarországon Motiváció Kutatás – qualitatív eredmények 2006. szeptember 20. KOD Kft. Előadó: Poór Csaba

2. Tartalom • Adakozási kultúra • Egyéni adakozás • Vállalati adakozás • 1%-os adakozás lehetőségei

3. 1. Adakozási kultúra

4. Adakozási kultúra • A mintegy 8 milliós felnőtt népesség kevesebb, mint fele (45%) aktív részese a társadalmi szolidaritásnak, legalább is az adományozás vonatkozásában. • Ez kb. 3,6 millió aktív adakozót jelent. • Nemzetközi összehasonlításban mindez nem kiemelkedő, különösen az alább ismertetendő rendszeres adakozás arányainak tekintetében. Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

5. Adakozási kultúra • Az adakozók köre alapvetően három csoportba sorolható: • Rendszeres, aktív jótékonykodók, a non-profit szférával kiépített kapcsolatban lévők: ők a felnőtt népesség 8%-a, azaz kb. 650 ezer fő • 1%-os, passzív jótékonykodók, kizárólag évente egy alkalommal, az adóbevalláskor adományoznak: ők a 18 éven felüliek 12%-a, kb. egymillió fő • Alkalmi jótékonykodók, eseti jelleggel, ügytől függően jótékonykodnak, rendszeres non-profit kapcsolatok nélkül: 24%, kb. 2 millió fő Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

6. Adakozási kultúra • Nem jövedelem függő • A nők adakozási kedve pl. egyes kategóriákban kétszerese a férfiakénak (többek között a rendszeres és az alkalmi jótékonykodók körében) • A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nemcsak a rendszeres adakozók aránya nagyobb (11%), de az 1%-ot rendszeresen felajánlóké is kétszerese az országos átlagnak (27%) • Az adományozási kedv kevéssé függ az életkortól • A magukat vallásosnak tartók körében a rendszeres adományozás kétszerese az országos átlagnak. Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

7. 2. Egyéni adakozás

8. Egyéni adakozás • Asszociációk • Együttérzés, • szolidaritás, • segítségnyújtás, • „jó cél támogatása”, • jó szándék • Felesleges dolgok átadása

9. Egyéni adakozás • Miért adakozunk? • Önképünk javítása, • Jó érzéssel tölt el – ezért visszaigazolás kell, megerősítés – új cselekvés (magatartási spirál) • Felelősség érzet

10. Megfigyelés Klasszikus PR tevékenység: az adakozás aurájának megteremtése: tematizálás (újságírók) Folyamatos jelenlét – outdoor és TCR, aktivisták; Megfontolás Előkészület Event-marketing: Ha már eldöntötték, hogy adakoznak, meg kell teremteni az alkalmat a cselekvésre! Pl.: nyilvános ételosztás, mobil véradóállomások Cselekvés

11. Egyéni adakozás • Milyen formában adakozunk? • Közvetlen adakozás (pl.: koldus) • Közvetett adakozás (szervezet részére)

12. Egyéni adakozás • Pszichológiai indítékok • Ex-post charity • Ex-ante charity

13. Egyéni adakozás – Ex-post charity • Zéró áldozat szintje • A kiindulási alap valamilyen a „felesleg” megjelenése • Nem a cél fontos • Cél – eszköz felcserélődése • Közgazdasági értelemben csere zajlik

14. Egyéni adakozás – Ex-post charity • A racionális alapokon kivitelezett csere döntő jegyeit (hasznosságot maximalizál: a lehető legkevesebbért a lehető legtöbbet szeretné kapni) ugyanis magán viseli: • Zéró áldozat (amit odaad, annak érezze hiányát később) • kis energiaráfordítást igényeljen • kockázat minimalizálásra való törekvés

15. Egyéni adakozás – Ex-post charity • Mivel cseréről van szó, valamit elvár ellentételezésként: • valamifajta erkölcsi értékrenden nyugvó hasznosságot vár cserébe • át akarja érezni az adományozás örömét • fokozottan várja el viszonzásul a hálát, • részesülni akar abból az önértékelését javító jóérzésből, melyet valamely társadalmilag elismert tevékenységhez való hozzájárulás és annak pozitív következményei jelentenek számára

16. Egyéni adakozás – Ex-ante charity • Célazonosuló adományozás”, vagy „önzetlen adományozás” • a cél élvez elsőbbséget az eszközzel szemben • az adományozó hajlandó áldozatvállalásra • nem elsődleges számára, hogy a folyamat kicsi áldozattal járjon

17. Egyéni adakozás • Az „önző” és „célazonosuló” adományozás nem különíthető el teljesen egymásról, inkább motivációs jegyekről beszélhetünk • elsősorban nem az adományozó egyéneket szegmentálhatjuk, sokkal inkább az indítékokat, és az adományozási folyamatokat írhatjuk le.

18. Egyéni adakozás • Az adakozás kritériumai • Hitelesség (a támogatás alanya, és célja és a szervezet is egyaránt) • a szervezet hitelességének forrása: • Látszik (média, közterület) • tradicionális intézmény (egyház) • világszervezet, követhető múlt • Rászorultság (elsődleges emberi szükségletek, Maslow-i piramis) • önmagában nem elégséges, de alapvető feltétel, elvárás • Ha a szervezet imázsában nem tükröződik a rászorultság, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a potenciális adományozókban nem merül fel a szervezet támogatásának szükségessége.

19. Egyéni adakozás • Az adakozás kritériumai 2. • Kapcsolat (térbeli és időbeli) • Személyes érintettség fokozza a hitelességet (hála) • Célazonosulás

20. Egyéni adakozás • Az adakozási főbb területei 1.Gyermek és ifjúságvédelem 2.Egészségügy 3.Fogyatékkal élők, esélyegyenlőség 4.Idős emberek 5.Katasztrófák, természeti csapások 6.Környezetvédelem 7.Szociális munka 8.Kultúra 9.Nemzetközi segítség Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

21. Egyéni adakozás • Miért nem adakozik? • „Az állam feladata”, nem ért egyet azzal, hogy a társadalom vegye át az állami ezen feladatát • Bizalom hiánya • „Lustaság”

22. 3. Vállalati adakozás • Céljai • Brand • PR • Formái • Mecenatúra • Támogatás, szponzoring tevékenység • CSR

23. 4. 1%-os adakozás lehetőségei

28. 1%-os adakozás lehetőségei • 1%-os felajánlások kedvezményezettjei* 1.Nevelés, oktatás, képzés 2.Sport 3.Kulturális tevékenység 4.Egészségügy 5.Szociális munka, családsegítés 6.Idős emberek 7.Kulturális örökség védelme 8.Esélyegyenlőség 9.Gyermek és ifjúságvédelem Forrás: KSH

29. Köszönöm a figyelmet! Poór Csaba 06/20-529-62-53