Szondi Két Apródja

1. SZONDI KÉT APRÓDJA MŰÉRTELMEZÉS

2. ALAPOK Szondi két apródja (1856) a nagykőrösi korszakban keletkezett, kétszólamú, történelmi ballada. A vers Drégely 1552-es török ostromát mutatja be. Szondi György figurája már a reformkori balladaírás gyakori témája volt, alakjához többnyire az önfeláldozás, a hősiesség, a hazaszeretet kapcsolódott. A Szondi két apródja arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hősi tetteket és a tragikus elbukást követő mindennapokban milyen, erkölcsileg követhető magatartáslehetőségei vannak a túlélőknek, köztük a közösséghez tartozó költőknek.

3. Az elbeszélő pontosan megjelöli a balladai cselekmény kezdetének idejét, utal az előzményekre, és 3 térbeli pontra irányítja a figyelmet. A várrom és Szondi sírja egymással szemközti magaslaton helyezkedik el, míg a 3. tér, a völgy lent helyezkedik el, itt található a törökök tábora. A 3 térbeli ponthoz 2 idősík kapcsolódik, Drégely romjához a múlt, a hegyoromhoz és a völgyhöz a jelen. 1-2. vsz.: a három helyszín bemutatása: vár, sír, völgy. A 3. versszaktól kezdve a narrátor elhallgat, a szereplőknek adja át a szót. Ez után a két versszak után végig drámai párbeszéd van a balladában.

4. A 3-4. vszk. Ali és szolgája párbeszéde, az 5. vszk.-tól a páratlan strófák az apródok énekei, a párosak pedig a török küldött beszéde. Az 5. vszk. elején lévő 3 pont azt jelzi, hogy az apródok régóta siratják Szondit. Két különböző erkölcsi világ, két egymásnak ellentmondó értékrend áll egymással szemben. Az apródok éneke olyan, mint egy 16. századi krónikásének, amely bemutatja a dicsőséges múltat, Szondi dicsőségét. Ez a szál egészen önálló, folyamatszerű. Ali szolgája viszont a jelenről beszél, bele-beleszól a történetbe, még az is megtörténik, hogy elragadtatottan szól Szondiról, az ellenségről.

5. A szolga közbevágásai jelenetekre tagolják a történetet: Márton pap követsége (a török megadást kér Szonditól); Szondi válasza (elutasítja a felkínált békét); Ali ostromparancsa; Szondi készülődése az ostromra, gondoskodás apródjairól (elégetik a vagyontárgyakat, szép ruhát ad az apródoknak, nem engedi őket harcolni); az ostrom alatti hősiessége és vitézsége, majd dicső halála (az apródok megátkozzák a török hódítót). A szolga hiába próbálkozik hízelkedéssel, fenyegetéssel, az apródok nem hallgatnak rá.

6. Az apródok kitartása példázza, hogy nem az számít, ami volt, hanem az, hogy emlékezzünk a régi hősökre, az apródok viszik tovább a hősiességet, ezért nevezik a művet a hűség és kitartás balladájának. A népi témájú ballada a Tengeri-hántás (1877) sajátossága, hogy benne Arany a ballada műfaji keletkezéstörténetét is bemutatja; az elbeszélő feladata, hogy kukoricahántás közben szórakoztassa a résztvevőket, ugyanakkor erkölcsi tanítást is adjon a fiataloknak. A strófák 5. sora vagy jelképesen értelmezi a történetet, vagy kapcsolatot teremt a hallgatósággal, hangulatilag erősítve föl a történetet. A büntetés most is az elme megbomlása, a hallucináció és vízió, s ennek következménye a halál.

7. FELHASZNÁLT FORRÁSOK: https://verselemzes.hu/arany-janos-szondi-ket-aprodja- elemzes/ https://prezi.com/qimoh-t4qrbc/arany-janos-szondi-ket- aprodja/ https://blog.verselemzes.hu/jegyzet/arany-szondi-ket- aprodja-elemzes/  

8. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! KÉSZÍTETTE: RAJNA ESZTER