1 / 11

A walesi bárdok

A walesi bu00e1rdok mu0171u00e9rtelmezu00e9s

nyuszicsoki
Download Presentation

A walesi bárdok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A WALESI BÁRDOK 

  2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR, A VERS KELETKEZÉSE 1277-ben I. Eduard (Edward) angol király elfoglalta Wales-t és a monda szerint látogatása alkalmával 500 bárdot végeztetett ki. 1857-ben Ferenc József császár Magyarországra látogatott, és Aranyt kérték fel az őt ünneplő óda megírására. A feladatot nem vállalta, de önmaga számára megírta a balladát.

  3. A VERS MŰFAJA ÉS JELLEMZŐI Egyszólamú ballada: egyetlen, egyenes vonalban előrehaladó cselekményszálból áll. A balladában mindhárom műnem jellemzői megtalálhatóak. Hangja fojtott, drámai. Egyszólamú, lépcsőzetesen haladó elbeszélés. A balladai homály gyorsítja a tempót, s ezáltal fokozzák a feszültséget az olvasókban.

  4. A VERS SZERKEZETE Egyszólamú, lépcsőzetesen haladó elbeszélés. A 31 versszakot a háromszor visszatérő versszak tagolja: "Edvard király, angol király léptet fakó lován / vágtat fakó lován" Első rész (1-5. vsz.) Edward király megérkezik Wales-be. Második rész (6-25. vsz.) A lakoma leírása Montgomeryben. Harmadik rész (26-31. vsz.) Edward menekül Wales-ből, majd a londoni képben azt látjuk, ahogy megőrül.

  5. A VERS EPIKAI JELLEMZŐI Mint minden epikus műnek, története van. 1. Előkészítés: 1-5. vsz. Edward király Walesbe érkezik. 2. Bonyodalom: 6-13. vsz. A lakoma Montgomeryben, nem éltetik a királyt. 3. Kibontakozás: 14-23. vsz. A bárdok éneke; megátkozzák népük gyilkosát. 4. Tetőpont: 24-27. vsz. A király máglyára küld 500 bárdot. 5. Megoldás: 28-31. vsz. A zsarnok király megbűnhődik, megőrül.

  6. A VERS LÍRAI JELLEMZŐI Formája vers. Érzelmeket fejez ki: - a főurak haragja - a király félelme - a legyőzöttek bánata - a bárdok hazaszeretete, bátorsága Rímei: x a x a - félrím Az erős zeneiséget a belső rímek is fokozzák. Belső rím: rímfajta, amelyben egy soron belül helyezkednek el az összecsengő szavak. pl.: "Vadat és halat s mi jó falat" "Mint akarom s mint a barom" "S mind ami bor pezsegve forr"

  7. Költői szóképek vannak benne. Metafora pl.: "legszebb gyémántja Velsz" Hasonlat pl.: "orcáikon mint félelem sápadt el a harag" Megszemélyesítés pl.: "emléke sír a lanton még" Inverzió: szórendcsere. pl.: "Ötszáz, bizony dalolva ment Lángsírba velszi bárd." Alliteráció: egy vagy több egymás után következő szó szókezdő betűinek összecsengése. pl.: "harsogjon harsona"

  8. A VERS DRÁMAI JELLEMZŐI Sorsfordulatokat mutat be: - a bárdok halála - a király megőrülése Drámai közlésformák - párbeszédek - király és walesi főúr - király és bárdok - király és lordmajor

  9. SZEREPLŐK JELLEMZÉSE Edward király: kegyetlen, hiú, gőgös, megveti a népet a zsarnok. A walesi főurak: gyávák, megalkuvóak, önérzetesek, de lakomát rendeznek a zsarnok tiszteletére. Bárdok: bátrak, meg nem alkuvóak, hős, hazafiak, mind a három bárd más-más korú, Arany ennek megfelelően jellemzi őket. A walesi nép némán tüntet.

  10. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! KÉSZÍTETTE:RAJNA ESZTER

  11. HASZNÁLT FORRÁSOK https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/e0803548-666b-7010-0020- 6b726f6e696b_e0803601-6c70-8020-0000-6b726f6e696b https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/arany-janos-a-walesi-bardok- elemzes/ http://users.atw.hu/henineni/index.php?oldal=vewalesibardok http://www.gyermekirodalom.hu/wp-content/uploads/2017/03/Arany- Janos-1847.jpg

More Related