A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság

1. A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <tfleisch@vki.hu> <http://www.vki.hu/~tfleisch> MŰHELYVITA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Budapest, 2003 április 24.

2. A ROP célterületei - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság • A ROP célrendszerének áttekintése, a célok konzisztenciája • A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet • Térségek és térségközpontok helye a célrendszerben • Az elmaradott térségek kezelésének problémája • A tanulságok összefoglalása

3. A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája • Az NFT három specifikus célja: versenyképesebb gazdaság,humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés • A ROP átfogó célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. • A ROP a fenti célt a továbbiakban 2, 3, 4 és 5cél illetve prioritás formájában fogalmazza meg, és ezek között a csoportosítások közöttnem fedezhető fel következetes összefüggés. • ROP 0.1.1.: - a fenntartható turisztikai célú fejlesztések elősegítése, - a városok települési környezetének fejlesztése, - a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése, - az infrastrukturális fejlesztések, és - a foglalkoztatáspolitikai, képzésitámogatások.

4. A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - inkonzisztenciája • ROP 0.1.1. - a fenntartható turisztikai célú fejlesztések elősegítése,p.5 felsorolás - a városok települési környezetének fejlesztése, - a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése, - az infrastrukturális fejlesztések, és - a foglalkoztatáspolitikai, képzési támogatások. • ROP 0.1.2. - turisztikai potenciál erősítése,p.6 Négy - térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése,beavatkozási - régiók emberi erőforrásának fejlesztése,terület - szakértői segítségnyújtás • ROP 0.1.2. - A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú p.6 Három fenntartható hasznosítása,specifikus - vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciálcél fejlesztése a városokban - megújulásra képes helyi társadalom megteremtése • ROP 0.1.2. - a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztése, p.6 Két - társadalmi-gazdasági szempontból elmaradotttérségek értelmezés és hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztése • ROP 0.1.2. - a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítésep.6 Egyátfogó cél

5. A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - kettes osztás versus NFT célok

6. A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - kettes osztás versus NFT célok

7. A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - a három specifikus cél átformálása

8. A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - a beavatkozási területek • Turisztikai potenciál erősítése (kapcsolódások: térségi gazdaság potenciálja, humán tőke, társadalmi tőke, kulturális örökség védelme, természeti környezet védelme) • Térségi infrastruktúra fejlesztése (kapcsolódások: települések gazdasági potenciálja, térségek gazdasági potenciálja, társadalmi tőke (kapcsolatháló) erősítése, vonzó települési környezet alakítása, természeti környezet védelme (pl. hulladék, víz). • Régiók humán tőke (emberi erőforrás) fejlesztése (kapcsolódások:humán tőke, társadalmi tőke potenciálja, városok gazdasági potenciálja, térségek gazdasági potenciálja, vonzó települési környezet kialakítása) • …?

9. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet • Általában a fenntarthatóságot időben értelmezik, mint gondoskodás a jövő generációk környezeti feltételeiről (intergenerációs szolidaritás) • A fenntarthatóság kapcsán ritkábban kerül szóba az intra-generációs szolidaritáskövetelménye, (bár pl. szociális, biztonsági, politikai, kulturális, globalizációs dimenziója gyakori téma). Megfogalmazható a térbeli szolidaritás és egymásrautaltság formájában is. • Az intergenerációs szolidaritás egyirányú, amennyiben a saját tevékenységünkkel kapcsolatos felelősségünk fogalmazódik meg mások iránt • Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről van szó.

10. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet • Manuel Castells a fenntarthatóság térbeli aspektusaként éppen ezt, vagyis a védelmi funkciót emeli ki: nevezetesen a “helyek tere” a védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. • Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelentéssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, rendjével, kultúrájával, szabályaival és belső struktúrájával – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. • Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség.

11. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet • Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mintafeltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. amegközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) (ld. Tér és Társadalom 2001/3-4). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

12. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség • Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség. • Ennek alapvető feltétele a belső kapcsolatrendszer megléte - a társadalmi, a gazdasági és a fizikai kapcsolatrendszer egyaránt. • A társadalmi kapcsolatrendszer eredménye a társadalmi tőke, a kapcsolati viszonyoknak az először nem intézményes, majd esetenként intézményesülő formája. • A gazdasági kapcsolatrendszer léte elengedhetetlen a térségiversenyképesség létrejöttéhez, azaz ahhoz, hogy a térség képes legyen kívülről felszívni, magának megszerezni és megtartani gazdasági tényezőket. A kifelé erősödő versenyképességnek befelé feltétlenül együttműködési készséggel kell párosulnia. • A fizikai kapcsolatrendszer, azaz a térségi infrastruktúra hálózatai egyrészt eredményei, másrészt fenntartói a létrejött kapcsolatoknak.

13. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3.

14. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka 1998-ban Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4.

15. Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk • A tartós (fenntartható) fejlődés nem egy-egy kiemelkedő pólus, hanem egész térségek fejlődését követeli meg. • Az egyes térségeknek az az érdekük, hogy kialakuljon a sűrű belső hálózati rendszerük, mégpedig olyan módon, hogy az ne csupán egyes központokat, de minél több települést hozzon előnyöshelyzetbe. Sokoldalú és sokirányú kapcsolatrendszer képes erősen beágyazni az egyes településeket a térségükbe. • Emellett a térségeknek az is érdeke, hogy a sűrű hálózat ne szakadjon meg a térség határán, hanem a határ menti települések számára is biztosítva legyen a kapcsolatok sokirányúsága. • Az ilyen módon kialakuló erős és prosperáló térségek hívják életre az erős központokat - és nem fordítva. • Fentiek egyébként egyaránt érvényesek emberek társadalomba, vállalatok gazdaságba, települések régiókba való beágyazódására

16. Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk • A ROP első prioritása esetén (Turisztikai potenciál erősítése) kétszeresen is lehetőség lenne a beágyazódás erősítésére. • Egyrészt látni kell, hogy a turizmus csak visszatükrözi egy térség érdekességét, vonzerejét. A turisztikai célokat támogatni kell, de tartósan nem szakadhat el a turisztikai vonzerő a térségben élők számára megélhető körülményektől.. (gazdaság, civilizáció, értékrendszer, elfogadottság, kultúra, lokálpatriotizmus stb.). • Másrészt a kívánatos nemzetközi elit-turizmus egy piramis csúcsa: Akkor képes tartósan működni, ha beágyazódik egy prosperáló belföldi turizmusba, és ezzel együtt egy még szélesebb szabadidő-kultúrába. • A ROP első prioritásának akkor van indokoltsága, ha elő képes segíteni ezeknek a beágyazódási kapcsolatoknak a kialakulását.

17. Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk • A ROP második prioritása (Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése) explicit módon is célul tűzi ki a kapcsolatok erősítését valamint a decentralizációt. • A Térségi kapcsolatok fejlesztése kifejezett céljának kell tekintse a belső feltártságiviszonyokjavítását, mégpedig valamennyi településszámára és nem csak a központok elérhetőségét emelve ki. Ez utóbbi cél előtérbe helyezésével a ROP paradox módon egyszerre akarja csökkenteni a települési központok terhelését (elkerülő utak) és növelni a központi települések terhelését (elérhetőségük kiemelése). • További két cél (Település-rehabilitáció és Barnamezők újraélesztése) nem tárgyalható a fenntarthatóságot önmagában is érintő zöldmezősberuházások problémájának bevonása nélkül. A külső segítségnek éppen a zöldmezős alternatíva árkülönbségét kell kompenzálnia. • A Regionális tudásközpontgazdasági kapcsolatrendszerbe ágyazását indokolatlan elválasztani a másik prioritásnál szereplő szempontoktól.

18. Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk • A ROP harmadik prioritása (Térségi (regionális) humán erőforrás fejlesztés) hangsúlyozottan kapcsolatokatésegyüttműködéseket épít. • Ide tartozik a helyi közigazgatási és a civil szféra együttműködésének a fejlesztése, a munkavállalók szakképzése kapcsán a térségen belüli szakmai kapcsolatok létrehozása; míg a regionális tudásközpont létrehozásánál kifejezetten az egyik fő cél a térségi kapcsolatok elősegítése. • A hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának elősegítése a fenntarthatóság egy másik követelményét, a térségi szolidaritás erősítését szolgálja. • A ROP negyedik prioritása (Technikai segítségnyújtás) mindenképpen beolvasztandó lenne a harmadik prioritásba: tartalmi elemei oda tartoznak, technikai vonatkozásai pedig nem illeszkednek a prioritások rendszerébe..

19. Az elmaradottság fogalmának kezelése a célok szempontjából és ennek fenntarthatósági és környezeti következményei • Az elmaradott térségek kezelésének problémája nem bízható spontán folyamatokra, hanem a területi politika fókuszában kell álljon. Minél kevésbé képes egy társadalom közvetlen (gazdasági, fejlesztési) politikájában érvényesíteni a szolidaritás követelményét, annál nagyobb teher hárul ebből a területi politikára. • Ennek megfelelően a térségi és szociális különbségek csökkentésének a sikeressége a NFT öt operatív programjának összességén múlik. • Egy olyan infrastruktúra-politikát, amely a fenntartás rovására is fejlesztéseket szorgalmaz, amely a többrétegű hálózatból indokolatlan mértékben az inter-regionális szintre koncentrálja a fejlesztéseket, amely a közlekedési ágak közül indokolatlan mértékben emeli ki az autópálya-fejlesztéseket, és amelyik ezt a hálózatot egy kifejezetten Budapest-centrikus struktúrában valósítja meg, nem lehet a káros hatásait helyi regionális fejlesztési ellenintézkedésekkel helyrehozni.

20. A tanulságok összefoglalása • A ROP és az NFT célrendszerét összhangba hozandó, egyfelől a gazdasági - társadalmi - környezeti megközelítés, másfelől ennek két markáns térbeli helyszíne - térségek és központok - keresztezésével állítottuk elő a ROP specifikus céljainak a vonatkoztatási keretét.. • A beavatkozási területeknek megítélésünk szerint nem az egyes specifikus célokat kell megismételniük, hanem olyan, húzó hatású akciókra kell irányulniuk, amelyek minél több kitűzött cél megvalósulását képesek elősegíteni. • A fenntarthatóságtérbeli összefüggéseire koncentrálva kiemeltük a térbeli önvédelem fontosságát a gyors külső változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. • A belső hálózatoknak kell a térséget megerősíteniük, és a fejlett térségek termelik ki szervesen a térségközpontokat, nem fordítva • Az elmaradott térségek kezelésének problémája nem bízható spontán folyamatokra, hanem a területi politika fókuszában kell álljon. Minél kevésbé képes egy társadalom közvetlen (gazdasági, fejlesztési) politikájában érvényesíteni a szolidaritás követelményét, annál nagyobb teher hárul ebből a területi politikára

21. A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <tfleisch@vki.hu> <http://www.vki.hu/~tfleisch> MŰHELYVITA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Budapest, 2003 április 24.