Európai Unió költségvetése

1. Európai Unió költségvetése

2. Az EU költségvetésről általában • Olyan finanszírozási rendszer kereteit teremti meg, amely az uniós politikák céljai megvalósításának, elérésének alkalmas eszközként működik. • Nem helyettesíti a tagállamok költségvetését, és nem is függ azoktól, hanem egy önállóan működtetett rendszer. • Önálló bevételekből, és saját céljait finanszírozó kiadásokból épül fel.

3. A költségvetés megalkotása • A költségvetés megalkotásával kapcsolatos feladat és a hatáskörök megoszlanak az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között. • A Bizottság feladata a költségvetés megtervezése és az előzetes költségvetési terv elkészítése. • A költségvetés elfogadásának specifikuma, hogy az elfogadás jogköre megoszlik a két másik intézmény az Európai Parlament és a Tanács között. Az Unió költségvetését mindkét intézménynek el kell fogadnia.

4. A költségvetési szabályozás alapelvei • az éves költségvetés elve • az egyensúly elve • az elszámolási egység elve • az átláthatóság elve

5. Az EU pénzügyi tervezési keretidőszakai • hét évre szóló pénzügyi terv (intézményközi megállapodás) • a középtávú megalkotott pénzügyi tervben lényegében meghatározzák összességében és a főbb kategóriák szerint az adott időszak által lefedett költségvetési évek éves kiadási kereteit, valamint a következő időszak költségvetési prioritásait. • éves költségvetés elfogadása • Európai Tanács • Európai Bizottság • Európai Parlament

6. A költségvetési bevételek • saját források • - a mezőgazdasági lefölözések, • - a nem tagállamokkal folytatott kereskedelmet terhelő vámok, • - a tagállamok által beszedett forgalmi adók meghatározott része, • - a tagállamok GNP-je alapján meghatározott negyedik forrás. • egyéb bevételek • a közösségi alkalmazottak jövedelemadója • az intézmények működési bevételei • a késedelmi kamatok és bírságok • valamint az előző évekről származó költségvetési többlet összege. • az Uniónak nincs adókivetési joga, ebből adódóan nincs uniós adó- és vámhatóság sem, amely bármilyen adót beszedhetne.

7. Bevételek szerkezete (2012)

8. A költségvetési kiadások • az uniós politikák (mezőgazdaság, strukturális politika, stb.) finanszírozására vonatkozó előirányzatok. • működési kiadások (Európai Parlament, Tanács, Bizottság, Bíróság, Számvevőszék, stb.)

9. Az uniós politikák • fenntartható növekedés • strukturális alapok • kohéziós alapok • szociálpolitika • kutatás-fejlesztés • természeti erőforrások megőrzése • mezőgazdaság támogatása • vidékfejlesztés • halászat • uniós polgárság • schengeni költségek • közös belbiztonság • EU mint globális partner • előcsatlakozási alapok • humanitárius segélyek • közös kül- és biztonságpolitika

10. A kiadások szerkezete (2012)

11. A mezőgazdasági kiadások • a mezőgazdaság versenyképességének növelése, • a mezőgazdaságból élő népesség számára megfelelő életszínvonal biztosítása, • a piacok stabilizációja, • az ellátás és a fogyasztók számára megfelelő árak biztosítása, továbbá • a mezőgazdasági árak világpiaci árakhoz való közelítése, • a vidékfejlesztés, • a többlettermelés csökkentése, • a környezet védelme

12. Strukturális és kohéziós kiadások • A regionális politika a szolidaritás közösségi elvének gyakorlati megvalósulása. • Az Unió fontos célja a fejlettségbeli különbségek csökkentése, az elmaradott tagállamok és fejletlenebb régiók társadalmi és gazdasági felzárkózásának elősegítése. • A fejlesztés és felzárkózás érdekében a régiók a közös költségvetésből különféle támogatásban részesülnek.

13. A regionális politika eszközei • a Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • elmaradott régió • válságban lévő régió • az Európai Szociális Alap (ESZA) a foglalkoztatás elősegítésének és a munkanélküliség csökkentésének fontos eszköze; • a Kohéziós Alap támogatásait – amelyek az adott beruházás 80-85%-át fedezik – a környezetvédelem, a transz-európai hálózatok és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére és ezáltal a tagállamok közötti gazdasági és szociális kohézió és szolidaritás elősegítésére lehet felhasználni.

14. Támogatásra jogosult régiók Támogatásra jogosult területek (régiók) a 2007-2013 közötti időszakban: • azon régiók, amelyek egy főre jutó GDP-jének átlaga nem éri el az közösségi (EU27) átlag GDP 75%-át, • a Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, amelyek egy főre jutó GDP-je nem haladja meg a közösségi átlag (EU-27) GDP 90%-át, és rendelkeznek a gazdasági konvergencia-feltételeik teljesítésére irányuló programmal, • átmeneti – fokozatosan csökkenő – kivezető támogatásban részesülő régiók.

15. A strukturális támogatások alapelvei • a Közösség által nyújtott támogatás a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő területekre koncentrálódik (koncentráció); • több éven át tartó finanszírozási programok keretében, a tagállamok kezdeményezésére a Közösség által elfogadott Közösségi Stratégiai Iránymutatásokon belül valósul meg (programozás); • a támogatások a Bizottság és a tagállamok/régiók szoros együttműködésével jutnak el a kedvezményezettekhez (partnerség); • a támogatások kiegészítő jellegűek és támogatás csak olyan projektekhez nyújtható, amelyet az adott tagállam is támogatásban részesít (addicionalitás).

16. Egyéb belső politikák finanszírozása • a kutatásra és műszaki fejlesztésre elkülönített összegek, • a transz-európai közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok fejlesztésének támogatása, • az oktatás, és a képzés területeinek támogatása. • egyebek (például a környezetvédelem, az audiovizuális média és kultúra, vagy a kommunikáció területei).

17. A bővítés finanszírozása • E programok – egy rövid átmeneti időtől eltekintve – a 2004/2007-es csatlakozás időpontjáig álltak a kelet-európai tagjelölt országok rendelkezésére. • A Phare program forrásait gazdasági és társadalmi modernizációra és a közösségi jogszabályok átvételére való felkészülés finanszírozására lehetett felhasználni(eredendően Magyarország és Lengyelország). • Az ISPA program keretében az EU a tagjelöltek közlekedési infrastruktúrájának fejlesztéséhez és környezetvédelmi beruházásainak finanszírozásához járul hozzá. • A SAPARD program a tagjelöltek mezőgazdaságának modernizálásához, a mezőgazdasági termékek minőségének javításához, bizonyos vidékfejlesztési műveletekhez járul hozzá. • Jelenleg: egységes előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) áll rendelkezésre a tagjelölt országok számára (főleg délszláv államok).

18. A költségvetés végrehajtása • A költségvetés végrehajtásának felelőssége a jóváhagyott előirányzatok keretei között a Bizottságot terheli.   • központosított módon, ahol a Bizottság közvetlenül saját intézményein keresztül teljesíti a végrehajtási feladatokat; • a tagállamokkal megosztott módon, amikor a Bizottság egyes végrehajtási feladatokat átruház a tagállamokra; • decentralizált módon, amikor a végrehajtási feladatok harmadik államokat – is – terhelnek; •  nemzetközi szervezetekkel közös gazdálkodás keretében.

19. Költségvetési ellenőrzés • A költségvetés végrehajtásában fontos szerepet játszanak mind a belső, mind a külső ellenőrzést végző intézmények. • A belső ellenőrzés működtetése az EU valamennyi, közösségi forrásokat felhasználó intézményének kötelessége. • A külső ellenőrzés feladatát az Unió három intézménye látja el: a Számvevőszék, a Parlament és a Tanács.