32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője Targoncavezető szakmairány

1. 10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai 2. rész 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelőjeTargoncavezető szakmairány

2. A gépkönyv tartalma A gépkönyvnek tartalmaznia kell az adott gépre vagy gépcsaládra vonatkozó legfontosabb biztonsági, kezelési és üzemeltetési tudnivalókat, műszaki adatokat. Főbb tartalmi elemei a következők: Általános ismertető • Rendeltetésszerű használat • Engedélyezett alkalmazási feltételek • Az üzemeltető kötelezettségei • A rászerelt egységek és/vagy tartozékok felszerelése 19. Mit tartalmaz a targoncák gépkönyve? Milyen követelmények vannak a gépkönyvekkel kapcsolatban?

3. A gép leírása • Működésleírás • Műszaki adatok • Teljesítményadatok • Méretek • Tömeg • Szállítás és első üzembe helyezés • A gép feltöltése üzemanyaggal • Kezelés • A gép kezelésére vonatkozó biztonsági rendszabályok • A kijelző- és kezelő elemek leírása • Munkavégzés a targoncával

4. Zavarelhárítás • Üzembiztonság és környezetvédelem • A targonca karbantartására vonatkozó biztonsági előírások • Szervizelés és átvizsgálás • A targonca üzemen kívül helyezése

5. Hidraulikus rendszerek energiaellátása A hidraulikus berendezés teljesítményrésze felosztható: • energiaellátó részre, • energiavezérlő részre és • végrehajtó részre. Az energiaellátó rész részterületei: • az energiaátalakítás és • a munkaközeg (munkafolyadék) előkészítése. 20. Beszéljen a hidraulikus rendszer energiaellátó részéről! Mutassa be ezek rajzi jelölését.

6. Az energiaátalakítás villamos energia átalakítása mechanikai energiává, majd hidraulikus energiává. Ennek eszközei: • villamos motor, • belsőégésű motor, • tengelykapcsoló, • szivattyú, • nyomásjelző, • védőberendezés.

7. A munkaközeg előkészítés eszközei: • szűrő, • hűtő, • fűtő, • hőmérő, • nyomásmérő, • munkafolyadék, • tartály, • szintjelző.

8. Irányítókar Vezérlő jel

9. A végrehajtórész által igényelt energiát a vezérlési feladatnak megfelelően az energiavezérlő rész biztosítja. A jelbevitelt a kezelő végzi egy kar, egy kapcsoló, egy pedál, stb. működtetésével. (ez az "Ember-GÉP" rendszer kapcsolódási pontja). A feladatot ellátó elemek: • útszelepek, • áramlásirányító szelepek, • nyomásirányító szelepek, • zárószelepek. 21. Beszéljen a hidraulikus rendszerben található irányító elemekről! Mutassa be ezek rajzi jelölését?

10. Irányítókar Vezérlő jel

11. A hidraulikus berendezés végrehajtórésze az a terület, ahol egy gép vagy gyártóberendezés munkavégző mozgásai történnek. A munkafolyadék tartalmazza azt az energiát, amely létrehozza a mozgásokat vagy erőket (pl. emelés). Ennek eszközei: • munkahengerek, • motorok. 22. Beszéljen a hidraulikus rendszer végrehajtó elemeiről! Mutassa be ezek rajzi jelölését!

12. Irányítókar Vezérlő jel

13. Targoncák szerkezeti felépítése: • Keret • Vezetőállás és védőtető • Kormánymű, kerekek, fékek • Motor és erőátvitel • Elektromos rendszer • Hidraulikus berendezés • Emelőszerkezet • Ellensúly 23. Ismertesse a targoncák szerkezeti felépítését! Beszéljen a targonca teheremelő szerkezetéről! Értelmezze a targoncákon található terhelési diagramot! Beszéljen az ellensúlyról! Mi a szerepe és hol található a gépen?

14. Targoncák szerkezeti felépítése

15. Terhelési diagram • A terhelési diagram megmutatja, hogy a teher súlypontjának a villatőtől mért távolsága vízszintes tengely), valamint az emelési magasság (függőleges tengely) függvényében az adott targoncával mekkora teher emelhető meg. • A korszerű targoncákon a könnyű használhatóság érdekében az úgynevezett táblázatos emelési diagramot alkalmazzák.

16. 24. Hogyan történik a targoncák irányítása? Beszéljen a különböző kormányzási módokról! Miért előnyös a hátsókerék kormányzás? Hogyan történik a kormánymű ellenőrzése? Értelmezze a kormány holtjáték fogalmát, ismertesse jellemző értékét!

17. A hátsókerék kormányzás előnyei • jó manőverező képesség szűk helyen • kis fordulási kör / helyben fordulás • Kormány holtjáték fogalma • A kormánynak az a viszonylag csekély elmozdulása, amikor a kormányzott kerekek még nem mozdulnak el. A kormány holtjáték mértéke az adott gép kialakításától függ, megengedett értékét az adott géphez rendszeresített gépkönyv tartalmazza (vannak holtjáték nélküli kormányberendezések is).

18. Kormány holtjáték ellenőrzése • a targonca mellett állva megfogjuk a kormánykereket • nyugalmi helyzetéből lassan elkezdjük egyik irányba fordítani mindaddig, míg a kormányzott kerék meg nem mozdul • a nyugalmi helyzetből a kormányzott kerék megmozdulásáig megtett szögelfordulás (vagy a kormány kerületén mért elmozdulás) a holtjáték

19. A targoncák futóművének kialakítása többféle lehet, gépcsoporttól és feladattól függően. 25. Beszéljen a targoncák futóművének felépítéséről, részeiről! Milyen szerkezeti egységeken keresztül visszük át a hajtást a kerekekre? Milyen kerekeket alkalmazhatunk ezeken a gépeken!

21. Tömör targoncagumik szerkezete

22. A targonca hajtásláncának részei:

23. Targoncák motorjának nyomatéki görbéi

24. A targoncákon alkalmazott fékek • üzemi fék • rögzítő fék • vészfék Üzemi fék Általában hidraulikus fék, amely a haladó targonca megállítására szolgál. Pedállal működtetett szerkezet, amely a kerekeken lévő dobfékeket működteti. Rögzítő fék A targonca rögzítésére szolgál. általában képes a teljes terhelésű targoncát 15%-os lejtőn megtartani. Működtetése lehet mechanikus (fékkarral) vagy elektromos (fékkapcsolóval). 26. Milyen fékeket ismer? Beszéljen a munkagépeken található fékekről! Ismertesse a fékrendszer részeit, működési elvét! Miből adódhat a fékek helytelen működése, meghibásodása?

25. Vészfék • A targonca megállítására szolgál az üzemi fék meghibásodása esetén. Ezt a funkciót többnyire a rögzítő fék látja el. • A hidraulikus üzemi fékrendszer részei • fékpedál • főfékhenger • fékfolyadék tartály • fékcsövek • kerékfék-szerkezetek

27. A hidraulikus üzemi fék ellenőrzése: • A hidraulikus fékberendezés üzemképességét, a rendszer tömítettségét elindulás  előtt, a fékpedál benyomásával ellenőrizzük. A fékberendezés akkor megfelelő, ha a  fékpedál a teljes pedálút 1/3-ad részéig nyomható be, majd a fék felkeményedik. Ha  ettől eltérőt tapasztalunk, a fékberendezés működése nem kielégítő.   • a fékpedál útja túl hosszú, ellenállása rúgózó, akkor levegő jutott a rendszerbe  (a levegő összenyomható).   • a fékpedál csekély ellenállással ütközésig nyomható, akkor a fék tömítetlen.   • a fékpedál útja túl hosszú, de ellenállása szilárd, felkeményedik a fék, akkor  nagy a hézag a fékpofák és a fékdob között.   • a fék felkeményedik, majd fokozatosan puhul ill. beljebb nyomható a pedál,  akkor a fékfolyadék valahol szivárog.   • Időközönként ellenőrizzük a tartályokban a fékfolyadék szintjét, ha szükséges  töltsünk utána az előírt minőségű fékfolyadékból.

28. Targoncák meghajtási módja: • Belsőégésű motorral • Benzinüzemű (elavult) • Dieselüzemű • Gázüzemű • Elektromos motorral 27. Beszéljen az elektromos targoncák meghajtási módjairól! Hasonlítsa össze az elektromos és a belsőégésű motorral hajtott targoncákat! Mondja el az elektromos targoncák töltésére vonatkozó tudnivalókat! Milyen veszélyekkel jár ez a tevékenység?

29. A targonca hajtásláncának részei:

30. Targoncák motorjának nyomatéki görbéi

31. Elektromos targoncák töltése • akkumulátor egység cseréjével • hálózatról történő töltéssel • Töltés elektromos hálózatról • a töltést kizárólag jó szellőzéssel ellátott helyiségben lehet végezni • a hagyományos savas vagy lúgos akkumulátorok esetén a cellák záródugóit meg kell lazítani, hogy az esetlegesen keletkező gázok szabadon távozhassanak • a töltés megkezdése előtt ellenőrizni kell az elektrolit szintjét, szükség esetén ioncserélt vízzel után kell tölteni • a töltés során a targonca elektromos csatlakozóját a töltőhöz kell csatlakoztatni • a töltés legfeljebb az akkumulátor kapacitása 10 %-ának megfelelő áramerősséggel történhet • tartósan üzemen kívüli akkumulátorok esetén célszerű az un. csepptöltést alkalmazni, amely a napi kb. 1 % kapacitás veszteség pótlására elegendő • az akkumulátorokkal történő foglalkozás során megfelelő védőfelszerelést kell viselni (saválló kesztyű, kötény, védőszemüveg)

32. A darabáru fogalma csomagtól a raklap méretig terjedő, megcímzett és egyedileg azonosítható kézbesítési egység kisebb méretű áru, amely darabonként mozgatható és berakodható A darabárura az egyedi mozgatás jellemző. Ide sorolandó az anyaggal megtöltött tartály, konténer, raklap, zsák, bála, hordó stb. 28. Mi a darabáru fogalma? Ismertesse a darabáruk tulajdonságait! Hogyan történik a darabáruk szállítása targoncák segítségével?

33. A darabáru szállítástechnikai jellemzői • alak • terjedelem • felület • szilárdság • tömeg • egyéb speciális tulajdonság (gyúlékonyság, egyéb veszély) • Targoncával szállítható darabáruk • Targoncával csaknem valamennyi darabáru féleség szállítható amelynek: • tömege nem haladja meg a targonca teherbírását, • biztonságos emelése (megfogása) és szállítása a targonca alapszerelékével, vagy megfelelő adapter alkalmazásával biztosítható

34. Darabáruk rakatképzése A rakatképzés a darabáruk tárolás során történő egymásra, illetve egymás mellé rakását jelenti. A rakatképzés elősegíti a helytakarékos tárolást. Amennyiben a darabáru nem hordó, láda vagy doboz, akkor alkalmazhatnak olyan eszközöket, amelyek a tárolás és szállítás során védik az árut, illetve elősegítik a rakatképzést. Ilyenek lehetnek a különböző tálcák, gyűjtőládák, rekeszek.

35. Darabáruk rakodása targoncával: • emelővillával vagy • egyéb adapterrel

36. Egységrakomány fogalma Több azonos — esetleg eltérő — termékféleség (doboz, zsák stb.) meghatározott és szabványos méretek szerinti területen v. térfogatban való összefogása. Egységrakomány képzés Az RST (Rakodás-Szállítás-Tárolás) folyamatok tervezésének egyik legfontosabb kérdése az egységrakomány képzés. Egységrakomány-képzésről akkor beszélünk, ha az általában kisebb méretű árukat nagyobb rakodási, mozgatási, tárolási egységekké fogjuk össze valamilyen segédeszköz – az egységrakomány-képző eszköz (ERKE) - segítségével. Az egységrakomány-képzés célja, a rakodási, tárolási műveletek egyszerűsítése, számuk csökkentése. 29. Határozza meg az egységrakomány fogalmát! Milyen egységrakomány-képző eszközöket ismer? Hogyan történik ezen egységrakományok képzése? Milyen biztonságtechnikai szabályok vonatkoznak az áruk egységrakománnyá történő összeállítására?

37. Egységrakomány előnyei és hátrányai • ERKE használatának előnyei: • Csökkenteni a rakodási időt, • Homogenizálja: • a rakodó gépeket, • a mozgatandó egységeket • a tároló berendezéseket, • Csökkenti a szükséges rakodó és szállító eszközök fajtaszámát, növeli a kihasználtságukat, • Könnyebbé teszi az RST folyamatok irányítását, • Egyszerűbbé teszi a rakományképzést, • Biztosítja az áru védelmét, • Élőmunkát takaríthat meg.

38. ERKE használatának hátrányai: • Az ERKE-k beszerzése és karbantartása költségráfordítást igényel, • Az ERKE-k csökkenthetik a szállítóeszközök kihasználását, • Az üres ERKE-k szállítási láncát is meg kell szervezni. • Az anyagmozgatás bármely területén alkalmazható, a leggyakoribb területek: • Üzemrészen belüli anyagmozgatás, • Üzemrészek közötti anyagmozgatás, • Üzemi raktározás, • Külső szállítás, • Kereskedelmi raktározás, • Disztribúciós (elosztási) rendszerek.

39. Több kapcsolódó anyagmozgató rendszer esetén, ha a nyersanyag, a félkész- illetve a késztermékek méret- és súlyviszonyai megengedik célszerű a szállítási láncban az azonos ERKE-k alkalmazása. • ERKE alaptípusai: • Homogén (azonos fajta és méret) • Modulrendszer (azonos fajta, változó méret) • Kevert (méret és fajta is változik)

40. A legfontosabb egységrakomány-képző eszközök • Kialakítás szerint az ERKE lehet: • Alapeszközként a sík rakodólap tekinthető • 800×1200 mm-es méret szabványosított MSZ 9710-65. • 800×1000 mm, • 1000×1000 mm, • 600×800 mm. • Oszlopos rakodólap, • Keretes rakodólap, • Oldalfalas rakodólap (fa, fém, drótháló), • Duplafedelű, • Görgős, • Légpárnás, • Eldobható,

41. Rakodó kosár, • Rakodó ládák, • Konténerek • Kis szállítótartály (1-3 m3) • Közepes szállítótartály (3-10 m3) • Nagy szállítótartály (>10 m3) • A felsorolt főbb típusok többféle kivitelű, gyártmányú ERKE-t foglalnak magukba. A felhasználható szabványos ERKE-ket a gyártó, ill. kereskedelmi vállalatok katalógusokba foglalják.

45. Az ERKE-re legjellemzőbb paraméterek: • Belméretek, • Külméretek, • Önsúly, • Teherbírás, • Halmazolhatóság, • Beszerzési költség, • Üzemeltetési költség. • Az egységrakomány-képzés során alapvetően két feladatot kell megoldani: • Az áruhoz ERKE-választás, • Az árunak az ERKE-be való berakási módjának meghatározása.

46. Többfokozatú egységrakomány-képzés • Az elmozdulás megakadályozására jelenleg az alábbi módszereket gyakran alkalmazzák: • pántolás • zsugorfóliázás • nyújthatófóliázás (stretch fóliázás) • súrlódást/tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata • áru rétegek különleges anyaggal történő összeragasztása

47. Kötöző eszközök kiválasztása A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos felerősítése, rögzítése és - amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem rendelkezett - az emelőgép kezelő irányítása jelzésekkel a vonatkozó jogszabály szerint. A teherfelvevő eszköz lehet: • lánc • kötél • acélsodrony kötél • műanyag kötél vagy heveder 30. Ismertesse a teherkötözésre vonatkozó szabályokat! Mely esetekben nem szabad a terhet megemelni? Mi a teendője, ha nem ismeri az emelendő teher tömegét?

48. Az irányítónak / kötözőnekazemelőgép kezelőt minden esetben irányítania kell: • olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő vagy a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszközökkel vesznek fel; • olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot - beleértve a közlekedési viszonyokat - nem lehet a kezelőhelyről minden fázisában áttekinteni; • a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására.

49. A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy • azokon van-e egyedi jel; • a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e; • alkalmas-e teher emelésére; • nem sérült, nem deformálódott. • A teherfelvevő eszközök méretét és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a kötöző ágak egymással bezárt szöge a 120°-ot ne haladja meg.

50. Ha a teherfelvevő eszköz (kötél, lánc, rudazat) terhelést viselő ágai meghaladják az egymástól mért 15°-os eltérést, akkor az ebből eredő teherbírás csökkenést a következők szerint kell figyelembe venni: