1 / 17

Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G

Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G. Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig 2007. Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába „Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészülés tudomány” (Orlich, 1980.).

nile
Download Presentation

Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig 2007

  2. Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába„Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészülés tudomány” (Orlich, 1980.) • Felkészülés az iskolában folyó ének-zene tantárgy oktatására: • Cél- és követelményrendszer • Tananyag • Didaktikai feladatok • Az oktatás szervezési módjai, a differenciálás csoportos és egyéni feladatai • Alkalmazandó módszerek • Az oktatás eszközei • Az ellenőrzés-értékelés kérdései, feladatai

  3. Találkozás az iskolával (dr. Szabó Pál, 1970) • A beiskolázott gyermekek heterogenitása: • Testi fejlettség, egészségi állapot • Otthoni környezet • Intellektuális, értelmi fejlettség • Magatartás • Megkönnyíti az átmenetet: • az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez • pótolni kell a szülőt, óvónőt • alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet • minél érdekesebb tanítás • verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni, aktivizálni a gyermeket • játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés)

  4. Ismerd meg!korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit Ének-zene, dalos játék során feltárhatók: • értelmi fejlettségi mutatók • érzelmi fejlettségi mutatók • szociális fejlettségi mutatók • mozgásos fejlettségi mutatók „… az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részt. Megszeretteti az iskolát…”(Kodály, 1964)

  5. Általános zenei nevelési elvek • Minden népnek a saját kultúrájából, néphagyományából kell kiindulnia • „Együtt támadt vagy régen összeszokott dallam és szöveg: egymás szépségét és erejét fokozza.” • hat a beszéd kialakulására, a szép kiejtésre, segíti a szókincs bővülését • zeneileg értékes anyag, formálja a közízlést • „A magyar zenei élet csak a hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik” • „A nyelv is énekel a zene pedig beszél.” • az életkori igényeket és fejlettségi szintet leginkább kielégíteni képes Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

  6. Az aktív zenélés első lépése az éneklés • alapja minden más zenei élménynek • a személyiség sokoldalú fejlesztésének eszköze • az emberi hang természetes volta • „Nagy e játékok tisztán emberi értéke is, fokozzák a társas érzést, életörömet.” • A zenei nevelést korán kell kezdeni • „Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.” • A zenei műveltség mindenki számára elérhető és járható legyen • a dalos játék nemcsak zenei szempontból értékes, hanem a gyermek általános fejlődése szempontjából is Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

  7. Ének-zenei nevelés az óvodában„Nyilvánvaló, hogy észszerű nevelésünknek a gyermek első, spontán megnyilatkozásaiból kell kiindulnia, kezdve ritmikus és énekelt játékokkal, sokszor ismétlődő, egyszerű frázisokkal. Ezekről aztán fokozatosan át lehet térni bonyolultabbakra.” (Kodály, 1966) • Célja: a zene megszerettetése, annak befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv ápolása • Feladata: személyiségfejlesztés a zene eszközeivel, zenei képességek, készségek fejlesztése és összekapcsolása más fejlesztési területekkel • Tartalma: minél több zenei élmény, játékosan, sok mozgással • Tudatos, tervezett fejlesztési folyamat megvalósítása

  8. A zenei nevelés területei az óvodában • Metrumérzék (egyenletes lüktetés) • Ritmusérzék (szünet helye, ütem, motívumsúly, tempó, osztinátó) • Dinamikai érzék (hangerő) • Hangmagasság, hangszín, és dallamérzék • Belső hallás • Intonációs készség, hangképzés • Tonalitásérzék • Zenei memória • Zenei improvizáció • Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által

  9. A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor • Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel • Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet • Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet • Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik, önállóan játsszák • A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul választásában • Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására • Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert dallamra vagy ritmusára új szövegszótagokat igazít)

  10. Óvoda-iskola átmenet Probléma: -új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozástoleráló képességet igénybe veszik -más-más életkorú, adottságú, szociokultúrális hátterű gyerekek Zenei fejlesztés folytatása az iskolában: • A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új szituációkba helyezi • Elsajátítják a zenei írás-olvasást • Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel • Irányított, közös éneklés, daltanulás • Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával történik, nem önkifejezés vágyával • Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres zene megismerésére, elsajátítására

  11. Az óvodai zenei nevelés hatásai Előkészíti az írást, olvasást, a számolást, a nyelvtant

  12. A zenei fejlesztés transzfer hatásainak vizsgálata a 6-7 éves korosztálynál (2005) • I. Érzékelés, észlelés  vizuális észlelés 1. zártság, globális észlelés, formaészlelés, szem-kéz koordináció: Hilda Santucci vizsgálati módszere 2. analízisre-szintézisre épülő vizuális memória: 3. alaklátás, formaállandóság: Edfeld-teszt  emlékezet 4. reproduktív emlékezet:„Forma-emlékezet és reprodukció” (Fővárosi útm. 1971.mód.vált.) 5. akusztikus emlékezet, tanulási stratégia (Tarbay Ede: Április)

  13.  Képzelet 6. a képzelet szintjének feltárása, ötletesség, absztraháló képesség kimutatása (Szilágyi Domokos: Táncol a sárga…)  Figyelem 7. figyelemmegosztás: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet (szelekció + akusztikus memória)  Értelmi képességek, gondolkodás 8. matematikai feladatok (számfogalom, mennyiségek összehasonlítása, gondolkodási szint felmérése)

  14. Anyanyelvi fejlettség„A helyes tanulás módszerének kialakítása a tananyag értelmes feldolgozásával kell kezdődjék.” (Salamon J.)  Nyelvi fluenciát, flexibilitást valamint redefiníciós (átfogalmazó) képességet feltáró feladatok: 9. szövegértelmezés, tartalomelemzés 10. szövegkövetés, tartalom képi megjelenítése, rendszerezési képesség 11. tartalomelemzés, témarajz 12. hangzófelismerés, hangzódifferenciálás, lokalizálás

  15. A vizsgálatban elért eredményeket tekintve kitűnik: • a zeneisek a figyelemkocentrációt, a figyelemmegosztást, a motorikus és vizuális emlékezetet, követéses képességet, sorrendiség észlelését igénylő feladatokban lényegesen jobban teljesítettek, • a vizsgálat egészére vonatkozóan rendre átlagot meghaladó, kiegyensúlyozott, csoportdinamikailag kiegyenlített teljesítményt nyújtottak.

  16. Ajánlott szakirodalom • Döbrössy János szerk. (2004): Ének-zene-nevelés. Trezor Kiadó • Falus Iván (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó • Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica • Forrai Katalin (1970): Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig. In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság • Dr. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. OKKER • Kodály Zoltán (1964): Visszatekintés I-II. Zeneműkiadó • Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Zeneműkiadó • Kovács Barbara (2002): A zenei fejlesztő játékokról. Novum Kiadó • Dr. Szabó Pál (1970): Találkozás az iskolával In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság • Szőnyi Erzsébet (1984): Kodály Zoltán nevelési eszméi. Tankönyvkiadó

  17. Köszönöm a figyelmet, sikeres tanulmányi évet! Hegedűsné Tóth Zsuzsanna tanársegéd

More Related