Az Európai Unió nyelvpolitikája

1. Az Európai Unió nyelvpolitikája Cél: a nyelvi-kulturális sokféleség megőrzése

2. Nyelvek a világban • Kb. 6800 nyelvet ismernek. Miért a „körülbelül” szó? • 4500 nyelvet legalább 1000 ember beszél. • 300 nyelvet legalább 1 millióan beszélnek. • EU: a német a legnagyobb (95 millió). • Magyar nyelv: 14–15 millió (35–40. hely a világban).

3. Az európai nyelvcsaládok • I. Indoeurópai nyelvek: tőhajlító (flektáló) nyelvek: • 1. germán nyelvek, • 2. szláv nyelvek, • 3. neolatin nyelvek. • II. Finnugor nyelvek: magyar, finn, észt • III. Bizonytalan eredetű: baszk

4. Európai egységszervezetek és hivatalos nyelveik I. • I. Európai Unió: 27 tag (2007), Brüsszel. A legfelső döntéshozó szerv: Európai Tanács (Europen Council). • Gazdaság, politika, kultúra. • Hivatalos és munkanyelv: minden tagország hivatalos nyelve. • Első számú munkanyelvek: francia, angol, német

5. Európai egységszervezetek és hivatalos nyelveik II. • II. Európa Tanács (Council of Europe), Strasbourg, 1949. 39 tagállam • Hivatalos nyelv: angol és francia • Munkanyelv: angol, francia, német, olasz • Egészségügy, jog, környezetvédelem, oktatás, kultúra, emberi jogok • Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, 1992.

6. Európai egységszervezetek és hivatalos nyelveik III. • III. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), 1973-ban alakult meg Helsinkiben (Kádár János írta alá; az európai határok sérthetetlenek). Székhelye nincs. • Tagok: minden európai ország, USA, Kanada • Hivatalos nyelv: minden tagország nyelve • Munkanyelv: angol, francia • Feladata: csak a biztonságpolitika!

7. Az ENSZ hivatalos nyelvei • angol, francia, orosz, • spanyol, kínai, arab • A német és olasz nem hivatalos nyelv az ENSZ-ben

8. Az EU nyelvpolitikája • I. A világ nyelvi, kulturális sokfélesége. A gazdasági és kulturális globalizáció negatív hatásai; az „angol nyelvi imperializmus”. A mesterséges nyelvek (eszperantó, volapük stb.) kudarca (?). • II. Az EU álláspontja: a nyelvi, kulturális sokféleség megőrzendő érték. A 27 tagállam 23 nyelve egyenrangú és egyenjogú hivatalos- és munkanyelv.

9. Információs forrás • Az Európai Unió nyelvi portálja:http://europa.eu/languages/hu/home • Magyar nyelvű változata is van • 2007. 01.01-től a többnyelvűség ügye önálló tárcát kapott. Biztos: Leonard Orban (Románia)

10. 27 tagállam, 23 hivatalos nyelv (2007) • Tagállamok: Ausztria, Belgium (1952 /58), Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország (2004), Málta, GBr (1973), Németország, Olaszország, Portugália, Románia (2007.01.01.), Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország • Alapító tagok aláhúzva.

11. Miért kevesebb a hivatalos nyelv? • Franciaország, Belgium: francia nyelv • Németország, Ausztria, Luxemburg: német nyelv • Görögország, Ciprus: görög nyelv • Az ír nyelv 2007. január 1-től az EU 23. hivatalos nyelve. Az írek 40–45 %-a beszél írül. Kötelező tantárgy az álalános- és középiskolában. • Félhivatalos státusz: katalán, baszk, galíciai

12. Tagsági igények • Tagjelöltek: Törökország (kérelem:1987 óta!) Horvátország (2003), Macedónia (2004): (a macedónok névvitája Görögországgal, „Szláv Makedónia”?) • Tagság elutasítása: Marokkó (1987; indok: mert nem európai ország) • Svájc, Norvégia: a hazai népszavazás elutasította, Norvégiában kétszer is: 1972, 1994!) • Grönland önrendelkezést kapott Dániától, s 1985-ben kilépett.

13. Történet • 1951: A Montánunió vitája: mi legyen a hivatalos nyelv, csak a francia vagy a holland, német és olasz is? 1952: a német álláspont győzelme: minden nyelven eredeti, autentikus szövegek születnek, egyik sem minősül fordításnak a franciáról!

14. Jogi alap • A Tanács 1958. évi 1. rendelete: • Hivatalos és munkanyelv fogalma, használati köre • Az EU intézményeknek a tagállamok polgáraival az utóbbiak által választott hivatalos nyelven kell levelezniük

15. Hivatalos nyelv, munkanyelv Hivatalos nyelv: mind a 23 nyelvre lefordítják a jogszabályokat és a legfontosabb közérdekű dokumentumokat, a nemzeti hatóságokkal folytatott levelezést csak az illető ország nyelvén folyik. • Munkanyelv: az ún.első számú munkanyelvek (angol, francia , német), belső kommunikáció • Példa: az Európa Bizottság a belső ügyeit e három nyelven intézi, csak a nyilvános kommunikáció esetén használja mind a 23 nyelvet.

16. Az EU legfelsőbb szerveiben • Európai Tanács (European Council): állam- és kormányfők testülete. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás. • Európai Parlament (European Parliament): az állampolgárok közvetlenül választják. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás. • Európai Bizottság (European Commission): kormányszerűen működik. Tagjai a biztosok. Angol, francia, német. • Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers): Szektoriális Tanácsok és Külügyminiszterek Tanácsa: minden nyelven szinkrontolmács.

17. Mennyibe kerül a többnyelvűségi politika? • 2005: 1123 millió euró • Ez az EU éves költségvetésének 1 %-a • Évente és személyenként: 2,28 euró

18. Fordítás és tolmácsolás ügye: külön téma! • 1.Fordítási- és Kiadási Főigazgatóság • 2. Infrastrukturális- és Tolmácsolási Főigazgatóság

19. Fordító- és tolmácskövetelmények • Felsőfokú jogi, közgazdasági vagy jogi diploma szükséges, a bölcsész nem elég! • 1995: 120 ezer tolmácsnap (450 főállású tolmács) • 1995: I millió oldal szöveg fordítása (1400 fő- és mellékállású tolmács) • 2003: 1 480 ezer oldal • 2004: 2 065 ezer oldal

20. Magyarok Brüsszelben • 2006: magyar, főállású tolmács: 30 fő • Magyar, főállású fordító: 100 fő • Külsősökkel együtt. kb. 400 fő • A főállású fordító és tolmács havi bére: 4000 euró.

21. Követelmények • Anyanyelv (A) és még két-három nyelv (B, C, D) magas szintű ismerete • Csak anyanyelvére fordíthat vagy tolmácsolhat! • Felvételi vizsga az anyanyelvéből is!

22. Tolmácsok felvételije • 7 órás vizsga (az állóképesség fontos!). 30 év alatt 30 ezer jelentkezőből 450 főt képeztek ki. • Konszekutív tolmácsolás „A” nyelvre • Prezentáció „A” nyelven • Beszélgetés B, C, D nyelven (EU-ismeretek, általános műveltség) • A képzés súlypontja: hosszú szakaszos tolmácsolás (10–20 perc!)

23. Tolmácsolás problémái • 11 + 1 (ír) hivatalos nyelv esetén 110, illetve 132 nyelvi irányban kellett tolmácsot biztosítani. A jelenlegi 23 nyelv esetén ez hány irányt jelent?!

24. Fordítók felvételije • Fordítás „A” nyelvre • Teszt EU-ismeretekből B, C, D nyelven • Siker esetén 9 hónap próbaidő

25. A hazai gyakorlat problémái • A.) A szakemberek problémái: • A fordítás és tolmácsolás nem válik szét (más képességet igényelnek!) • Nem követelmény a felsőfokú végzettség • A hosszú szakaszos tolmácsolást a munkaadó nem igényli • Cak egy idegen nyelvet ismer, azzal dolgozik • Szakmai érdekvédelem hiánya (kontárok)

26. A hazai gyakorlat problémái • B.) A lakosság problémái • Az idegen nyelvet ismerők aránya: 11,8 %(1996), 18–19 % (2007). Ausztria: 40 %.Hollandia, Skandinávia: 80 % fölött. • A magyarnyelv-ismeret hiányosságai: írás- és olvasásnélküliség. A funkcionális analfabéták aránya: 20 %! (Terestyényi Tamás felmérései). Politikai manipuláció és demagógia hatása a körükben!!

27. Kérdőív tanúsága, 1995 • Mikor olvasott könyvet utoljára? • Egy évnél régebben: 34 %, néhány hónapja: 15 % • Olvas-e napilapot? • Nem olvas: 23 % • Munkavégzés közben kellett-e olvasnia? • Soha: 58 % (???)

28. A kisebbségi nyelvek védelme • A 15 egykori tagállamban 45 kisebbségi és regionális nyelvet ismertek el. A romani is közöttük van (lapp, elzászi, katalán, baszk, okszitán stb.) • Európa Tanács: A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995): • A nemzeti kisebbségek védelme nem belügy, s mint ilyen nemzetközi együttműködés keretébe tartozik →

29. A keretegyezmény (folytatás) • a kisebbségi nyelv szabad és beavatkozás nélküli használata a magánéletben és a nyilvánosság előtt szóban és írásban, a család- és utónév kisebbségi nyelven való használata és ezek hivatalos elismerése, magántermészetű jelek, feliratok és más információk közzététele, a kisebbségi nyelv tanulása, szabad és békés kapcsolat létrehozása olyanokkal, akik nyelvi identitásában osztoznak és olyan külföldiekkel, akik törvényesen tartózkodnak az országban.

30. A keretegyezmény • Joguk van saját magán oktatási és képzési intézmény létrehozására • Ajánlás: 1 millió fő kisebbségi létszám fölött anyanyelvi állami egyetem létesítése

31. Német panaszok • Úgy érzik, a német háttérbe van szorítva az angol és francia nyelv mellett. Érveik: • Ők a legnagyobb befizetők a közös kasszába, • ők a legnépesebb EU-tagállam, • A kelet-európaiak belépésével a német nyelv jelentősége tovább nőtt, • A német nyelvű térségben az EU belső kereskedelmének negyede bonyolódik le.

32. Megoldás: az eszperantó? • Eszperantó állami nyelvvizsga lehetséges, mert élő nyelvvé nyilvánították, ugyanis • több ezer anyanyelvi beszélője van. Ez hogyan lehetséges?? • Zamenhof lengyel orvos, 1887 • Nemzetiségi vidéken élt: lengyel, jiddis, ukrán, német, orosz beszélők, surlódások. • A közös nyelv oldja a feszültségeket...

33. Jelképei • eszperantó ‘reménység’ • zöld csillag

34. Az eszperantó egyszerű, mert • Nincsenek kivételek! • Csak két eset van: alany- és tárgyeset: • domo, domon, t.sz. domojn (‘házakat’) • Nincs személyragozás, az igealak végén mindig s van: • Faras (jelen), faris (múlt), faros (jövő), farus (feltélteles), faru (felszólító), • fari (infinitivus: mindig i-végű.)

35. Főnév (o-végűek) domo frato patro suno filo hundo birdo libro trinkmono Melléknév (a-végűek) bona malbona varma najbara blinda forta malforta modesta juna Szókincse egyszerű, mert

36. Igék (infinitivusi alakban) • esti, fari (csinál), agi (cselekszik), veni, reveni, doni, redoni, transdoni, timi, voli, sendi, ripeti, audi, viziti, promeni, heziti, dormi, elekti, turni, riproči, lasi (to let), stari, sidadi, skribadi, lerni, havi, dauri

37. Mit jelent?? • La domo estas alta. • Tri homoj venas. Tri homoj venis. • La koncerto dauris čirkau tri horojn. • Ču vi parolas Esperanton / Esperante? • Ču vi havas Esperantojn librojn? • Jes. Mi havas. • Mi lernas Esperanton kun mia bona amiko en la čambro. • Okulon pro okulo!

38. Az eszperantót illető kritikák 1. • 1. Egyes nemzetközi szavak helyett is új szavakat kreált (lernejo ‘iskola’, kuracisto ‘doktor’) • 2. Megmaradt a három nyelvtani nem (li, ši, ği) • 3. Megmaradt a tárgyeset (az angolban, kínaiban, vietnamiban stb. sincs!)

39. Kritikák 2. • 4. Csak európai nyelvekből veszi a szókincsét és a nyelvtanát is (a latinból elsősorban). • 5. A ču kérdőpartikula (vö. angol do) megléte felesleges. • 6. A melléknévi jelző egyeztetése a főnévvel felesleges, a magyarban sincs: altajn domojn ‘magas házakat’.

40. Kritikák 3. • 7. A számnévi jelző miért vonz többes számot? (tri horoj ‘három óra’). A magyar és kínai stb. is jól megvan nélküle...