1 / 34

Egyensúly az árupiacon ( Yd = Ys )

Egyensúly az árupiacon ( Yd = Ys ). A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól is függ, amit eddig adottnak tekintettünk Kapcsoljuk be a kamatlábat mint változót!. IS görbe – termékpiac egyensúlyi pontjai. Termékpiac. i. Investment Saving curve: IS

nibal
Download Presentation

Egyensúly az árupiacon ( Yd = Ys )

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Egyensúly az árupiacon(Yd = Ys) • A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól is függ, amit eddig adottnak tekintettünk • Kapcsoljuk be a kamatlábat mint változót!

  2. IS görbe – termékpiac egyensúlyi pontjai Termékpiac i Investment Saving curve: IS Azon jövedelem-kamatláb kombinációk, ahol a termékpiac egyensúlyban van. E1 i1 E2 IS i2 Y1 Y2 Y Beruházási multiplikátor: megmutatja, hogy a beruházások egységnyi változása milyen változást okoz az egyensúlyi jövedelemben. 1 ----------------- > 1 1 - Č

  3. IS függvényvtulajdonságai Termékpiac • Az árupiac egyensúlyát mutató függvény • Y és az i kombinációiból áll • Negatív meredekségű (r nő, I csökken Ydcsökken, Y csökken) • Meredeksége „ĉ”-tól függ • Eltolódását autonóm tényezők okozzák • IS feletti pontok túlkínálatot, alattiak túlkeresletet jelentenek

  4. Pénzpiac LM görbe

  5. i L(Y0)L(Y1) Y i1 i0 M/P L1 L0 Pénzkeresleti függvény L: reál pénzkereslet Y: reáljövedelem i: kamatláb

  6. Előzmények: mennyiségi pénzelmélet két változata • I. A Fischer-féle forgalmi egyenlet: • MV=PY • M: a pénzkínálat • V: a pénz forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy egységnyi pénz adott időszak alatt hányszor cserél gazdát. • Y: reáljövedelem • P: árszínvonal

  7. Mennyiségi pénzelmélet • Y adott: Say-törvény: a gazdaságban minden kínálat megteremti a maga keresletét • Vagyis a jövedelem szintje a megtermelhető kínálat által meghatározott. • Az árszínvonal a pénzpiacon alakul ki • A V szintén konstans (intézményi adottság) • Ha M nő Csak P nő = a pénz semleges

  8. A pénz csak tranzakciós eszköz • Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a nominális kereslet és nominális kínálat megegyezik egymással. • Az egyenletben M, V és Y nagysága adott, így P teremti meg a két oldal egyenlőségét. • A mennyiségi pénzelmélet szerint a pénznek egyetlen szerep az adásvétel közvetítése (tranzakciós felfogás)!

  9. Pénzkereslet • A mennyiségi pénzelmélet nem magyarázta megfelelően a pénzpiaci folyamatokat, ezért a pénzkeresletnek új elméletre volt szüksége. • Pénzkereslet: a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék. • A pénznek önmagában nincs hozama, tehát a tartására irányuló szándék olyan eszközre irányul, amely a pénz funkcióit képes kielégíteni.

  10. II. Cambridge-i formula • A pénzt tartják: a pénztartás a reáljövedelem függvénye • L=reál-pénzkereslet=kY • k=pénztartási hajlandóság • Egyensúly:M/P=kY • Valójában ez is tranzakciós felfogás: k=1/V • Itt is semleges a pénz: M nő, csak P nő

  11. Keynesi pénzelmélet: pénzkeresleti motívumok • Tranzakciós pénzkereslet: olyan pénztartási igény, ami a folyamatos vásárlás és tartozások kiegyenlítésére irányul. • Óvatossági pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely elegendő az előre nem látható események kivédésére. • Spekulációs pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely biztosítja a gazdasági szereplők vagyonának legjobb megőrzését, lehetővé téve annak növelését is.

  12. A pénzkeresleti függvény • A tranzakciós pénzkereslet a jövedelem növekvő függvénye (kY) • A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye • Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb csökkenő és a jövedelem növekvő függvénye. • A pénzkereslet (L) az előző három pénzkereslet összege, tehát a jövedelem növekvő és a kamatláb csökkenő függvénye: L=kY+Lo-hr

  13. Pénzpiac és LM-görbe • A pénzpiacon a reálpénzkínálat M/P • A reálpénzkereslet L • A pénz ára a kamat • A pénzpiaci egyensúly alakítja ki az egyensúlyi kamatláb szintjét.

  14. Pénzpiac és LM-görbe • A jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkereslet szintjét. • A megnövekedett pénzkereslet miatt nő az egyensúlyi kamatláb is a pénzpiacon.

  15. Pénzpiac és LM-görbe • A pénzpiacon tehát minden jövedelemszinthez egy kamatlábat lehet rendelni, amely biztosítja a pénzpiac egyensúlyát. • LM-görbe: olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.

  16. Pénzpiac és LM-görbe • Az LM-görbe pozitív meredekségű, mert a jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkeresletet, így a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábnak is nőnie kell. • Az LM-görbe annál meredekebb, minél kisebb a pénzkereslet kamatrugalmassága.

  17. Pénzpiac és LM-görbe • Az LM-görbén lévő pontok mindegyikére pénzpiaci egyensúly jellemző. • Az LM alatt lévő pontok esetében a pénzpiac túlkeresletes. • Az LM fölött lévő pontokra pénzpiaci túlkínálat jellemző.

  18. Az LM-görbe fölfelé tolódik, ha csökken a reál-pénzkínálat: nő az árszínvonal, vagy csökken a nominális pénzkínálat Nő a kötelező tartalékráta A jegybank csökkenti a jegybankpénz állományt Nyílt piaci műveletek során devizát, értékpapírt ad el. A jövedelem és kamatláb változása NEM változtatja meg az LM-görbe helyzetét Pénzpiac és LM-görbe

  19. Az áru -és pénzpiac együttes egyensúlya Az IS-LM rendszer

  20. Árupiac Y=C(Yd)+I(r)+G Jövedelem (Y) Kamatláb (r) Pénzpiac M/P=L(Y,r)

  21. I: pénz- és árupiaci túlkínálat II: árupiaci túlkínálat, pénzpiacon túlkereslet III: pénz- és árupiacon túlkereslet IV: pénzpiacon túlkínálat, árupiacon túlkereslet

  22. Árupiaci kereslet növekedésének hatása(Pl. G nő) • Megnő az árupiaci kereslet, akkor az IS-görbe jobbra tolódik. • A korábbi együttes egyensúlyra ekkor már árupiaci túlkereslet jellemző, miközben a pénzpiac továbbra is egyensúlyban van. • A jövedelem növekszik, ez pénzpiaci túlkeresletet okoz, ami a kamatláb emelkedését eredményezi. • A jövedelem és a kamatláb is nő.

  23. Kiszorítás • Kiszorítási hatás: a kormányzati kereslet növekedése a jövedelem növekedését eredményezi, ami növeli a pénzkeresletet. Emiatt nő a kamatláb, így csökken a magánberuházások szintje. • A kiszorítási hatás mértéke a pénzkereslet kamatrugalmasságától függ.

  24. A pénzkínálat növekedése az LM-görbejobbra tolódását okozza. A kamatláb csökken, így a beruházás nő A jövedelem nő Pénzkínálat növekedésének hatása

  25. Keresletnövelő fiskális politika: • Növekszik a transzferek, kormányzati vásárlások szintje, vagy csökken az adó. • Az IS-görbe jobbra tolódik

  26. Nő a kereslet, emelkedik a termelés, így nő a pénzkereslet, ami a kamatláb növekedéséhez vezet. Így csökken a magánberuházások szintje. • A keresletnövelő költségvetési politika a kiszorítást eredményez.

  27. A kiszorítási hatás mértéke függ az IS és LM meredekségétől. • Minél meredekebb az IS, és minél laposabb LM, annál kisebb a kamatláb-növekedés a keresletnövekedés hatására. • Minél kevésbé reagál a pénzpiac a túlkeresletre, minél kisebb a beruházások kamatérzékenysége, annál sikeresebb lehet a költségvetési politika.

  28. Monetáris politika • A monetáris politika a pénzmennyiség megváltoztatásával hat a pénzpiacra. • Megváltoztatja a kamatlábat, ami a beruházási kereslet változásán keresztül hat a jövedelemre és a foglalkoztatottságra.

  29. A monetáris politika eszközei: • kötelező tartalékráta – hatása függ a kereskedelmi bankok tartalékolási szándékaitól. • Jegybanki kamatok változatása – hatása a kereskedelmi bankok hitelkihelyezési lehetőségeitől függ • Nyílt piaci műveletek – hatása biztos és kiszámítható

  30. Keresletnövelő monetáris politika: • Megnő a pénzkínálat, a pénzpiaci túlkínálat miatt csökkennek a kamatok, az LM-görbe lefelé tolódik.

  31. A monetáris politika nem okoz kiszorítási hatást. • A monetáris és fiskális politikát együttesen és összehangolva érdemes alkalmazni. • Az összehangolt gazdaságpolitika csak akkor működhet, ha a központi bank és a kormány függetlensége viszonylagos és nem teljes.

  32. A monetáris politika bizonytalanabb keresletnövelő eszköz, mert: • A spekulációs hatások semlegesíthetik • A profitvárakozások változása miatt teljesen hatástalan maradhat.

  33. Algebrai levezetés • IS: • LM: • Átrendezve: • IS-be behelyettesítve:

  34. Algebrai levezetés • Így a jövedelem egyensúlyi szintje: • Ahol: • a fiskális politika • a monetáris politika multiplikátora és

More Related