A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája

1. A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája Madarász István FVM Stratégiai Főosztály MadaraszI@fvm.hu VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

2. Tartalom • Mi a kölcsönös megfeleltetés (KM)? • Történelmi előzmények Európában • A kötelező KM létét kiváltó erők • A KM-hez hasonló rendszerek a világban • A KM alapfilozófiája, viszonya más ellenőrzési struktúrákhoz • A KM általános célkitűzései • A KM gyakorlati célkitűzései és működési alapelvei • A KM bevezetésének lehetséges járulékos előnyei • A KM jövője • Összegzés VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

3. Mi a kölcsönös megfeleltetés (KM)? • 2003 évi KAP reform • Cross compliance, conditionnalité, etc. • Motiválórendszer • Egyszerre jelent: • Jogalap: 1782/2003/EK (JFGK, HMKÁ) • Terminus technikusok • 2005-2006-2007; 2009-2011-2011 egy előírás-gyűjteményt; egy szankcionálási rendszert (támogatáscsökkentés) és egy ellenőrzési végrehajtási gyakorlatot VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

4. Történelmi előzmények Európában • 1992-es MacSharry reform és Agenda 2000: • Összemosódás egyéb önkéntes rendszerekkel • 2003-as refom: „önkéntes” KM (DK, NL, FR) „kötelező” KM VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

5. A KM létét kiváltó erők • Fenntarthatóság, fenntartható mezőgazdaság • Agrártámogatások létjogosultsága (állampolgárok felé: európai agrármodell, multifunkcionalitás, externáliák) • Világkereskedelmi tárgyalások (WTO): a „zöld dobozba” kerülés feltételei • Változó fogyasztói magatartás • EU – kedvezményezett viszonylat: az ellenérték dilemmája („kapcsolt előírások” logikája) VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

6. A KM-hez hasonló rendszerek a világban • USA • Svájc • Ott van lehetőség ilyen „ösztönzőrendszerre”, ahol van agrártámogatás. Egyébként: törvényi/hatósági kikényszerítés (DE! eltérő normák világszerte), önkéntes tanúsítórendszerek. • Versenyképesség? Kezdetek: 1970-es évek Később: „farm bill conservation titles” = a mg-i törvény környxezetvédelmi aspektusai (egy része KM-jellegű, egy része AKG-jellegű) http://www.nationalaglawcenter.org/assets/farmbills/conservation.html „a vagyon értékű jogok igazságtalanul vannak elosztva a gazdálkodók és a társadalom többi tagja között” VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

7. A KM alapfilozófiája, viszonya más ellenőrzési struktúrákhoz (1) Végrehajtás/kikényszerítés (egyéb) Jogkövetkezmények KM Társadalmi Előnyök JFGK HMKÁ Megfelelés mértéke Egyéni Érintett gazdálkodó Költségek Nettó költségek VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

8. A KM alapfilozófiája, viszonya más ellenőrzési struktúrákhoz (2) • Rendező elv: fenntarthatóság elősegítése • KM követelményrendszere: eredet • „rásegítés” • NEM a KM teremt beruházási igényt! • KM valódi motiváló ereje: Rendszeres (helyszíni) ellenőrzés eddig nem szisztematikusan ell. Területeken Támogatáscsökkentés Mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer (FAS) VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

9. A KM alapfilozófiája, viszonya más ellenőrzési struktúrákhoz (3) KM hogyan viszonyul a már ismert egyéb ellenőrzési rendszerekhez? Hatósági ellenőrzések Agrár-környezetvédelmi intézkedések (vidékfejlesztés) Tanúsító rendszerek és védjegyek VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

10. KM általános célkitűzései • vezérlő elv: fenntarthatóság • társadalmi (adófizetői) és nemzetközi (WTO) elismertség • KM célja nem a szankcionálás, hanem a gazdálkodók ismereteinek és tudatosságának erősítése • fogyasztói igények VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

11. KM gyakorlati célkitűzései és működési alapelvei • Nem mg-i joghoz tartozó követelmények • Egységes követelményrendszer (irányelvek ellenére) => minimumkövetelmények • Egységes ellenőrzési és szankcionálási keret • Meglévő ellenőrzési sémák IIER-be rendezése vagy inkább nagy kihívás? • Kettős szankcionálás? VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

12. KM bevezetésének lehetséges járulékos előnyei Szakigazgatás (közelebb a gazdálkodókhoz, jobb együttműködés hivatalok/hatóságok között) Növekvő szankcionálás helyett a megelőzésen a hangsúly (fokozatos és „késleltetett” bevezetés, képzés, de minimis, kisebb jelentőségű jogsértések, stb.) Az előnyökből végső soron maguk a gazdálkodók is részesülnek KM teremtette előnyöket hatékonyabban kommunikálni a fogyasztók felé A követelmények nagy része egybevág a gazdálkodói racionalitással („megmenekítés”) VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

13. Ne feledjük!:a döntés joga a gazdálkodóé. Eldöntheti, hogy egyáltalán vesz-e igénybe közvetlen kifizetést. Amennyiben igényel közvetlen kifizetést, még mindig mérlegelhet: bizonyos követelményeket/előírásokat nem tart be, s ezzel vállalja annak kockázatát, hogy támogatását emiatt csökkentik. De szögezzük le azt is, hogy az előírások és követelmények be nem tartása akkor is bírsággal (vagy egyéb jogkövetkezménnyel) sújtandó hatóságilag, ha nem igényel közvetlen kifizetést. VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

14. A KM jövője • KM meghatározó része a KAP-nak, s az is marad • Egyszerűsítés (simplification): eddig és ezután • Health check: központi elem • Fogyasztói magatartás: tovább • Közös költségvetés: agrár fejezet • Erősödő kapcsolat a tanúsító rendszerekkel? „Védjegyezhetőség?” VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

15. Összegzés • Pesszimista szemlélet: • Realista szemlélet: • Optimista szemlélet: a KM egy újabb „brüsszeli húzás”, amivel feleslegesen nyomorgatják a gazdálkodókat és a szakigazgatást. noha a KM többletterhet jelent a gazdálkodóknak és a szakigazgatásnak egyaránt, középtávon megoldhatja a közvetlen kifizetések társadalmi és nemzetközi elfogadottságának kérdését. a KM remek eszköz a mezőgazdasági termelők környezettudatosságának javítására, illetve valós értéket képvisel a fogyasztói döntés során. „Közelebb hozza egymáshoz” a gazdálkodókat és a társadalom más rétegeit. VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről

16. Köszönöm a figyelmet! VKSZI képzés a kölcsönös megfeleltetésről