a lengyel szolidarit s mozgalom n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A lengyel Szolidaritás mozgalom PowerPoint Presentation
Download Presentation
A lengyel Szolidaritás mozgalom

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 31

A lengyel Szolidaritás mozgalom - PowerPoint PPT Presentation


  • 110 Views
  • Uploaded on

A lengyel Szolidaritás mozgalom . Érdekképviselet a rendszerváltoztatás előtt és után Vásárhelyi Judit. A Szolidaritás 1980-81-ben. a lengyel kísérlet volt a "békés forradalom"-ra tizenhat hónapon át. A kommunista hatalomtól független, első szabad szakszervezet volt az eredménye.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A lengyel Szolidaritás mozgalom' - nevina


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a lengyel szolidarit s mozgalom

A lengyel Szolidaritás mozgalom

Érdekképviselet a rendszerváltoztatás előtt és után

Vásárhelyi Judit

a szolidarit s 1980 81 ben
A Szolidaritás 1980-81-ben
  • a lengyel kísérlet volt a "békés forradalom"-ra tizenhat hónapon át.
  • A kommunista hatalomtól független, első szabad szakszervezet volt az eredménye.
  • A szocialista országokban sosem látott társadalmi összefogást hozott.
1979 december ben
1979 decemberében
  • Kemény tél köszöntött be Lengyelországban, amely felszínre hozta a gazdaság összes gyengeségét:
  • elfogyott a szén,
  • az elektromos művek időről időre kikapcsolta az áramot,
  • megbénult a közlekedés és
  • súlyos nehézségekbe ütközött az ellátás biztosítása a legalapvetőbb élelmiszerekből.
az orsz g gazdas gi sszeoml s t
Az ország gazdasági összeomlását
  • természetesen nem a zord időjárás idézte elő, de különösen érzékelhetővé tette ezt az átlagpolgár számára.
gierek 1970 v g n ker lt hatalomra
Gierek 1970 végén került hatalomra
  • miután elődje gyilkos sortüzet vezényelt az áremelések ellen tüntető fegyvertelen, békés munkásokkal szemben.
  • Gierek azt gondolta, ha honfitársainak tele a gyomra, akkor lázadni sem fognak a rendszer ellen.
  • Ezért nyakló nélkül vette fel a nyugati hiteleket - ez hamarosan elérte a húszmilliárd dollárt .
  • A hiteleket egyrészt fogyasztásra, másrészt gazdaságtalan nagyberuházásokra költötték.
t ntet munk sok
Tüntető munkások
  • A gazdaság csődjének közeledő veszélyére először a radomi és az ursusi megmozdulások figyelmeztettek 1976-ban.
  • A munkások ekkor a tervezett nagymértékű áremelések ellen tiltakoztak, de tüntetéseiket kegyetlenül elfojtották.
munk sv d bizotts g
Munkásvédő Bizottság
  • 1976 többek közt a szervezett lengyel ellenzék megszületésének dátuma is. Ekkor alakult meg a Jacek Kuron vezette Munkásvédő Bizottság (lengyelül KOR).
  • A levert munkásmegmozdulás perbe fogott vádlottai és azok családjai megsegítésén munkások és értelmiségiek dolgoztak együtt.
mit mondanak a sorban ll asszonyok
Mit mondanak a sorban álló asszonyok?
  • Olvassátok fel az idézeteket!
mit mond lech walesa
Mit mond Lech Walesa?
  • 1980. augusztus 14-én reggel:

1. és 2. diák mondja

  • 1980. augusztus 14-én délután, a második tárgyalás után:

3. diák mondja

sztr jkhull m lengyelorsz gban
Sztrájkhullám Lengyelországban
  • 1980. július 10-én Lublinban is egyre több üzemben kezdődött sztrájk, többek között megbénította a vasúti csomópontot, amely a Szovjetunióba irányuló export és az onnan érkező import szállítás ütőere volt.
  • Augusztus 11-én sztrájkba lépett a varsói tömegközlekedés.
  • Augusztus 14-én követte a példát a Lenin nevét viselő gdanski hajógyár, amely a gazdasági mellett politikai követeléseket is megfogalmazott: vegyék vissza az ún. szabad szakszervezetek szervezése miatt az állásukból elbocsátott két dolgozót, Anna Walentynowiczot és Lech Walesát, valamint emeljenek emlékművet az 1970. decemberi sortűz áldozatai emlékére.
  • A hajógyárhoz más helyi üzemek is csatlakoztak.
gy zelem a haj gy rban de csak ott
Győzelem a hajógyárban. De csak ott…
  • Augusztus 16-án a hajógyár igazgatósága beleegyezett a sztrájkolók követeléseibe.
  • Walesa a sztrájkbizottság vezetőjeként visszatért munkahelyére, és lefújta a sztrájkot.
  • Ezt rossz néven vették a többi sztrájkoló üzem képviselői, akik tudták, hogy nem olyan erősek, mint a hajógyáriak.
  • A tiltakozások hatására Walesa visszakozott, és megalakították az Üzemközi Sztrájkbizottságot, amelyhez négy nap alatt több mint háromszáz üzem csatlakozott.
huszonegy pontb l ll k vetel s a haj gy r kapuj ra sz gezve
Huszonegy pontból álló követelés a hajógyár kapujára szögezve…
  • Az első a szabad - értsd: a kommunista hatalomtól független - szakszervezetek megalakítására és tevékenységük biztosítására vonatkozott.
  • Ez volt a legfontosabb és a hatalom számára legnehezebben elfogadható igény, miután olyan struktúra létrejöttéről volt szó, amelyet a Lengyel Egyesült Kommunista Munkáspárt nem tudott ellenőrzése alatt tartani.
slide19

Az egyház teljes körű lelkipásztori gondoskodást nyújtott a sztrájkolóknak: a papok miséztek, gyóntattak, áldoztattak. Az üzemekben a lengyel pápa, II. János Pál képét is kitették.

a sztr jkokat nem lehetett megf kezni
A sztrájkokat nem lehetett megfékezni
  • egy nap alatt elérte Wroclawot, Krakkót és Poznant,
  • végigsöpört Varsón és Katowicén.
  • Augusztus 30-án megszületett a szczecini, másnap pedig a gdanski megállapodás, ezt Walesa írta alá.
  • A kormány vállalta, hogy a sztrájkolók összes követelését teljesíti, beleértve a szabad szakszervezetek alapítását is.
  • Lehetővé vált az is, hogy a rádió vasárnaponként szentmisét közvetítsen.
mindk t f l al rta a meg llapod st
Mindkét fél aláírta a megállapodást
  • Walesa kijelentette, hogy "szót értettünk egymással, mint lengyel a lengyellel„.
  • Jagielski miniszterelnök helyettes pedig azt nyilatkozta, hogy "nincsen sem vesztes, sem győztes".
  • Mindkét mondatot számos alkalommal idézték az elkövetkező hetekben-hónapokban.
szolidarit s f ggetlen nigazgat szakszervezetek
Szolidaritás Független Önigazgató Szakszervezetek

Szeptember 17-én az ország minden pontjából Gdanskba sereglett küldöttek szavazták meg az életre hívását.

A szabad szakszervezeteket egyesítette.

Alapegységeit az egyes üzemekben működő szakszervezeti bizottságok képezték.

Nem ágazati, hanem regionális struktúrában dolgozott.

Ez nagymértékben fokozta erejét, a kisebb üzemi bizottságok számára is lehetővé tette, hogy a regionális szintre támaszkodva elérjék céljaikat.

slide23
Elnökévé az akkor 37 éves Lech Walesát, a nyári sztrájkok hősét, ezt az igazi munkást, villanyszerelőt választották
  • 1970 decemberétől küzdött különféle módon a kommunista rendszer ellen.
  • Karizmatikus személyiségével rendkívül ügyes politikusnak bizonyult.
  • A társadalom túlnyomó része szerint benne öltött testet a munkásságnak, annak az egyetlen társadalmi csoportnak az összessége, amely meghátrálásra tudta kényszeríteni az állampárt hatalmát.
szolidarit s a leg lis szakszervezet
Szolidaritás: a legális szakszervezet
  • Az 1980 novemberében hivatalosan is bejegyezték.
  • Taglétszáma lavinaszerűen növekedett, s egy évvel később meghaladta a tízmilliót.
  • Mindenekelőtt a munkásfiatalok mozgalma volt, akiknek a Gierek-korszak semmilyen perspektívát nem kínált.
  • Ugyanakkor igazi tömegszervezet, ideológiai és magatartásbeli sokszínűséggel: csatlakoztak hozzá a demokratikus ellenzéki csoportok, értelmiségiek, írók, újságírók, az egyetemi ifjúság, az egyszerű földművesek, az antikommunista "fundamentalisták„ és a LEMP tagjai, a konfrontáció, vagy a hatalommal való dialógus hívei.
  • Egyetlen hatékony fegyvere a sztrájk és az egységes társadalmi fellépés volt.
k d r j nos szerint
Kádár János szerint
  • „ebben az a legrosszabb, hogy munkások csinálják, és még a vezérük is munkás„ (1980 augusztusa).
  • A kommunista vezetők ugyanis örökösen a "munkásosztályra" hivatkoztak.
  • Nem tudtak mit kezdeni a ténnyel, hogy a lengyel "munkáshatalom" ellen - csakúgy, mint például Magyarországon 1956-ban vagy Csehszlovákiában 1968-ban - maga a munkásság lépett fel, még ha ez esetben békés eszközökkel is.
moszkva azonban tetteket k vetelt
Moszkva azonban tetteket követelt
  • Hogy „lekerülje a szovjet katonai beavatkozást” 1981. december 13-án W.Jaruzelski tábornok statáriumot hirdetett Lengyelországban.
  • Több mint 10.000 embert, köztük L. Walesát és a Szolidaritás vezérkarát internálták vagy letartóztatták.
  • A szakszervezet és más szervezetek jogait megvonták.
  • A lengyel sztrájkolókat a hadsereg és a biztonsági erők zúzták szét, akik engedélyt kaptak a fegyverhasználatra.
s miv lett a szolidarit s napjainkra
S mivé lett a Szolidaritás napjainkra?
  • A szakszervezet oroszlánrészt vállalt a kommunista rendszer felszámolásában, a békés rendszerváltásban, a gazdasági csődből és a súlyos politikai válságból való kilábalásban.
  • Walesa 1983-ban Nobel-békedíjat kapott, és a III. Lengyel Köztársaság első szabadon választott elnöke lett 1990-ben.
  • A hanyatlás az ezredfordulón következett be. Maga az egykoron tízmilliós szakszervezet létszáma mára kevesebb mint a tizedére olvadt.
  • A sokszínű Szolidaritást a kommunista hatalom elleni küzdelem tartotta össze. Politikai intézményként beteljesítette küldetését.
  • Történelmi érdemeit viszont semmi sem csorbíthatja.
slide31
Az UNESCO 2003-ban világörökséggé nyilvánította a sztrájkoló gdanszki hajógyári munkások 21 követelését tartalmazó eredeti táblát.