Készítette: Szénási Eszter 5. a.

1. Készítette: Szénási Eszter 5. a. 2014.02.09.

2. Tartalom • A Körös Maros Nemzeti Park (KMNP) elhelyezkedése • A Körös Maros Nemzeti Park részei • A Kis-Sárrét elhelyezkedése • Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten • A Kisvátyoni tanösvény • Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten

3. A KMNP ELHELYEZKEDÉSE

4. A KMNP RÉSZEI • 1. Kis-Sárrét • 2. Bélmegyeri Fáspuszta • 3. Mágor-puszta • 4. Dévaványai-Ecsegi puszták • 5. Kígyósi-puszta • 6. Körös-ártér • 7. Cserebökény • 8. Kardoskúti Fehértó • 9. Csanádi puszták • 10. Maros-ártér • 11. Tompapusztai löszgyep • 12. Tatársánci ősgyep •  13. Csorvási löszgyep •  I. Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület •  II. Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület • III. Dénesmajori Csigáserdő Természetvédelmi Terület

5. A KIS-SÁRRÉT

6. Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten • A túraútvonal Zsadány község Szeghalom-Vésztő felől közelíthető meg közúton. • A túra javasolt igénybevételi időszaka április 1-től október 30-ig. • A túra hossza 24,6 km. • A Bihari Madárvártán kerékpárok kölcsönözhetők (kerékpárkölcsönzés felnőtteknek 820 Ft/fő/nap, diákoknak 610 Ft/fő/nap).

7. Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten • A túra Zsadány község központjából, a templom mellől indul. • A falu főutcáján K felé tartunk, majd jobbra, D-nek fordulunk a Mezőgyán felé vezető útra. • A házak közt kanyargunk a kék jelzést követve, majd elhagyjuk a falut. 

8. Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten • A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Kisvátyoni-pusztán tanösvényt alakított ki, ahol közel hat kilométeres kijelölt útvonalon szinte valamennyi élőhely, sok-sok állat és növényfaj megfigyelhető, akár egész napos programot biztosít a szakmai látogatók és kirándulni indulók számára egyaránt. • A tanösvény Geszt és Zsadány községek határában található. Zsadány községből Biharugra felé haladva a kereszteződéstől száz méterre, jobbra fordulunk, ahol egész évben járható, szilárd burkolatú bekötőúton jutunk el az induló állomáshoz. • Az ösvény utolsó állomása a Zsadány-Biharugra közúton tovább haladva a nemzeti parkot jelölő hatósági táblától 1 km-re, az út jobb oldalán található.

9. Kisvátyoni-tanösvény Állomások: 1. Az erdő élővilága 2. Rétek, legelők élővilága

10. Kisvátyoni-tanösvény Állomások: 3. Mocsár, mocsárrét élővilága 4. Halastavak élővilága 5. Vízfolyás élővilága

11. Kisvátyoni-tanösvény Állomások: 6. Nagy-Zsombokos, élőhely-rekonstrukció - A tanösvény gyalogosan járható. - A teljes bejárás időtartama: kb. 3óra.

12. Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten • A kéktúrán tovább haladva Geszt községbe érünk, ahol mindenképpen érdemes megtekinteni a Tisza-kastélyt.

13. Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten • Gesztről Biharugra felé a kék jelzésen tovább haladva először a Begécsi víztározót, majd a Biharugrai halastavakat érjük el. • A táj mai arculatának kialakulásában nagy változást jelentett a XX. század első évtizedében Biharugra környékén megindult halastóépítés, amely mára közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere, melynek legjelentősebb értékét kétségkívül a gazdag madárvilága képviseli.

14. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Öldöklő aszat (Cirsium furiens) • Neve ógörög eredetű, eredetileg „tüskés növényt” jelölt; • Lágyszárú, de általában magas termetű, szúrós levelű növények; • Felálló száruk gyakran fél méteren is túlemelkedik; a fölső részén ágas, sűrűn leveles. Változatos alakú, többnyire tövisesen fogas levelei általában igen szúrósak; • Tarackos gyökerük akár három méter mélységbe is lehatolhat, abból a vegetatív szaporulat az eredeti tőtől akár több méterre hajthat ki.

15. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) • Délkelet-Európából származó, a világon sokfelé elterjedt növényfaj; •  Kétéves növény, első évben tőrózsát alkotó tőleveleket fejleszt, dús füzért alkotó virágait a második évben hozza; • Magassága kb 50–130 cm; •  Erősen mérgező növény, levelei gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, ezért a növényt termesztik is. - Szárított levelét használják fel szívelégtelenség kezeléséhez.

16. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Fátyolos nőszirom (Iris spuria) • A nősziromfélék családjába tartozó, pusztulóban lévő védett, mérgező növényfaj; • 30–80 cm magas; • A levelek a szárnál jóval rövidebbek, keskenyek, 5–10 mm szélesek; • A szár rendszerint több virágú; • Májusban szép látvány kékes virágmezője.

17. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) • Közép-Európa egész területén mindenütt megtalálható, de száma fokozatosan fogyatkozik; • Feltűnően nagy termetű vadászpókfaj, fogóhálót nem készít; • A nősténytesthosszúsága 15-20 milliméter is lehet, a hím általában feleekkora; • Vízpartokon, nedves réteken él; • A víz felszínén tud szaladni, sőt a víz alá is merülhet; •  Ebihalakat vagy apró halakat zsákmányol, melyeket méreganyagával másodpercek alatt megöl; • A nőstény a petéit egy csomóba rakja le, majd, vízparti növények levelei, szárai közé rögzíti.

18. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) • A nagy tűzlepke nedves rétek és lápok lakója; • A nagy tűzlepke elülső szárnya 1,8-2,4 centiméter hosszú; • A hátulsó szárnyakra fekete szegély jellemző, fonákjuk világos kékesszürke.; • A nőstény lényegesen sötétebb színű, elülső szárnyain számos fekete pont, hátulsó szárnyain egy-egy sötét mező található.

19. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) • Európai elterjedésű • Tavakban, lassan áramló folyókban, • csatornákban él; • Héja vékony, törékeny.

20. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Túzok (Otis tarda) • A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata; • 2014 Év Madara; • Európa legnagyobb termetű röpképes madara; • A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg; • Fészekalja általában 2, ritkábban 3 tojásból áll; • A kakasok 4–6, a tyúkok 4 éves korukra válnak ivaréretté; • A kifejlett állatok táplálékában magvak, levelek, hajtások, bogarak, egyenesszárnyúak, hernyók, esetenként kisemlősök, gyíkok, madárfiókák is megtalálhatóak; • A Kárpát-medencében élő túzokpopuláció általában nem vonul. Kakas Tojó

21. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Rétisas (Haliaeetus albicilla) • Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő; • A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg; • Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket; • Gyakran kisebb facsoportokban, fasorokban, magányos fákon is költ; • A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk; • Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter; • A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú; • Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek.

22. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Darázsölyv (Pernis apivorus) • Európában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul; • A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő; • Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó; • A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen; • Darazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik. Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket; • Tölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét; • Fészekalja 2 tojásból áll.

23. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Fekete gólya (Ciconia nigra) • Nyugat-Európától egészen Észak-Kínáig fordul elő; • Testhossza 90-100 cm, szárnyfesztávolsága 145-155 cm, tömege 3000 gramm. • Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös; • Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli; •  A mederben gázolva szedegeti össze az apró halakból, békákból, rovarokból álló táplálékát; •  A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek; •  Közép- és Dél-Afrikában telel ki, majd április elejére érkezik vissza Európába.

24. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus • Dél-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Jáván és Borneóig honos; • Testhossza 45-55 centiméter, szárnyafesztávolsága 80-90 centiméter, testtömege 560-870 gramm; • Víz alá bukva keresi a 10-15 centiméteres nagyságú halakat, de elfogyasztja a vízirovarokat és piócákat is; • Nagy nádasokban, ártéri erdők faira rakják fészkeiket; • Fészekalja 4-6 tojásból áll; • Afrikában telel ki.

25. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Nagy goda (Limosa limosa) • Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul; • Átlagos testhossza 40-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-82 centiméteres, testtömege 250-390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím; • Csőre hosszú, keresgéléshez kiválóan használható; • Tücskökkel, lótetűvel, vízipoloskákkal, az árvaszúnyog lárvájával, csigákkal és magvakkal táplálkozik; • A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét; • Fészekalja 3-5 tojásból áll.

26. Fontosabb védett értékeka Kis-Sárréten Vidra (Lutra lutra) • Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiában, a Himalája régiójában, Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában él; • A szabad természetben ritkán lehet látni, mert szinte kizárólag éjszakai életet él;  • Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő; • Testtömege: 3-14 kg, Testhossza: 46-82 cm; • Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti; • Tápláléka halakból,kétéltűekből, rákokból, rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból áll; • Körülbelül 10 méter mélységbe és 1-2 percig merül maximálisan.

27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!