Felnőttkor

1. Felnőttkor

2. Elméleti megközelítések • XX. században fordult a figyelem a felnőttkori változások felé • Felnőtt és időskorban is számos változáson megyünk keresztül, kérdés, hogy ezt fejlődésnek vagy hanyatlásnak tekintjük • Kérdés, hogy a fejlődés a felnőtté válással lezárul vagy a fejlődés egy élethosszig tartó folyamat • biológiai szempontból -> a fejlődés vége a halál, a reprodukciós képesség elvesztését követően lefelé ível az út • kulturális szempontból -> az idősek szerepe egyre fontosabbá válik a kultúra átörökítése szempontjából • Freud -> a fejlődés szempontjából nem tulajdonított nagy jelentőséget a felnőttkornak • Stanley Hall -> a pubertástól a halálig 2 részre lehet osztani az életet: • - serdülőkor -> 30-40 éves korig • - vénülőkor -> 30-40 év felett

3. Elméleti megközelítések • Erik Erikson • - a felnőttkori fejlődés fő feladata a kulturális tudás és a tapasztalat összegyűjtése • serdülőkor után 3 szakaszt különböztet meg, ahol mindegyiknek megvan a saját fejlődési krízise: • Fiatal felnőttkor (20-35 év között): • elkötelezik magukat egy intim kapcsolatban vagy elszigetelődnek • Középső felnőttkor (35-65 év között) • alkotómunka, a következő nemzedék felnevelése vagy pangó, én központú emberekké válnak • Időskor (65 év felett) • az élet értelmének megtalálása, az addigiak összegzése, értékelése, mely vagy elégedettséghez vagy kétségbeeséshez vezet

4. Elméleti megközelítések • Újabb kutatási irányok: • Életpálya-megközelítés: • - érzelmi kapcsolatok, énkép, emlékezet alakulása csecsemőkortól időskorig, azért, hogy meghatározza, hogyan alakulnak át a biológiai, kognitív és társas változások hatására • Életút- megközelítés: • főbb életesemények időzítése (pl: iskolakezdés, házasság..) hogyan befolyásolja az egyén életét • Paul Baltes -> felnőttkorban egy minőségileg újfajta gondolkodás alakul ki (bölcsesség) • GiselaLabouvuie-Vief -> a bölcsesség eléréséhez a gondolkodás és az érzelmek integrálására van szükség

5. Öregedéssel járó változások • Biológiai változások: • - a biológiai növekedés kb. 20 éves korig tart (nő a testméret, élesedik a látás, fejlődik az agy), utána fokozatosan elkezd hanyatlani • sok év, mire elkezdjük érezni, 50 éves korban már nyilvánvalóvá válik, akik fizikai munkát végeznek vagy élsportolók korábban • 45-55 éves kor között nőknél az egyik legdrámaiabb változás a menopauza (peteérés, menstruáció leállása) • társadalmilag magasabb osztályba tartozó nők jobban élik meg, illetve a nem ny-i társadalmakban élő nők is • Kognitív változások: • nehezebb vizsgálni,mert minden egyes funkciónak saját fejlődési üteme van • felnőttkorban hanyatlik a folyékony/fluid IQ, viszont javul a kristályos IQ • Baltes: • felnőttkorban hanyatlik a mentális mechanika (gondolkodás öröklött komponensei), ezzel ellentétben javulnak a pragmatikai képességek (tapasztalat) -> ezzel ellensúlyozzák az agy hanyatló teljesítményét • tehát bár az intellektuális működés bizonyos aspektusai hanyatlanak, a mindennapi élethez szükséges készségek, a tudás és a tapasztalat képes ezt ellensúlyozni

6. Öregedéssel járó változások • Szociális és pszichológiai változások: • Szociális élet változásai: • Foglalkozás: • - serdülőkorig felkészülünk a foglalkozási szerepre, a felnőttkorral megkezdődik a munka szakasza, 50 éves kor után pedig a fokozatos kivonulás a munkából, felkészülés a nyugdíjra • ma már van ellenpélda erre a fejlődési ütemre, vannak, akik időskorban is aktívak maradnak vagy akik időskorukra válnak extrovertálttá, utazgatnak és vannak, akik 25-30 évesen már igazgatók • Család: • az életet családokban kezdjük el, majd a felnőttkorban egyedül vagyunk, a családalapítással újból fontossá válik a család • ezután jön a gyereknevelés időszaka, majd az „üres fészek” (gyerekek felnövése, házastárs elveszítése, újbóli egyedüllét) • itt is vannak ellenpéldák, akik nem alapítanak családot, hanem a karriert választják, férfiaknál, nőknél egyaránt

7. Öregedéssel járó változások • A biológiai tényezők formálják a tapasztalatot, a tapasztalat pedig a biológiai képességeket • - a nyugdíjba vonulás, a tétlenség, öregek otthona hozzájárul a szociális, kognitív és biológiai hanyatláshoz (ha valaki dolgozik, van hobbija késlelteti a hanyatlást) • - ez az oka, ha az idősek kórházba vagy otthonba kerülnek meghalnak • olyan közeggel szembesülnek, amit nem tudnak befolyásolni, elbátortalanodnak, nem próbálnak alkalmazkodni (tanult tehetetlenség) és feladják az életet • Tehát az öregedést nem pusztán a biológiai képességek határozzák meg, hanem, a szociális és a pszichológiai tényezők is

8. Összefoglalás A biológiai képességeink 30 éves kor után hanyatlanak Az intellektuális képességeket tekintve bár bizonyos funkciók hanyatlanak, de egy minőségileg új gondolkodásforma alakul ki, ami lehetővé teszi, hogy az öregedés ellenére megőrizzük a hatékonyságunkat (tapasztalatok integrálása, bölcsesség) A szociális változásokat illetőleg, hirtelen változások lehetnek, itt a változás nem olyan folytonos (házasság, gyerekek, „üres fészek”, házastárs elvesztése, új munkahely, munkanélküliség, nyugdíj…)