ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN

1. ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN Erdősi Ferenc tud. tanácsadó MTA Regionális Kutatások Központja DTI, Pécs erdosi@rkk.hu

2. Magyarországot a környező térségekkel összekötő nemzetközi kommunikációs folyosók Erdősi Ferenc • 2009

3. A Magyar Királyság • A Magyar Királyság középkori terjeszkedésének fél sikerei a Nyugat-Balkánon (Horvátország) • a Közép- és Kelet-Balkán mint az oszmán hadsereg feltartóztatásának epizodikus színtere (Nikápoly, Rigómező) • a korai Duna- és Száva-hajózás mint a Balkán északi peremterületeivel való árucsere eszköze Erdősi Ferenc • 2009

4. A Balkán mint tranzitterület a (világ-)tengerhez való kijutáshoz • FIUME AZ IDEÁLIS TENGERI KAPU az Oszmán- és a Habsburg-birodalom között • Az ELSŐ MŰUTAK a Karszthegységen keresztül • Az önálló magyar külkereskedelmet szolgáló FIUMEI VASÚT a reformkori vasúthálózat-tervezetekben • Kossuth „kombinált” terve • Széchenyi „nemzeti” terve Erdősi Ferenc • 2009

5. A fiumei vasút reformkori tervei Erdősi Ferenc • 2009

6. A trieszti és fiumei vasút • Az osztrák birodalom érdekeinek érvényesülése az önkényuralom idején • Trieszt előnyben részesítése • A fiumei vasút késleltetése Erdősi Ferenc • 2009

7. Törekvések a kiegyezés után létrejött sugárirányú fiumei vasút monopolhelyzetben tartására • A regionális agrárlobbi és a központi hatalom érdekellentéte • Az Alföld–Fiume vasút torzó maradt Erdősi Ferenc • 2009

8. Az Alföld-Fiume vasút megépült és tervezett szakaszai, a fiumei gyorsvasút útvonala 1914-ben Erdősi Ferenc • 2009

9. Világjelentőségű és európai léptékű események • a Szuezi-csatorna megnyitása (1869) • a Berlini Kongresszus (1878) hatása a Közép-Balkán felé orientálódásra Erdősi Ferenc • 2009

10. A Közép- (és Nyugat-)Balkán felé irányuló vasút tervváltozatai • A Nyugat- és Közép-Balkán felé vezető fővonalak kötegelésének Thaly-féle terve. A zimonyi vasút eredeti terve és a megvalósított vonal Erdősi Ferenc • 2009

11. Az okkupált, majd annektált Bosznia-Hercegovina elérése, és a magyar vasúthálózathoz kapcsolása A boszniai vasút kétféle vonaltervezete • A magyar vasúthálózathoz kapcsolás mint magyar • katonai • politikai és érdek • gazdasági • Területi/lokális érdekek ellentétea boszniai fővonal kijelölésekor • Az ellentétes érdekek kioltották egymást Erdősi Ferenc • 2009

12. Magyarország vasúti teherforgalmának alakulása irányok szerint 1913-ban Erdősi Ferenc • 2009

13. A Balkán jelentőségvesztése a magyar külgazdaságban a két világháború között • Külgazdasági orientáció változás • Németország és Olaszország előtérbe kerülése, de Fiume szerepvesztése • Kisantant környezet – hűvös politikai viszony • A trianoni Magyarország erősen meggyengült külkereskedelmi potenciálja • A Jugoszlávián belüli közlekedési viszonyok változása • Az adriai kikötők forgalmának kiegyensúlyozottabbá válása • A K-Ny-i közlekedési folyosó fejlesztése, a Fiumébe vezető elhanyagolása • Közlekedéstechnológiai innováció • A magyar Duna-tengerjáró hajózás Erdősi Ferenc • 2009

14. Fiume szerepének változása a második világháború után • Átmeneti szerepnövekedés az 1960-as években • a lengyel kikötők versenye (rubelelszámolás) • további jugoszláv kikötők (Koper, Bar, Ploče) nyitása • szerepcsökkenés az 1970-es évektől Erdősi Ferenc • 2009

15. Fiume versenytárs kikötői és a hozzájuk vezető vasútvonalak Erdősi Ferenc • 2009

16. A balkáni kapcsolatok a rendszerváltás után • a polgárháború és a NATO-beavatkozás bénító hatása a Nyugat- és főként a Közép-Balkánon • a Kelet-Balkánon át vezető kerülő útvonal felértékelődése • a HŽ elégtelen kapacitása és Fiume gyenge kikötői szolgáltatásai • a közelebbi adriai kikötők versenyképtelensége az északi-tengeri megakikötőkkel szemben Erdősi Ferenc • 2009

17. A szerbek által elvágott horvát vasutak Erdősi Ferenc • 2009

18. Konstanca • Konstanca mint • Fiume alternatívája Magyarország • a Selyemút gateway-je Kína érdeke • Odessza versenytársa Dél-Európa Erdősi Ferenc • 2009

19. Magyarország és a Balkán autópálya kapcsolatai • Az M5–Belgrád–Thesszaloniki E79(–Szófia–Isztambul E80) tranzit pályalánc • kiemelten összeurópai (EU/NATO) • (német) gazdasági nagyhatalmi érdek • Az M6–Eszék–Szarajevó–Ploče (E73) nagyrészt kiépítetlen tranzit pályalánc – Vc korridor • Bosznia-Hercegovina • Kelet-Szlavónia • Kelet-Dunántúl • Szlovákia / K-Lengyelország • Az M7–Zágráb–Split–[Dubrovnik] • Dalmácia idegenforgalmi szektorának • a Kárpát-medence nyugati fele és Nyugat-Szlovákia,Nyugat-Lengyelország érdeke érdeke Erdősi Ferenc • 2009

20. A balkáni közlekedési kapcsolatok jövője • Hatótényezők és következményeik • Belső tényezők • EU-bővülés, intenzívebb ÉNy-i kapcsolatok • Külső tényezők • a Távol-Kelet (Kína) erősebb jelenléte, törekvés újabb gateway létrehozására • Észak-Afrika EU-előtérré válása (klímaváltozás?) • a „Range” részleges áthelyeződése • Általános (globális) költségtényező • a (szárazföldi) szállítás lényeges drágulása, a közelség felértékelődése • Légi és belvízi összeköttetés szerény növekedése • Összességében a balkáni közlekedési kapcsolatok erősödése • abszolút és viszonylagos értelemben is Magyarország javára szolgál Erdősi Ferenc • 2009

21. PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE Erdősi Ferenc • 2009