1 / 49

A nyomtató

A nyomtató. Nyomtatók csoportosítása:. 1. Kép kialakítási módja szerint: IMPACT (ütéses elven működő – festékszalagot hozzáütjük a papírhoz, és így alakul ki a kép) NON IMPACT (nem ütéses elven működő – a képet mechanikai behatás nélkül alakítjuk ki). 2. Karakter kirajzolás módja szerint:

Download Presentation

A nyomtató

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nyomtató

  2. Nyomtatók csoportosítása: 1. Kép kialakítási módja szerint: • IMPACT (ütéses elven működő – festékszalagot hozzáütjük a papírhoz, és így alakul ki a kép) • NON IMPACT (nem ütéses elven működő – a képet mechanikai behatás nélkül alakítjuk ki)

  3. 2. Karakter kirajzolás módja szerint: • Karakteres nyomtató (a fej a karakterek mintáit tartalmazza, csak ezek a karakterek nyomtathatók) • Raszteres nyomtató (a karaktereket apró pontokból rajzolja meg, így tetszőleges kép nyomtatható)

  4. 3. Egy írásmenetben nyomtatott mennyiség szerint: • Pontelvű nyomtató (egy menetben egy pont nyomtatása történik meg) • Karakternyomtató (egy menetben egy karakter nyomtatása történik meg) • Sornyomtató (egy menetben egy sor nyomtatása történik meg) • Lapnyomtató (egy menetben egy oldal nyomtatása történik meg)

  5. 4. Működési elv szerint (csak a fontosabbak): • Karakterhengeres nyomtató • Tárcsás sornyomtató • Karakteres nyomtató • Mátrixnyomtató • Hő nyomtató • Szublimációs nyomtató • Tintasugaras nyomtató • Lézernyomtató

  6. Nyomtatók jellemzői: • 1. Nyomtatási méret: • leginkább az A4-es nyomtatók terjedtek el, de léteznek A3-asok is (nagyobb méret nem jellemző) • 2. Nyomtatási sebesség: • típustól függően karakter/s (CPS), sor/s (LPS), vagy lap/perc (PPM) formában adják meg • lassabb típusoknál a perc/lap használatos

  7. 3. Felbontás: • azt mondja meg, hogy hány pontot képes kinyomtatni a nyomtató 1 inch hosszon (DPI) • minél nagyobb, annál szebb lesz a kép, annál jobb a nyomtatási minőség • segítségével kiszámítható egy pontnak a mérete: pl.: 300 DPI-nél ez 25,4mm/300 = 0,085mm = 85μm

  8. 4. Csatlakozás: • régen a párhuzamos (nyomtató) port volt a jellemző, esetleg a soros • vannak SCSI felületűek is • ma igazán az USB hódít (hálózati nyomtatóknál hálózati kábel RJ-45-tel) • Wifi, BT, Infra

  9. 5. Költségek: • Beszerzési költség (nyomtató ára – típustól függ – nem mindig ez a fő költségösszetevő) • Üzemeltetési költség (tinta illetve a papír ára – típustól függ – bizonyos esetekben ez igen jelentős) • Összköltség (a fentiek összege – vásárláskor ez alapján kell dönteni)

  10. Nyomtatók csoportosítása működés szerint:

  11. 1. Karakterhengeres nyomtató • Fő alkatrésze a nagyméretű, papír szélességű henger. A henger dombormintaként tartalmazza az összes nyomtatható karaktert. Egy sorban azonos karakterek helyezkednek el, nyomtatási szélességben. A papír és a henger között helyezkedik el a festékkel átitatott speciális műanyagból készült nyomtatószalag. A papír mögött található egy kalapács, mely a ott, ahol nyomtatni szeretnénk az aktuális karaktert, rácsap a papírra, mely ennek során a festékszalagot nekinyomja a karakter domborképének. Ennek a végeredménye, hogy a papíron ott marad a kívánt jel nyomtatott formája. Mivel teljes szélességben szeretnénk nyomtatni, ezért a kalapácsot mozgatni kell oldalirányban. Látható mindezekből, hogy ez a nyomtatási forma amellett, hogy nagyon hangos, még rendkívül lassú is.

  12. 2. Sornyomtató • Ez a mód a karakternyomtató továbbfejlesztése. Ebben az esetben a nagy karakterhengert feldarabolták tárcsákra. Minden tárcsa egy karakter széles és a kerületén az összes nyomtatható jel megtalálható. A tárcsák pozícionálása egyenként történik, ami a mechanika bonyolult felépítését vonja maga után. Nyomtatás során a tárcsákat úgy állítja be az elektronika és a mechanika együttesen, hogy a hengeren megjelenik a szöveg tükörképe. Ezután a kalapács teljes lapszélességben rácsap a lapra. Így egy sor nyomtatása egy lépésben történik. Előnye, hogy a képe ugyanolyan szép, mint a karakternyomtatóé. Hátránya a lassúsága, a rendkívül bonyolult felépítés és a magas zajszint.

  13. 3. Karakter nyomtató • A nyomtatás elve ugyanaz, mint az előző két típusnál. Nevezetesen a festékszalagot a papírhoz szorítjuk megfelelő erővel. Itt nincsenek kalapácsok, hanem a fej csapódik rá a szalagra. A különleges-ség a fej kialakításában van. A fej olyan mint egy margaréta. Tulajdonképpen egy kissé összenyomott nem egészen teljes gömbről van szó, melynek palástján helyezkednek el a karakterek. A fej mozgatása két összetevőből áll, az egyik a forgatás, a másik a döntés. • Ezzel a módszerrel a fej mérete rendkívüli módon csökkenthető volt, valamint a mechanika is jelentősen egyszerűsödött a sornyomtatóéhoz képest. Viszont az elektronika jóval bonyolultabb elődjénél. Ez a technológia annyira bevált, hogy egyes írógépek még ma is ilyen elven működnek. • gömbfej (karakterek képe egy gömbfelületen van – kevés helyet foglal) • hengerfej (karakterek képe egy henger palástján van) • hordófej (karakterek képe egy hordó felületén van) • margarétafej (karakterek képe egy tárcsán, keréken van)

  14. 4. Mátrixnyomtató • Az elv az, hogy a festékszalagot nekinyomjuk a papírnak, így azon látható lesz a lenyomat. • Azonban itt nem egész karaktereket nyomtatunk egyben, hanem pontokból rakjuk össze azokat. Ezen pontok előállítása kis tűkkel történik. Ezek egy közös fejben találhatók és számuk alapján alapvetően kétféle típusról beszélhetünk, mivel ezek terjedtek el igazán, a 9 és a 24 tűs változat. Ez a fej idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. • . A festékszalag végtelenített, nyomtatás során folyamatosan tekercseli egy automatika. Ennek célja, hogy ne egy helyen legyen igénybe véve a szalag, így az élettartama jelentősen megnövelhető.

  15. Üzemmódok: • DRAFT mód (piszkozat): • a karakteren egyszer megy végig a tűsor • ez viszonylag gyors nyomtatást tesz lehetővé • általában piszkozatok előzetes nyomtatására használják • NLQ mód (közel levélminőség – NEAR LETTER QUALITY): • a tűsor többször halad végig a karakteren mindig egy picit eltolva • általában az eltolás 1/2 - ed, 1/3 - ad tűnyi (ennyit mozog a fej és ennyit emelnek a papíron is) • természetesen ez sokkal lassabb nyomtatást eredményez

  16. Jellemzői: • az IMPACT elv miatt többpéldányos nyomtatásra is alkalmas • tetszőleges karakterek, illetve képek nyomtatására alkalmas fejcsere nélkül is • viszonylag lassú (100-300 CPS, illetve 0.5-2 PPM) • olcsó beszerzési ár (bár újra kezd felszökni az ára, ahogy szűkül a gyártása) • olcsó üzemeltetési költség (1 szalag párszáz forintba kerül, és kb. 5000 oldalhoz elég) • leporellóra is képes nyomtatni (ráadásul van vegykezelt leporelló, amihez még festékszalag sem kell) • általában feketében nyomtat, de többszínű nyomtatás is lehetséges (ez nem színes nyomtatást jelent!) • ott használják, ahol sokat kell nyomtatni, de nem érdekes a nyomtatás minősége (pl.: számlázásnál) • rossz íráskép (karakterek képe pixeles), bár 24 tűsnél már nem is annyira szörnyű • többféle nyomtatási üzemmód van

  17. Tintasugaras nyomtatók • A tintasugaras nyomtatók egyik része cirkulációs rendszerű, azaz folyamatosan kering bennük a tinta. Ha az ilyen printer megkapja a nyomtatásra felszólító jelet, akkor a tinta adott frekvenciával átpréselődik a nyomtatón, majd kis cseppecskék alakjában elhagyja a nyomtatófejet. Ám mielőtt ezt tenné, a cseppek elektródák előtt repülnek el, ahol elektromosan feltöltődnek. A feltöltött cseppek pályáját eltérítő elektródák határozzák meg, s vagy a papírra irányítják a tintacseppeket, vagy visszavezetik ezeket a keringésbe. A modelltől függően pozitív vagy negatív töltésű cseppek kerülnek a papírra.

  18. Cirkulációs nyomtató

  19. A bubblejet elv szerinti nyomtatás legfontosabb eleme a tintatároló (tintacartridge). Ennek a burkolatában olyan szivacs bújik meg, amely körülbelül 20 mg tintát képes felszívni. Ugyancsak itt található a nyomtatófej, az egymás alatt elhelyezett tintacsatornákkal. A tintacsatornák közötti távolság - a legnagyobb nyomtatási felbontástól függően - 1/300 vagy 1/360 inch. Valamennyi tintacsatornában van egy-egy fűtőelem, s ezek -egy érintkezőn keresztül - közvetlenül a nyomtató központi egységével állnak összeköttetésben. • A

  20. fűtőelemet megfelelő elektromos impulzus kapcsolja be, így az elem közvetlen környezetében nagyon magas (körülbelül 300 C) a hőmérséklet. A hőség miatt a tinta elpárolog, és számos apró gőzbuborék keletkezik, amelyek egyetlen nagy buborékká egyesülnek. Ez utóbbi nyomáshullámot kelt, amely kiszorítja és a szűk nyíláson keresztül kilövi a tintát. Amint az impulzus megszűnik, a tintabuborék is összeesik. Az ekkor keletkező vákuum beszívja a következő nyomtatási lépéshez szükséges tintát.

  21. A tintasugaras nyomtatás minőségének megőrzésében két folyamat is segít: -Amint a nyomtató több másodperc elteltével sem kap nyomtatási utasítást, automatikusan egy sapka kerül a nyomtatófej elé. Ez védi meg a finom kapilláris rendszert a portól és az egyéb szennyeződésektől, ráadásul megakadályozza a tinta kifolyását vagy beszáradását is. • -A nyomtatás során két tisztítási lépésre is sor kerül. A nyomtatófej felületét szabályosan lemossák, amellyel eltávolítják az apró papírszövet darabkákat vagy a maradék tintaszemcséket. Ezenkívül egy szivattyúzási műveletet is végrehajtanak, amikor is kiszívnak mintegy 0,1 cm3-nyi tintát, és végül friss tintával töltik fel a porlasztókat.

  22. A piezoelektromos nyomtatók legfontosabb elemei a piezo lemezkék. Ezek apró kerámia darabkák, amelyeket a tintacsatornába integráltak. Elektromos impulzus hatására a kerámia elemek elgörbülnek. Az alakváltozás miatt túlnyomás lép fel az egyes tintacsatornákban, s ez kinyomja a csatornából a tintát.

  23. A tinta és a papír • A tintasugaras nyomtató esetében kellő gondossággal kell kiválasztani a papírt. Ehhez a nyomtatótípushoz ugyanis nem alkalmas mindenféle papírfajta. Különösen a papír felülete okozhat gondokat, hiszen ha túlságosan durva, akkor a tinta megfut rajta, és diffúz nyomtatási ké­pet kapunk. Ráadásul a papír abszorpciós képességének olyannak kell lennie, hogy a felület még nagy nyomtatott oldalak esetén se váljék hullámossá.

  24. A lézer nyomtató • Működési elve: • A lézernyomtatók a fénymásoló gépekhez hasonlóan készítik el a nyomtatványokat. Először a lézersugár egy speciális fényérzékeny hengerre vetíti a képet. Itt a kép fekete részeinek megfelelő területek statikus elektromossággal töltődnek fel. Ezután ezek a feltöltődött részek fekete festékport ragadnak magukhoz. Nincs is más hátra, mint a hengerről a festékport a papírra nyomtatni. Egy szerkezet felolvasztja a port, így az rá is ragad a papírra.

  25. Működése: • a speciális bevonatú szelén henger (OPC2) elhalad a koronaszál alatt, ami 3 kV-ra van kötve, így a henger felületén homogén töltés alakul ki (Már egy ideje nem tartalmaz szelént a szelénhenger, a festékporral egyetemben polimer alapú) • ezután a henger felületét kis intenzitású lézersugár világítja meg, ami a megfelelő pontokban a hengert vezetővé teszi (ezekben a pontokban a töltés a megvilágítás arányában csökkenni fog, és a hengeren ún. töltéskép alakul ki) • ezt követően a pozitív töltésű festékszemcsék rátapadnak a henger azon pontjaira, ahol a negatív töltés megmaradt (a festékpor attól lesz pozitív töltésű, hogy állandóan mozgatják, így a szemcsék egymáshoz súrlódnak, és ennek következtében feltöltődnek)

  26. a hengeren kialakult festékszemcsékből álló képet átnyomó henger segítségével viszik át a papír felületére (ez úgy történik, hogy pozitív töltésű festékszemcsék vonzódnak a szelénhengertől negatívabb töltésű átnyomó henger irányába, így elindulnak a papír felé) • a papíron kialakuló kép ebben a fázisban még könnyen maszatolódik, ezért a festékszemcséket beleolvasztják a papírba 160-200 0C fokon (gyakorlatilag belevasalják 􀃆 ettől meleg a papír, amikor kijön) • sajnos a henger felületén mindig visszamarad egy kis festék, így azt egy kefe segítségével eltávolítják, és visszavezetik a festéktartályba (nagyon finom kialakítású keféről van szó, ami nem károsítja a szelén henger felületét)

  27. A lézernyomtató optikai rendszere:

  28. A papír útja a lézernyomtatóban:

  29. Hőnyomtatók • 1.) A legegyszerűbb, s egyben a legrégibb hő nyomtatási eljárás nem használ sem festéket, sem szalagot, csupán a nyomtatófejbe épített fűtőellenállásokkal operál. • A fej és a hőre érzékeny speciális papír közti fizikai érintkezés során alakulnak ki a karakterek. • A papír nem elég stabil, fény hatására lassan tönkremegy. Ezért nem is igen használják ezt az eljárást, kivéve a pénztárgépeket vagy automatikus benzinkutakat

  30. 2.) Minőségi nyomatok előállítására jóval alkalmasabb a hő átvitelen alapuló eljárás. Itt is megtaláljuk a nyomtatófejbe épített fűtőelmállásokat, ezek azonban nem a papír megpörkölésével, hanem egy festék-viasz keverékből készült szalag felfűtésével rajzolják ki a kívánt karaktereket. A szelektíven alkalmazott fűtés a megfelelő helyeken olvasztja meg a viaszt, így a festék szabaddá válik és rátapad a papírra.

  31. Szublimációs nyomtatók • A szublimációs jelzővel utalunk arra, hogy e nyomtatókban valamilyen szilárd test az átmeneti folyékony halmazállapot kihagyásával alakul át légneművé. Az eljárásnál tehát csak speciális festék használható, ami alaposan megdrágítja a nyomtatást. • A nyomtatópapírtegy polimerizált bevonat fedi, amikor pedig a fej felmelegíti a filmet, a két réteg közti kontaktusban a festék átrendeződik a papír irányába.

  32. Nyomtatók csatlakoztatása- • -USB • -LPT port (párhuzamos) • -SCSI • -WIFI • -LAN • -Infra • -BT

  33. Nyomtatási üzemmódok: • Szöveges: • A nyomtatóban lévő karakter ROM-ban vannak eltárolva az egyes karakterek bittérképei • ilyenkor csak az ASCII kódot kell átküldeni a nyomtatónak (gyorsabb az átvitel). Az átküldött kóddal címezzük a karakter ROM-ot (így kapjuk meg az adott betű bitképét) • Sajnos így csak azok a karakterek nyomtathatók ki, amik a karakter ROM-ban megtalálhatóak

  34. Grafikus: • Ilyenkor a karaktereket (képet) apró pontokból rajzolják ki, amihez a teljes bitképet át kell küldeni. Természetesen ilyenkor tetszőleges karakter illetve kép is nyomtatható. Itt egy egyszerűbb oldal nyomtatásához is nagymennyiségű adatot kell átküldeni • az átküldött adatot nem egyből dolgozzák fel, hanem átmenetileg egy pufferbe teszik (nem akkor küldöm át a ponthoz tartozó bitet, amikor éppen azt nyomtatom, hanem egyszerre átküldöm a teljes képet a gyorsan írható pufferbe, és utána „szép lassan” onnan nyomtatom ki 􀃆 emiatt a nyomtatónak nem kell várnia az érkező adatokra, és a gépnek nem kell várni, amíg a nyomtató egy-egy pontot kinyomtat) • A mai nyomtatók puffere jellemzően 2, 4, 8 Mbyte méretű

  35. VÉGE

More Related