eur pai uni a t bbszint korm nyzati rendszer
Download
Skip this Video
Download Presentation
Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 36

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer - PowerPoint PPT Presentation


  • 71 Views
  • Uploaded on

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer. Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14. Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék. Az EU mint többszintű kormányzati rendszer. Európai belpolitika

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer' - nariko


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
eur pai uni a t bbszint korm nyzati rendszer

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer

Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14.

Dr. Kaiser Tamás

Egyetemi adjunktus

Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék

az eu mint t bbszint korm nyzati rendszer
Az EU mint többszintű kormányzati rendszer
  • Európai belpolitika
  • Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Szerződés Európa Alkotmányáról
  • Bővítési hullámok-intézményi reformok
  • Elmélyítés és/vagy bővítés
  • Az európaizációs folyamat
  • „top-down”
  • „bottom up”
  • „horizontal”
  • Az EU többszintű intézményi struktúrája
  • Kormányzat nélküli kormányzás(governance)
  • Nemzetek feletti (szupranacionális)szint
  • Nemzeti (kormányzati) szint
  • Szubnacionális szint
  • Civil társadalom
  • Közpolitikai hálózatok (policy network)
az eur pai belpolitika 1
Az európai belpolitika 1.
  • Integrációs formák
  • Szabadkereskedelmi terület
  • Vámunió
  • Közös piac
  • Egységes(belső)piac
  • Gazdasági Unió
  • Politikai Unió
  • Az integráció előrehaladása
  • Európai Szén-és Acélközösség(1951)
  • Európai Gazdasági Közösség, Euratom (Római Szerződések,1957)
  • Bővítési hullámok (1973,1981,1986)
  • Egységes Európai Okmány (1986)
  • Maastrichti Szerződés-EU (1992)
  • Amszterdami Szerződés (1997)
  • Nizzai Szerződés (2000)
  • Szerződés Európa Alkotmányáról (2004)
az eur pai belpolitika 2 elm leti megk zel t sek
Az európai belpolitika 2.Elméleti megközelítések
  • Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus
  • „Nem vitatott területek” kooperációja
  • „Politikamentes”,elitista-technokratikus integráció integráció
  • „Spill-over”-hatás(funkcionális, politikai)
  • Szupranacionális,föderalisztikus jövőkép
  • Neoföderalizmus
  • Középpontban:a döntéshozatal
  • Modellország: NSZK
  • (kooperatív föderalizmus)
  • Probléma:legitimitás és/vagy hatékonyság
elm leti megk zel t sek
Elméleti megközelítések
  • A kormányközi elméletek
  • Az integráció hajtóereje :a tagállami önérdek (kormányközi alkufolyamatok)
  • Stabilitás,költséghatékonyság,belpolitikai racionalitás
  • Az integráció előrehaladása:csak ha a kormányközi együttműködés már nem hatékony
  • Az integráció fejlődése:ciklikus-bizonytalan jövőkép
  • A liberális kormányközi felfogás
  • A „kétszintű” játék modellje
  • A tagállamok érdekérvényesítő képességének modellezhetősége
  • A nemzet preferenciák folyamatos változása
az eur pai belpolitika fogalma
Az európai belpolitika fogalma
  • A „történelmi” döntések szintje alatti ,az első pilléren belül szerveződő,mindennapi döntéshozatali folyamatok
  • Közös intézmények és egységesített eljárások
  • Sokszereplős,fragmentált kormányzás
  • Többszintű
  • Politikai tér
az eur pai uni int zm nyrendszere 1
Az Európai Unió intézményrendszere 1.
  • Az Európai Unió és a három pillér
  • Cél:a gazdasági integráció elmélyítése politikai integráció nélkül
  • Eredmény: a három pilléres szerkezet (Maastricht)
  • Az EU nem jogi kategória, inkább politikai fogalom!
  • A gyakorlatban az Unió „kölcsönveszi a Közösségek intézményeit
  • Első pillér-szupranacionális jellegű
  • Egységes piac, gazdasági és monetáris unió
  • Közös intézmények, jogrendszer
  • Közös és közösségi politikák
  • Második, harmadik pillér-kormányközi jellegű
  • A három pillér jogforrási rendje eltérő
az eur pai uni int zm nyrendszere 2
Az Európai Unió intézményrendszere 2.
  • „Sui generis” intézményrendszer
  • Kormányközi és szupranacionális elemek ötvözete
  • Nem állam vagy nemzetközi szervezet
  • Fő szervek:
  • Tanács-kormányközi
  • Európai Tanács-kormányközi
  • Bizottság, Bíróság,Számvevőszék-szupranacionális
  • Európai Parlament-demokratikus
  • Tanácsadó szervek:
  • Régiók Bizottsága
  • Gazdasági és Szociális Bizottság
  • Pénzügyi szervek:
  • Európai Központi Bank
  • Európai Beruházási Bank
eur pai tan cs
Európai Tanács
  • Az EU csúcsszerve 1974-től
  • A tagállamok állam-és kormányfőinek testülete
  • Feladata: stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása(„egyezségcsomag”)
  • Nem alkot jogszabályt (az előterjesztést a Tanács fogadja el)
  • A külpolitikai irányvonal meghatározása
  • Soros elnökség(csúcstalálkozók)
  • Kormányközi konferenciák
  • Nem az EU intézményi keretében folynak
  • Feladat: az alapító szerződések módosítása
  • Ratifikációs kötelezettség a tagállamok részéről
miniszterek tan csa
Miniszterek Tanácsa
  • Kormányközi jogalkotó szerv
  • Kilenc konfiguráció(ÁÜT, Ecofin,Mezőgazdasági és Halászati Tanács)
  • Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)
  • Munkacsoportok
  • Döntéshozatal:
  • Minősített többség(232 igen)+népességi szűrő (Unió népességének 62%-a)
  • Egyhangú döntés
  • Szavazati arányok(minősített többség esetén)
  • Németo.,Fr.o.,Olaszo.,GB-29
  • Görögo.,Belgium,Csehország, Portugália, Magyarország-12,Málta-3 szavazat
eur pai bizotts g
Európai Bizottság
  • Az EU „kormánya”
  • Javaslattevő,döntés-előkészítő,végrehajtó, ellenőrző szerv
  • Felelős az EU külső képviseletéért
  • Tagjai:elnök (J.M.D. Barroso),biztosok(2004. nov.1-től:1 tagállam-1 biztos)
  • Főigazgatóságok (34)
  • A „Szerződés őre”
  • Beszámolási kötelezettség az EP felé
eur pai parlament
Európai Parlament
  • Társ-jogalkotó, 5 évre közvetlenül választott szerv (1979)
  • 2004 júliusától 732 képviselő (Magyarország-24)
  • Székhely: Strasbourg („nagy plenárisok”), Brüsszel („mini plenárisok”), Luxemburg (Főtitkárság)
  • Transznacionális pártfrakciók (legalább 2 ország kell)
  • mandátum-európai,politikai Szabad, vagy nemzeti érdekek?!
  • Az európai parlamenti munka szereplői
  • Elnök-két és fél év-Pat Cox
  • Szakbizottságok (20)
  • Elnökök Konferenciája
  • Iroda
eur pai b r s g
Európai Bíróság
  • Az Eu legfelsőbb jogértelmező fóruma (1957-től)
  • Székhely: Luxemburg
  • A Bíróság felépítése:
  • Bíróság (mint legfelsőbb bíróság)
  • Felső Bíróság (nem állami szervek megkeresései)
  • Bírói panelek (specifikus témák)
  • Főtanácsnokok (8)
  • Bírói kar: három éves rotáció
  • Bírói szerepfelfogás: aktivizmus (1979: Cassis de Dijon ügy)
  • Eddig:főleg gazdasági ügyek
  • Kihívás: Alapvető Jogok Chartája (Európai Alkotmány)
gazdas gi s szoci lis bizotts g
Gazdasági és Szociális Bizottság
  • A neokorporatizmus és funkcionalizmus jegyében született (1957), székhelye Brüsszel
  • A GSZB felépítése:
  • Munkaadók (ipari köz-és magánszféra,kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalatok)
  • Munkavállalók (nemzeti szakszervezeti szövetségek)
  • Egyéb tevékenységek (parasztszövetségek,környezetvédelmi érdekcsoportok)
  • Tagjai: kormányok által delegált 312 fő (Magy.o.-12)
  • Jogköre: konzultáció, tanácsadás, véleményezés (határidőre)
  • Felépítése:Elnök,alelnökök,Büró, szekciók (6)
  • Jelentősége: lobbizás, hálózatépítés,civil részvétel erősítése
r gi k bizotts ga
Régiók Bizottsága
  • Működése: 1994-től (Maastrichti Szerződés) Brüsszelben
  • Előzmény: Regionális és Helyhatóságok Konzultatív Tanácsa, politikai régiók fellépése (föderális országok)
  • Alapelvek: szubszidiaritás, proximitás, partnerség
  • Jogkör: konzultáció, tanácsadás,véleményezés (határidőre), nem kötelező erejű
  • Oktatás,foglalkoztatás
  • Gazdasági és szociális kohézió
  • TEN, környezetvédelem
  • Összetétel: 50-50%-ban helyhatóságok és regionális hatóságok (kormányok jelölik, 317 fő, Magy.o.-12 )
  • Szervezet: Elnök, alelnökök, Büró, szakbizottságok (6)
  • Kihívások:
  • Egyes régiók növekvő politikai és gazdasági súlya
  • EU25: növekvő területi fejlettségi különbségek
az eur pai rdekcsoportok
Az európai érdekcsoportok
  • Az érdekcsoportok típusai:
  • Ágazati (UNICE, COPA)
  • Közérdekű (Európai Szakszervezetek Konföderációja)
  • Lobby-korszak 1997-től
  • Keretfeltétel:az európai belpolitika
  • Intézményes és informális csatornák-a „brüsszeli dzsungel”
  • Célpont: a Bizottság
  • Diffúz érdekeket képviselő csoportok (zöld mozgalmak és NGO-k), lobbyszervezetek (7500)
  • Területi érdekcsoportok
  • Regionális Információs Irodák
  • CLRAE (Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa)
  • CEMR (Európai Telepűlések és Régiók Tanácsa)
  • AER (Európai Régiók Gyűlése)
a demokratikus deficit 1
A demokratikus deficit 1.
  • A Maasrichti Szerződés tárgyalásakor kerül be a köztudatba+összefonódott az EP törekvéseivel
  • A demokratikus kontroll erősítésének igénye
  • Polgárközeliség
  • Nyilvánosság
  • Intézményi működés egyszerűsítése és átláthatóvá tétele
  • Definíció:
  • a hatáskörök a demokratikus tagállami intézményektől a nem választott, „templom-szerkezetű” közösségi intézményekhez kerülnek
  • Meghatározó a minősített többség
  • Megnő a tagállami kormányok befolyása
  • Megoldás:intézményi reformok
  • Közösségi szintű demokrácia
  • Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének a reformja
a demokratikus deficit 2
A demokratikus deficit 2.
  • Közösségi szintű demokrácia
  • EP emancipáláa
  • EU „parlamentarizálása”
  • A Bizottság mint politikailag felelős testület
  • Szubszidiaritás elve („Régiók Európája”)
  • Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének reformja
  • „Kétszintű elképzelés”
  • „Parlamentarizáló elképzelés”
  • Laekeni Nyilatkozat:
  • Hatáskörök jobb meghatározása és elosztása
  • Az EU eszközrendszerének egyszerűsítése
  • Átláthatóság, demokrácia és hatékonyság
  • Európai polgárok Alkotmánya (Konvent)
a funkcionalista logika kritk i
A funkcionalista logika kritkái
  • A funkcionalista logika alapja: a spill-over
  • Az európai gazdasági fejlődés önfenntartó
  • Politika=ügyek szakszerű intézése
  • Kritikák:
  • A pozitív integráció értékrangsort igényel
  • A „nagy” politikák nem kerülnek a „kis politikák” befolyása alá
  • Nem elég az output-legitimáció
  • DE: nem valósulhat meg a hagyományos input-legitimáció sem-NINCS „EURÓPAI DÉMOSZ”!!
  • Megoldás: a differenciált együttműködés
  • „Többsebességes Európa”
  • „Változó geometriájú Európa”
  • „A la carte Európa”
a tag llami rdek rv nyes t s bottom up eur paiz ci
A tagállami érdekérvényesítés („bottom-up” európaizáció)
  • Érdekérvényesítő képességet befolyásoló tényezők:
  • Gazdasági erőforrások és versenyképesség
  • Geostratégiai fekvés és katonai potenciál
  • Kulturális elismertség
  • Nemzetközileg elismert vezető személyiségek
  • Innovációs képesség, kiemelkedő K+F
  • Sikeres érdekérvényesítő stratégiák
  • Kis államok lehetőségei:
  • Közvetítő diplomácia (soros elnökségek )
  • Rugalmasan változó koalíciók kötése
  • Fontos tisztségek megszerzése-pl. Barroso, Cox, Kroes, Borg, Dimas, Reding, Boel, Ferrero-Waldner
  • Regionális szövetségek(Benelux, Északi Szövetség,V4)
r gi regionalizmus regionaliz ci
Régió,regionalizmus,regionalizáció
  • Régió-multidiszciplináris fogalom
  • Regionalizmus:önszerveződő „bottom-up” folyamat
  • Hogyan és miért?
  • Régiók Európája v.Európa Régiókkal?
  • Regionalizáció: „top-down” folyamat
  • Az 1990-es évek főárama
  • Alapvetően gazdasági indíttatású
  • „Új regionalizmus”
a regionalizmus motiv ci i
A regionalizmus motivációi
  • Kulturális, etnikai önszerveződések
  • Területfejlesztés,méretgazdaságosság
  • Állami feladatok „kiszervezése”
  • A versenyképesség („endogén növekedési potenciál” fokozása
  • Az EU kohéziós politikája
  • A demokrácia erősítése
  • Politikai csoportérdekek
a ter leti k zigazgat s szervez s
A területi közigazgatás-szervezés
  • Az állami hatalom-és munkamegosztás két dimenziója:
  • Vertikális és horizontális
  • A hatalom megosztása
  • A hatalmi ágak közötti munkamegosztás
  • Egy hatalmi ágon belüli munkamegosztás
  • Területi-helyi önkormányzatok (decentralizáció)
  • Állami dekoncentrált szervek (területi államigazgatás)
korm nyzati rendszerek
Kormányzati rendszerek
  • A tipológia alapja: a hatalom vertikális megosztása
  • Centralizált unitárius állam
  • Decentralizált unitárius állam
  • Regionalizált unitárius állam
  • Föderális állam
  • Kooperatív
  • Duális
region lis versenyk pess g
Regionális versenyképesség
  • Gazdasági növekedés+foglalkoztatás
  • Gazdasági szerkezet
  • Innovációs kapacitás, K+F
  • Elérhetőség
  • Munkaerő képzettség
  • Intézményi sűrűség
  • Társadalmi tőke
int zm nyi s adminisztrat v kapacit s
Intézményi és adminisztratív kapacitás
  • Intézményfejlesztés
  • Karcsúsítás vs. sűrítés
  • Szervezetfejlesztés
  • NPM vs. Hierarchikus rendszer
  • Humán erőforrás fejlesztés
  • Képzés, attitűd,teljesítmény-orientáció
  • Innovációs kultúra
  • Abszorpciós készség
  • Ötletek, források, ellenőrzés, fenntarthatóság
a t rsadalmi tanul s
A társadalmi tanulás
  • Az európai közpolitikai környezethez való alkalmazkodás
  • Előfeltétel:
  • Intézményi sűrűség
  • Társadalmi tőke
  • Segítő és akadályozó tényezők
  • Erőforrások újraelosztása
  • Új identitások megjelenése
a t rsadalmi t ke
A társadalmi tőke
  • Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része
  • Polgárközeliség
  • Jószomszédság
  • Bizalom (generalizált reciprocitás)
  • Reputáció
  • Hídképző szervezetek, hálózatok jelentősége
  • A mérhetőség problematikája
  • Részvételi intenzitás
  • Befolyás mértéke
a f der lis orsz gok gyakorlata
A föderális országok gyakorlata
  • Formális és informális kapcsolati struktúrák
  • Feltétel:
  • Alkotmány v. más dokumentum szabályozza
  • Volt vmilyen előzménye
  • Vizsgálat:
  • Az európai politikák belső koordinációja (formális v. informális)
  • Részvételi lehetőség a közösségi döntéshozatalban ( 203. cikkely)
az eur pai politik k bels koordin ci ja
Az európai politikák belső koordinációja
  • Németország
  • Formális:”Bundesrat-eljárás”
  • Nem formális:Szektoriális konferenciák
  • Tartományi Miniszterelnökök Konferenciája,munkacsoportok
  • Belgium
  • Európai Ügyek Mimisztériuma (Konzultációs Bizottság, Konferencia
k pviselet a tan csban
Képviselet a Tanácsban
  • Németország
  • „Európai módosítások” (Alk.23.cikkely)
  • Kizárólagos kompetenciák esetén
  • Csak a szövetségi kormánnyal együttműködve szavazhatnak
  • Belgium
  • Kooperációs Egyezmény
  • 4+2 részvételi kategória
a hazai k zigazgat s s ter letfejleszt s int zm nyrendszere
A hazai közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszere
  • Jogi keretek
  • Alkotmány (1949.évi XX. tv)
  • Önkormányzati tv.(1990. évi LXV. T v.)
  • 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről
  • Államigazgatási szervek
  • Országgyűlés
  • Kormány (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek)
  • Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter Hivatala
  • Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal
  • Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter
a r gi fogalom magyarorsz gon
Arégió fogalom Magyarországon
  • NUTS-Területi statisztikai egységek nónenklatúrája (az EU kohéziós politikájának megvalósítására kialakított statisztikai térlehatárolás)
  • I-III.-regionális, IV.-V.-helyi szint
  • A NUTS II szint az „igazi” régió
  • Magyarországon 7 NUTS II (tervezési-statisztikai régió van)
  • Közép-Magyarország,Észak-Magyarország,Észak-Alföld,Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,Közép-Dunántúl,Nyugat-Dunántúl
a magyar ter letfejleszt s int zm nyrendszere
A magyar területfejlesztés intézményrendszere
  • Országos Területfejlesztési Tanács
  • Regionális Fejlesztési Tanácsok/Regionális Fejlesztési Ügynökségek
  • Megyei Területfejlesztési Tanácsok
  • Térségi Fejlesztési tanácsok (Budapest agglomeráció, Balatoni Fejlesztési Tanács)
  • Kistérségi Fejlesztési Tanácsok (többcélú kistérségi fejlesztési társulás létrehozása esetén)
  • Régiókoordinátorok
  • Kistérségi megbízottak
a struktur lis alapok lebonyol t s nak magyarorsz gi int zm nyrendszere
A Strukturális Alapok lebonyolításának magyarországi intézményrendszere
  • Monitoring Bizottságok
  • Irányító Hatóságok
  • Menedzsment Bizottságok
  • Közreműködő szervezetek
  • Kifizető Hatóság
  • Részletesen: Ágh-Rózsás-Zongor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon 220-230 o. letölthető: www.toosz.hu
ad