osztal kpolitika
Download
Skip this Video
Download Presentation
Osztalékpolitika

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 16

Osztalékpolitika - PowerPoint PPT Presentation


  • 95 Views
  • Uploaded on

Osztalékpolitika. Vállalatfinanszírozás. Osztalékpolitika fogalma. Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi döntések esetén a vállalat mekkora osztalékot fizet ki és milyen formában. A vállalatvezetés arról dönt, hogy vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Osztalékpolitika' - napua


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
osztal kpolitika

Osztalékpolitika

Vállalatfinanszírozás

osztal kpolitika fogalma
Osztalékpolitika fogalma

Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi döntések esetén a vállalat mekkora osztalékot fizet ki és milyen formában.

  • A vállalatvezetés arról dönt, hogy
  • vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,
  • vagy visszaforgatja a nyereségét (illetve annak egy részét).
az osztal kfizet s form i
Az osztalékfizetés formái
  • pénzben
  • más eszközben (pl. Kaptár Rt. ­– mézben)
  • osztalékrészvényben
  • saját részvény visszavásárlás (csak akkor osztalék, ha tulajdonarányos)
osztal k rtelmez se
Osztalék értelmezése

A jogi illetve számviteli értelemben vett osztalék nem feltétlenül jelent pénzügyi értelemben vett osztalékot.

Okai:

  • nem történik meg a vállalati vagyon egy részének tulajdonarányos felosztása (pl. részvényben fizetett osztalék)
  • létezik olyan osztalékfizetési forma, ami pénzügyi értelemben osztalék, de jogi értelemben nem az (pl. saját részvény tulajdonarányos visszavásárlása)
az osztal kpolitika elm leti k rd sei
Az osztalékpolitika elméleti kérdései

A vállalat értékét befolyásolja-e, hogy a vállalat

  • milyen formában, mekkora osztalékot fizet;
  • növeli-e a vállalt értékét, ha változtat osztalék politikáján?
elm letek
Elméletek
  • Jobboldali elmélet:

a vállalat fizessen minél több osztalékot, mert ez növeli az értékét.

  • Baloldali elmélet:

az osztalékfizetés káros, mert csökkenti a vállalat értékét.

Az elmélet alapja: az adórendszer előnyhöz juttathatja a tőkejövedelmek egyik vagy másik formáját.

1986 előtt az amerikai adórendszer a jövedelemadó szintjén az osztalékot nagyobb adó sújtotta, mint az árfolyamnyereséget

  • Középutas elmélet (Modigliani – Miller):

Az osztalékpolitika irreleváns, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek.

osztal kpolitika a gyakorlatban
Osztalékpolitika a gyakorlatban
  • Lintner modell: az osztalék információ tartalma

a = módosítótényező (az információtartalom)

  • A magyar adórendszer alapvetően klasszikus típusú, mert két szinten adóztat:
    • vállalati szinten: TÁNYA (különbözik, ha van osztalékfizetés, illetve ha nincs)
    • személyi jövedelmek szintjén: forrásadó jellegű adóztatás (kivételek, kedvezmények, stb.)
k vetkeztet seink
Következtetéseink
  • Az osztalékpolitika nem befolyásolja a vállalat értékét, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek (MM I.).
  • Az aszimmetrikus adórendszer módosít(hat)ja ezt.
  • Komoly növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalat a kibocsátások magas tranzakciós költsége miatt általában alacsonyabb osztalékot fizet (esetleg egyáltalán nem fizet)
  • Empirikus vizsgálatok szerint az osztalékpolitika váratlan változása jelentősen megváltoztathatja a vállalat értékét, de nem az osztalékok változása miatt, hanem a változás információtartalma miatt.
p lda lintner modell 10 63
Példa – Lintner modell (10.63)

Tételezzük fel, hogy egy vállalatnál az egy részvényre jutó várható nyereség a következő-képpen alakul:

A jelenben (0. időszak) az osztalék-kifizetési ráta 0.65. Várhatóan hogyan alakul a vállalati osztalék nagysága a Lintner-modell szerint, ha a módosító tényező nagysága 0.6, a megcélzott kifizetési arány pedig 0.7?

p lda 10 56
Példa (10.56)

Egy vállalat kizárólag saját tőkéből finanszírozza működését.

Jegyzett tőkéje:1 millió darab 100 Ft névértékű részvény, amelyek jelenlegi piaci árfolyama 250 Ft.

Tegyük fel, a vállalat éves szokásos osztalékát már kifizette, a közgyűlés a jelenlegi részvényesek számára a következő negyedévre 40 MFt rendkívüli osztalék kifizetését is megszavazta (amire a vállalat eredménytartaléka lehetőséget is ad). Emellett a közgyűlés egy másik határozata szerint a következő negyedévben a vállalat nyilvános részvénykibocsátással 100 MFt új tőkéhez kíván jutni.

Hány darab új részvényt és milyen árfolyamon kell a vállalatnak ahhoz kibocsátania, hogy a közgyűlés mindkét határozatát végre lehessen hajtani? (Az adózástól tekintsünk el.)

p lda 10 58
Példa (10.58)

A PVZH Rt. mérlege a következő:

feladat 10 56
Feladat (10.56):

A vállalat 11ezer Ft rendkívüli osztalékot szeretne kifizetni a részvényeseinek.

Tegyük fel, hogy a vállalatnak az osztalékfizetést megelőzően 1100 db kibocsátott részvénye van, és nem változtat beruházási és hitelfelvételi politikáján. Adók nincsenek.

A vállalat pótlólagos részvénykibocsátással finanszírozza az osztalékfizetést. Az új részvények nem jogosítanak a rendkívüli osztalékra.

slide15
Részvények száma kibocsátás előtt: 1100 db

RÉ árfolyama = 150000 Ft/1100 db = 136,4 Ft/db

  • Mekkora a részvények értéke az osztalékfizetést megelőzően, majd az osztalékfizetést követően?
slide16
Hány darab új részvényt kell kibocsátania a vállalatnak, hogy megszerezze az osztalék-fizetéshez szükséges pótlólagos összeget?

Darab = 11000 / 126,4 = 87 db

ad