Az egészségbiztosítás átalakításának kérdéseiről

1. Az egészségbiztosítás átalakításának kérdéseiről Dr. Kincses Gyula ESKI

2. Háttér -1. A tények

3. 80 75 Magyarország Régi EU- tagok 70 Új EU- tagok 65 60 1970 1980 1990 2000 2010 Forrás: WHO EUR A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban

4. Az idő előtti daganatos halálozások standardizált összehasonlítása

5. A fő népmozgalmi mutatók Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2004. CD melléklet *: a 2005-ös év adata előzetes adat, forrása: KSH STADAT

6. A 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből, 2004. Mindkét nem Forrás: ESKI IMEA *: a nyers halálozás alapján, mindkét nemre

7. Működő aktív és krónikus kórházi ágyak átlagos száma 10.000 főre* *: KSH 2004. évközi népességre vetítve Forrás: ESKI IMEA

8. A beruházások alakulása 2004. Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004. CD melléklet

9. Az 1 főre jutó OEP finanszírozás* regionális különbségei 2004. Forrás: ESKI IMEA Súlyozás: OEP FIFO intézet szerinti súlyszám, 2004. *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint

10. 1 főre jutó OEP finanszírozás* és a 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből** *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint **: A nyers halálozás alapján Forrás: ESKI IMEA 2004.

11. Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra Forrás: European health for all January 2006

12. A császármetszések gyakorisága*megyénkénti eltérések, 2005. *: a szülések számára vetítve Forrás: OEP FIFO

13. Emelkedő költségek

14. Háttér - 2. Az egészségügyi költségek természete

15. Az egészségügy alapproblémája • Az egészségügy jellemző, meghatározó és súlyosbodó problémája a forráshiány. • A forráshiány a rendszer lényegéből fakadó probléma, tehát nem átmeneti, nem helyi probléma, és később sem oldódik. • A forráshiány ma már nemcsak a pénzeszközök szűkösségét jelenti, de a humánerőforrás hiány is tartós és növekvő.

16. Az egészségügyi ellátás alapproblémája • a gazdaság növekedése -a kialakult hozzáférési egyenlőség mellett- nem képes fedezni az egészségügy műszaki-tudományos fejlődésének költségigényét • oka: a tudomány és a technika fejlődése exponenciális, a gazdaságé jó esetben lineáris • következmény:“a technikailag lehetséges  gazdaságilag megengedhető” konfliktusa

17. Az egészségügyi ellátás orvosi műszerezettségének alakulása Magyarországon Forrás: OECD Health Data 2006.

18. A gyógyszerpiac alakulása1990 – 2000 között Forrás: pharmaFELAX,

19. Az egészségügyi az egészségügyi egyensúlytalanság okai I. • A szükségletek növekedése • Az átlagos élettartam növekedése, a korösszetétel változása, • a fogyatékkal, tartós egészségkárosodással élők arányának növekedése (egyre több betegség válik kezelhetővé) • az igények növekedése • az egészség felértékelődése, az egészség-elvárások növekedése (légy szép és fiatal), • az időskori életminőség-elvárás változása • a szociális biztonság növekedése, • a szolgáltatokkal támasztott igények általános növekedése.

20. Az egészségügyi az egészségügyi egyensúlytalanság okai II. • A kínálat növekedése (a gyógyítási lehetőségek növekedése); • Az orvostudomány és az orvostechnika fejlődése • Az intézményhálózat növekedése • A szolgáltatási spektrum bővülése (az új technológiák mellett a régiek reneszánsza) • A gazdaságilag aktív és inaktív (finanszírozók és ellátottak) arányának a felborulása • Korstruktúra átalakulása • A károsodással élők arányának növekedése • Az élőmunka/foglalkoztatási igény növekedése • Az egészségügyi technológiák fejlődése nem vált ki élőmunkát, tehát a technológiai fejlődés itt kizárólag költségnövelő.

21. Az egyensúlyteremtés eszközei • Bevételi oldal (források) növelése • Járuléknövelés és/vagy -kiszélesítés • Állami hozzájárulás növelése • Co-payment (lakossági térítés) • Kiadási oldal csökkentése • Kapacitáscsökkentés • Szolgáltatási csomag csökkentése • A költségérzékenység javítása (ellátók és ellátottak) • Támogatási rendszer átalakítása • A forrásfelhasználás javítása a szolgáltatóknál • A technikai hatékonyság („pazarlás”) • Az allokációs hatékonyság (szerkezetváltás, prioritás-javítás)

22. Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya Finanszírozhatóság/ fenntarthatóság Minőség/ innovatibilitás Hozzáférés (equity) a tengelyek Jávor A. munkájának felhasználásával

23. Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya II. Finanszírozhatóság/ fenntarthatóság Minőség/ innovatibilitás Hozzáférés (equity) Az egyensúlyi helyzet Jávor A. munkájának felhasználásával

24. Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya III. Finanszírozhatóság/ fenntarthatóság Minőség/ innovatibilitás Hozzáférés (equity) A maximalizmus hatása I. Jávor A. munkájának felhasználásával

25. Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya IV. Finanszírozhatóság/ fenntarthatóság Minőség/ innovatibilitás Hozzáférés (equity) A maximalizmus hatása III. Jávor A. munkájának felhasználásával

26. Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya V. Finanszírozhatóság/ fenntarthatóság Minőség/ innovatibilitás Hozzáférés (equity) A maximalizmus hatása IV. Jávor A. munkájának felhasználásával

27. Háttér - 3. A társadalombiztosítás jellemzői

28. A kormegoszlás változása Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek

29. A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint Forrás: KSH A munkaerő-felmérés idősorai, 1992-2003.

30. A magyar népesség várható korösszetétele1995-2050 között *:alapváltozat Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében 1999-2050 között

31. Az egészségügyi kiadások megoszlása a teljes egészségügyi kiadás %-ban 2003-as adatok. Forrás: OECD HEALTH DATA 2005.

32. A szociális biztonság rendszerei Központi és önkormányzati szociálpolitika Társadalombiztosítás alrendszerei Civil szféra Társadalmi önszerveződések Önsegítés és öngondoskodás A jóléti rendszerek fogalma a közoktatással kiegészül

33. A társadalombiztosítás célja • A társadalombiztosítás célja az átlagos életvitellel kapcsolatos jóléti kockázatok társadalmi szintű kezelése. • Főbb elvei: • igazságosság és méltányosság a hozzáférésben, • a szolidaritás elve a finanszírozásban.

34. A kockázatközösségek fejlődése • Bányatárs-ládák • homogén kockázatok kisközösségi, társadalmi csoporton belüli megosztása • szolidaritás a generációk, valamint az egészségesek és a betegek között • Bismarck- féle társadalombiztosítás • a szolidaritás kiterjesztése a társadalmi csoportokra is - a munkáltatók is belépnek a kockázat-finanszírozók közé • A teljes társadalomra kiterjedő kockázatközösség • NHS • Kötelező teljeskörű társadalombiztosítás

35. A társadalmi gondoskodás átértékelődése • A társadalmi gondoskodás felértékelődő érték, de új megközelítéseket igényel: • a szolidaritás változatlan szükségessége mellett megjelenik a szubszidiaritás, • egyenlőség helyett igazságosságra, esélyegyenlőségre épít • a közellátás jelleget a közszolgáltatás és az asszisztált öngondoskodás váltja fel. • Új elemek: • a szociális és egészségügyi gondoskodás integrálása (az Ápolásbiztosítás) • az egészségügyi szervezett magánfinanszírozás átalakítása

36. A társadalombiztosítási rendszer feladatai és lehetséges ágazatai Juhász Ferenc munkája felhasználásával

37. A társadalmi gondoskodás (egyének védelmének) eszközei • Szolidaritási elva társadalombiztosítás alapelve(lényege: kockázatközösség és jövedelemtranszfer) • munkáltatók – munkavállalók • szegények – gazdagok között, • egészségesek – betegek között • aktív korúak – inaktívak között • férfiak – nők között • ágazatok között (bankszféra – mezőgazdaság…) • Kockázatporlasztás(lényege: kockázatmegosztás) • horizontális és időbeni (kockázatközösség):üzleti biztosítások, részben az egészségpénztárak • csak időbeni:egyéni előtakarékosság (Egészségszámla)

38. A kötelező egészségbiztosítás lényege A társadalmi szintű szolidaritás elvű kockázatközösség megteremtése Célja: • hogy a biztosítottak aktuális jövedelmi helyzetüktől függetlenül tudjanak hozzájutni • a szükséges és társadalmi méretekben megengedhető • mennyiségű, minőségű és szintű egészségügyi ellátásokhoz

39. A szolidaritás elvű és az üzleti biztosítók különbségei * a pénzbeni ellátások részben befizetés-arányosak

40. A társadalombiztosítás feladatai a szolgáltatásvásárlásnál • A rendelkezésre álló forrásokból a legnagyobb társadalmi szintű egészségnyereség biztosítása (hatékony technológiák priorált alkalmazása) • A társadalmi igazságosság (betegségek és életszakaszok esélyegyenlősége) biztosítása • Az egyéni terhek kisimítása, illetve annak kizárása, hogy valakinek az élethelyzete betegség miatt lehetetlenüljön el • A fenntartható finanszírozás (költségkontroll) biztosítása.

41. Itt és most – amit tenni akarunk

42. Ami a számok mögött van • Mindenki elégedetlen. • A beteg:nem veszik emberszámba, nem tudja, mi történik vele, • Az egészségügy:méltatlan bérek (a hálapénz mellett…), tisztázatlan elvárások, a szakma lecsúszása a társadalmi rang-sorban (a hiánygazdaság privilégiumainak elvesztése) • A politika:folyamatos konfliktusok, pénznyelő automata

43. Világ-tendenciák I. • Az egészségügyi szolgáltatások „szokásos” szintje és hozzáférése nem finanszírozható technológia-követően. • A világon mindenütt alkalmazzák a költség-kontroll ismertebb eszközeit: • a kapacitások korlátozása, szolgáltatások adagolása, • az ellátási csomag szűkítő pontosítása, • a szolgáltatók költségérzékenysége, • a betegek költségérzékenysége (co-payment).

44. Világ-tendenciák II. • A fenti technikákat általában vegyesen alkalmazzák (a négyből legalább kettőt). • Ahol szigorúbb a szolgáltatás adagolása, ott általában alacsonyabb a pénzügyi érdekeltség alkalmazása, és fordítva. • A régi EU- tagállamok közül csupán az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Spanyolországban nincs co-payment.

45. A magyarországi helyzet • Az egészségügyi ellátás igénybevétele nemzetközi mércével mérve is magas, • az igénybevétel szabados (puha beutalási korlátok, bizonytalan indikációk), • az egészségügyi szolgáltatások alulértékeltek, • alacsony a költség-tudatosság, magas az ingyenességből fakadó „moral hazard”, • meghatározó a paraszolvencia jelentősége, • az elszámolások általánosan „kozmetikázottak” • a konvergencia-kritériumok miatt a kassza bejárása a költségvetésre nem tartható tovább.

46. A két fő csapásirány • A változások /fenntartható fejlődés feltétele két alapvető váltás: • szemléletváltás • szerkezetváltás

47. A szemléletváltás • A köz-és az egyéni felelősség újra-értelmezése • Az állam szerepének változása • A szolidaritás elvének újraértelmezése • Az egészség újraértelmezése • Az ágazat gazdasági potenciáljának kihasználása • Az egészség érték-szerepének helyreállítása • A partneri orvos – beteg viszony kialakítása

48. Betegbarát szolgáltatási rendszer • működik a szolgáltatási piac – igazságos hozzáférés • erősödik a választás lehetősége és a verseny: • legyen miből választani, • informáltan választhassunk, • legyen tétje a választásnak.

49. A reform új szakasza A Kormány elkötelezte magát az egészségügy gyökeres átalakítása mellett, mert a régi rendszer nem hatékony, nem működőképes és nem finanszírozható. Korszerű, humánus és szolidáris egészségügyi rendszert hoz létre a biztonságos és színvonalas ellátás érdekében. Új egészségügyi rendszert teremtünk és működtetünk, amely a gyerekeinknek hosszabb és teljesebb életet biztosít. A most induló reformnak ez a tétje.

50. A biztosítási reform lényege • Számonkérhető jogok és számon kért kötelezettségek:A szolidaritás újraértelmezése • Befizetéssel alátámasztott jogosultság • Számon kérhetően meghatározott juttatások („a csomag”) • Verseny értünk (mint biztosítottért és mint betegért) • Erős fogyasztóvédelem és piacfelügyelet