1 / 34

Falutipológia, falumorfológia

Falutipológia, falumorfológia. Dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu. Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Népességszám szerinti falutípusok.

naida
Download Presentation

Falutipológia, falumorfológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Falutipológia, falumorfológia Dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

  2. Népességszám szerinti falutípusok

  3. A falvak népességszám szerinti osztályozása • Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás • Kárpát-medence • Óriásfalu: 5–10 ezer fő • Nagyfalu: 2–5 ezer fő • Kisfalu: 500–2000 fő • Aprófalu: 200–500 fő • Törpefalu: 200 fő alatt • Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség • Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet • Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972)

  4. A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

  5. Falvak funkcionális osztályozása • Mezőgazdasági funkció • Lakófunkció • Ipari funkció • Szolgáltató funkció

  6. Mezőgazdasági funkció • Sokáig mg túlsúlya • Mg-i népesség lakó- és munkahelye • Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) • Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban • Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével • Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0,9–35%, Olaszo.: 2,9–33%)

  7. Lakófunkció • Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak • Érd: 1979-ben lett város (41 ezer fő – „Eu. legnagyobb falva”) • Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) • Ambivalens a funkcióellátottság • Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) – igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan  ingázás a közeli nagyvárosba • Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló  városiasodottak • Új bevándorlók+napi ingázás miatt  kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”)

  8. Ipari és szolgáltató funkció • Ipar • Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem • Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) • Külön csoport: bányászfalvak • Szolgáltatás (sokféle típus) • Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) • Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) • Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi)

  9. Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint • 8 tényező • A falvak természeti környezete • A falvak helye a településszerkezeten • A falvak gazdasági szerepköre • A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége • A településfejlődés üteme • A falvak forgalmi helyzete • Lakásfelszereltség • A községek általános fejlettsége • Módszer: klaszteranalízis

  10. A Beluszky-féle falutípusok (1980-as évek eleje) • 7 falutípus • Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak • Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak • Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagy- és óriásfalvak, egykori kismezővárosok • Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek • Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek • Az agglomerációk, lakóövezetek községei • Speciális szerepkörű falvak: • Országos jelentőségű üdülőtelepülések • Vasutasközségek

  11. Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

  12. Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) • Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat • Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája • Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat • Győrffy István néprajztudós • Mendöl Tibor geográfus • Prinz Gyula geográfus • Az alaprajz meghatározó elemei • Épületek (lakó, gazdasági stb.) • Épületeket körülvevő telkek • Telektömbök (telkek együttese) • Megszabják az utcák futását is

  13. A falvak alaprajz szerinticsoportosítása • Szabálytalan (ősibb) • Halmazfalu • Szabályos • Szalagtelkes falu • Orsós • Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) • Sorfalu • Sakktáblás falu • Kettő közötti átmenet • Körfalu

  14. Halmazfalu • Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb • Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű • Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó-síkság

  15. Besűrűsödéssel: Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín Védelmi szempontok Kifelé terjeszkedéssel: Magános település megsokszorozódik Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Tagosítatlan, közösen művelt határ Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) Belső-Kína Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer) A halmazfalvak kifejlődése

  16. A halmazfalvak példái

  17. A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) • Kialakulás: • Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) • Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) • Elterjedés: • É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, Borsodi-Mezőség

  18. Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 • Forrás: Győrffy István • Még szembetűnő a különbség • lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag • Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskert-övezet • Minden gazdának 2 telke van • Belső (lakó) • Külső (gazdasági)

  19. A kétbeltelkes halmazfaluátalakulása • Változások: gazdálkodásban, demográfiai fejlődésben • Gazdaság: Alföld: XVIII. sz-ban végétől áttérés a szilaj marhatartásról a jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre (ólasöv gazdasági jelentősége csökken • Demográfia: polgárosodás, javuló eü: XIX. sz-ban népességnövekedés (belső lakóöv megtelik) és kirajzás („ólasöv” benépesülése) • Következmények: • Ólaskert gazdasági helyett lakófunkció (gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák) • Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban • Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik • Megmaradtak a kifelé tölcsérszerűen táguló, sugaras elhelyezkedésű főutcák

  20. Hajdúböszörmény térképe 1926-ból

  21. „Sugaras halmazfalu” • Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el. • Szabálytalan halmazos-sugaras utcahálózat • „Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugárutak • Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) • Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása. • Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás • Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred

  22. Szabályos alaprajzú falvak • Fiatalabbak • Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott • Típusok • Szalagtelkes falvak (legrégebbi) • Sakktáblás falu

  23. Szalagtelkes falvak • Telkek • Keskenyek • Viszonylag hosszúak, szalag alakúak • Szabályosan egymás mellett • Egy vagy több sorban • Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel • Földesúr jobbágyokat • Altípusai • Orsós utcájú falu • Útifalu • sorfalu

  24. Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza • X–XIV. sz.: É-No. • Felvidék (Kassa, Eperjes) • Orsószerűen kitáguló útvonal mentén • telkek útvonalra merőlegesek • Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) Eperjes

  25. Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” • Országút mentén • Telepítés révén • Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe • Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba • Előfordulás:K-és Köz-Eu. • Német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) • Védelem: • házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal • Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) • Egyutcás vagy többutcás • Egyutcás ( • Ősibb • Nincsenek mellékutcák • Később többutcássá válhat

  26. Többutcás Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B.-A.-Z.) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak

  27. Sorfalu • Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek • Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) • erdős vidéken, erdőirtás helyén • széles viszonylag rövid telkekkel • pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok • Láptelkes falu • lápos, lecsapolt vidéken, • keskeny hosszúkás telkekkel • Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. • pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei

  28. Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet v. téglalap alapúak. Európában: népesség újratelepítésekkorDél-Alföld Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Nagyhegyes Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr.

  29. Vegyes alaprajzú falu

  30. Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza • Rundling (Runddorf) • Átmenet szabályos és szabálytalan között • Házak egy kör alakú térséget vesznek körül • Legelő • Állatok éjszakai védelme • 1–2 kijárat • 5–20 lakóház • Előfordulás • Állattartás • Védelem (germán-szláv etnikai határon) • Elba-Saale, Elba-Odera között • Nyíregyháza környéke • Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat • Központi tér beépül • Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés

  31. Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz

  32. Az Encsi kistérség településeinek népességszám szerinti megoszlása • Jellemzően aprófalvas településhálózat • Hernád-völgy: nagyobb települések • Kelet-Cserehát: kisebb települések • Kisváros: Encs (6400) • Óriásfalu: 5–10 ezer fő: nincs • Nagyfalu: 2–5 ezer fő: Forró (2500) • Kisfalu: 500–2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1800), Novajidrány (1400), Ináncs (1300), Krasznokvajda (503) • Aprófalu: 200–500 fő: 13 falu, pl. Hernádszentandrás (475), Pusztaradvány (232) • Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Büttös (188), Gagyapáti (24)

  33. Encsi kistérség vidékiségének jellemzői • Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 73%  vidék • Települések kis átlagnépessége: 660 fő (kisfalu kategóriája)  vidék • 36-ból 30 település 1000 fő alatti (ebből 25 település 500 fő alatti) • Alacsony népsűrűség: 53 fő/km2 (csak Encs nagyobb 150 km2-nél: 248 fő/km2) • Lakosság 73 %-a ritkán lakott településeknél  vidéki (túlnyomó részben rurális az OECD meghatározása szerint) • Jellemző az agrárfoglalkoztatás • Alacsony beépítettség

  34. Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség • Kelet-Cserehát • Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak • Hernád-völgye • Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak

More Related