1 / 16

Nemzetközi pénzügyek

Nemzetközi pénzügyek. 5. szeminárium Pénzügyi integráció Európában. Az előadás szerkezete. Történelmi háttér Elméleti háttér. 1. Történelmi háttér. 1957 – Római Szerződés Csekély figyelmet fordítottak a pénzügyi-valutáris kérdésekre

moses
Download Presentation

Nemzetközi pénzügyek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetközi pénzügyek 5. szeminárium Pénzügyi integráció Európában

  2. Az előadás szerkezete • Történelmi háttér • Elméleti háttér

  3. 1. Történelmi háttér • 1957 – Római Szerződés • Csekély figyelmet fordítottak a pénzügyi-valutáris kérdésekre • A folyó fizetési mérleg egyensúlyának biztosítása csak a nyilatkozatok szintjén szerepelt • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepéhez kapcsolódó tevékenységekre támaszkodtak az európai országok • 1960 évek: • Az IMF-be vetett bizalom illúziónak tűnt  európai szinten problémák jelentkeztek: egyes valuták tartósan erősödni, mások gyengülni kezdtek  konfliktus áll fenn a rögzített árfolyamrendszer célkitűzésével  az Európai Gazdasági Közösség (EGK) szintjén elindul a monetáris-valutáris kooperáció kidolgozásának a folyamata, így mire a Bretton-Woods-i rendszer összeomlik, Európa már fel van készülve az önálló fellépésre

  4. 1969 – Hágai Csúcsértekezlet megbízza Pierre Werner luxemburgi miniszterelnököt, hogy vizsgálja meg milyen módon lehetne az árfolyamváltozásokat mérsékelni • 1970. október: nyilvánosságra hozzák a Werner-jelentést, amely a gazdasági és pénzügypolitika koordináció szükségességét hangsúlyozza. Ennek hatására elindul a háromlépcsős integrációs folyamat, amelynek célja 1980-ig a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása • 1970-es évek első felében nemzetközi téren egyre több IMF tagállam kényszerült arra, hogy árfolyamának nagyobb mozgásteret biztosítson ↔ európai törekvések

  5. 1972. április 12.: valutakígyó bevezetése, az EGK tagállamok valutáikat egymással szemben stabilan, egy 2,25%-os szélességű sávban kell tartaniuk. • 1973. március 19-ig: „kígyó az alagútban”: az európai valuták az amerikai dollárral szemben ±2,25%-os sávban ingadoztak • A „kígyó” kikerül az alagútból és szabadon lebeg • Valutakígyóban résztvevő valuták: DEM, BEF, NLG, LUF, DKR, mellett a EGK-en kívüli államok valutái: CHF, SEK • Rövidebb ideig vesznek részt: • GBP és IEP: 1972 április – június • ITL: 1972 április – 1973 február • FRF: 1972 április – 1974 február és 1975 július – 1976 november

  6. 1973. április 3.: létrejön az Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF – European Monetary Cooperation Fund), amelynek feladatai: • A közösséget alkotó valuták ingadozási sávjai szűkítésének elősegítése • Devizapiaci beavatkozás • Összehangolt tartalékpolitika eredményező elszámolások a központi bankok között • A Werner-terv megbukik: • Kedvezőtlen nemzetközi helyzet • Politikai akarat hiánya az egységes fellépésre vonatkozóan

  7. 1979 március: az Európai Monetáris Rendszer (EMS – European Monetary System) létrehozása • ECU (European Currency Unit) – valutakosár és elszámolási egység létrehozása • ERM (Exchange RateMechanism), Európai Árfolyam Mechanizmus: • ±2,25%-os árfolyamsáv • Az árfolyam védelme bilaterális feladat, a beavatkozás, már a paritás és sávszél közötti távolság ¾-nél meg kell történjen (±1,7%-nél) • Hitellehetőségek biztosítása: EMCF, EIB • Nagy Britannián kívül minden egyes tagállam vállalta a részvételt • A rendszer működése sikeresnek bizonyult, gyümölcsei már az 1980-as évek közepére megjelentek

  8. 1986 február: SEA (Single European Act) Egységes Európai Okmány: • Egységes belső piac megteremtése: az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő egységes belső piacának a megteremtése • Az EMS rendelkezései az Okmány részévé válik, így minden tagállam számára kötelezővé válik • A SEA által szorgalmazott • tőkeforgalom liberalizációja elősegítette a pénzügy integrációt • a szolgáltatások liberalizációja pedig a pénzügyi szolgáltatások liberalizációját is jelentette • 1988 június: az Európai Tanács megbízza Jacques Delort, az Európai Bizottság elnökét, hogy munkabizottságával együtt tegyen javaslatot a GMU megvalósításának szakaszaira

  9. Delor-bizottság tagjai: • tagországok központi bankjainak elnökei (12), • Lámfalussy Sándor, BIS vezérigazgató, • Niels Thygesen, közgazdaságtudományok professzora, • Miguel Boyer, a BancoExterior de Espana elnöke, • FransAndriessen, az Európai Bizottság tagja • 1989. április 17.: Delor-jelentés: A GMU három „elkülönü-ő, de egymásra épülő szakaszban” kell megvalósítani: • A belső piac kiteljesítésére kell törekedni, integrált pénzügyi piacok kialakításának folytatása, a valuták korlátlan és visszavonhatatlan konvertibilitása, a monetáris együttműködés erősítése • GMU szerveinek és szervezeti struktúráinak létrehozása, valamint a gazdasági konvergencia erősítése  monetáris kérdések döntései közösségi szintű intézményi jogkörök • Az árfolyamok végleges rögzítése, a közösségi intézmények jogkörének pontos behatárolása

  10. A Delor-terv magvalósítása 1990-ben kezdődött, az alapszerződés módosítására 1991 decemberében, aláírására 1992 február 7-én, életbelépésére 1993. november 1-én került sor: Maastrichti Szerződés. • A GMU három szakaszban valósult meg: Első szakasz: a SEA szintjén megfogalmazott célok maradéktalan teljesítése Második szakasz: 1994. január 1-től • Európai Monetáris Intézet megalakulása (EMI – European Monetary Institute): • Az EMCF utódja • Elnöke Lámfalussy Sándor (1997. július 1-ig) • Az euró intézményi alapjának letéteményese, a nemzeti bankok közötti együttműködés elősegítésének adott intézményi keretet – Központi Bankok Európai Rendszerének (ESCB – European System of CentralBanks) létrehozása

  11. Uniós érettség bizonyítása a (nominális) konvergencia-kritériumokon keresztül: • Árszint stabilitás: a vizsgált tagország átlagos inflációs rátája (HCPI-je alapján) legyen kisebb a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagország inflációjának egyszerű átlaga + 1,5 százalékpont • Kamatláb szintjének alacsony volta: az inflációs kritérium alapján a három legjobb teljesítményt nyújtó ország 10 éves állampapírjai hozamának egyszerű átlaga + 2 százalékpont szintet ne haladja meg a vizsgált tagország 10 éves állampapírjainak hozama • Árfolyamstabilitás: legalább két éves feszültségmentes részvétel az ERM II-ben • A vizsgált tagország folyó államháztartási deficitje nem haladhatja meg a GDP-jének 3%-át. • A vizsgált tagország államadósságának szintje nem haladhatja meg GDP-jének 60%-át

  12. A nominális konvergencia-kritériumok kritikája: • Nem veszik figyelembe a reálgazdasági helyzetet (nem szerepel közöttük munkaerőpiaci mutató vagy a folyó fizetési mérlegre, a tagország külső beruházási pozíciójára vonatkozó mutató • 1995. december: az új pénznem neve euró • 1997 június: Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP – Stability and GrowthPact) elfogadása, amely a monetáris politikára nehezedő felelősséget kívánta osztani a költségvetési politikával (fegyelmezett költségvetés politikára vonatkozó előírások) • 1998. május 2. : 11 tagállammal indul a 3. szakasz • 1998. július 1.: Európai Központi Bank (ECB – European Central Bank) megalakulása, EMI utódja • 1998. december 31.: a piaci árfolyamok rögzítése

  13. Harmadik szakasz: 1999. január 1-től (számlapénz formájában • DE, FR, IT, BE, NL, LU, FI, IE, AT, ES, PT (11 állam) • OPT-out joggal két ország rendelkezik, amelyek éltek is ezen jogukkal: UK, DK, SE • 2001. január 1.: GR (számlapénz formájában) • 2002. január 1.: 12 államban készpénz formában is • 2007. január 1.: Szlovénia • 2008. január 1.: Málta és Cipru • 2009. január 1.: Szlovákia • 2011. január 1.: Észtország • 2014. január 1.: Lettország

  14. Elméleti háttér • Optimális valutaövezetek elmélete: • Övezeten belüli tényezőmobilitás (földrajzi és ágazatok közötti) • Rugalmas árrendszer • Gazdasági nyitottság foka • Aszimmetrikus sokkveszélyek valószínűsége • A termelés diverzifikáltsága • Gazdaságpolitikai preferenciák hasonlósága • Gazdaságpolitikák elemeinek összehangoltsága és a politikai elkötelezettség • Endogenitási elmélet

  15. Elméleti háttér • Balassa-Samuelson hatás: • Felt: • Két ország • Két termék: az egyik részt vesz a külkereskedelmi forgalomban (tradable), a másik nem (non-tradable) • Egyetlen termelési tényező: munkaerő, amely homogén • Országon belül a termelési tényező mobilis, országon kívül nem. • Levezetés

  16. Szakirodalom Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek, Aula, Budapest, 1999 (BBTE-KGTK könyvtári nyilvántartó: AULA:60), 592-623 o.

More Related