MASTER of Flémalle (Robert Campin ) (b. ca . 1375, Valenciennes , d. 1444, Tournai )

1. MASTER of Flémalle (Robert Campin) (b. ca. 1375, Valenciennes, d. 1444, Tournai) The Holy Trinity c. 1410Oil on wood, 148,7 x 61 cmStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt

2. A ma elfogadott nézet szerint a Flémalle-i mester valójában Robert Capinnel azonos. Az Ő tanítványa volt Van der Weyden. Campin 1379 körül született Valencciennesben. 1423-ban lett a tournai – festőcéh vezetője és itt is halt meg 1444-ben vagy 1447-ben. Ő volt az új flamand generáció első névszerint ismert képviselője. Jelen ismereteink szerint a Flémalle-i mestertől szá-míthatjuk a nemzetközi gótikus stílus egyeduralmának vé-gét és őt tekinthetjük a XV.. századi németalföldi iskola megalapítójának. Campin korai munkái a franco-burgundi hagyományok nyomait viselik magukon. Ám stílusában elszakadt a nemzetközi gótika követelményeitől és az udvari festészet idealizáló szemléletét elhagyva hétköznapisággal átitatott, újfajta realizmust igyekezett megvalósítani.

3. UNKNOWN MASTER, FlemishNativityc. 1400Tempera on wood, 33 x 21 cmMuseum Mayer van den Bergh, Antwerp Az „antwerpeni Jézus születése” tábla

4. The Nativity 1420-25 Oil on wood, 87 x 70 cmMusée des Beaux-Arts, Dijon Robert Campin művészete a Jézus születése című egyedülállóan eredeti alkotásban csúcsosodott ki. Ez a tábla Dijonban került elő, ma is ott van. Az előtérben kissé zsúfolt, de nagyon egyéni alakokból álló csoport látható, mögötte tágas táj tárul fel. Az „antwerpeni Jézus születésével „ (előző kép) összevetve valóságos szemléletbeli forradalom tanúi lehetünk 4

5. A Flémalle-i mester képén sokkal egységesebb a tér és a világítás. A vonalak dekoratív kanyargása helyett a részletek aprólékos megfigyelése a fontos. Charles Tolnay művészettörténész a Flémalle-i mester jelentőségének első felismerője, alapvető monográfiá-jában ezt írja: ”Képén először érezzük egységesnek a teret.” A képen Máriát látjuk a kisdeddel az istállóban, Józseffel, mögöttük a három pásztort. Nagy gondot fordít a mester a plasztikus ábrázolásra, különösen a zömök, erőteljes alakoknál érezhető, hogy szinte kigömbölyödnek e képből. A ruhák olyan érzetet keltenek, mintha szoborként emelkednének a ki a kép síkjából.

6. The Nativity (detail)Musée des Beaux-Arts, Dijon A térdelő József egyik kezében gyertyát tart, a másikkal pedig széltől óvja a lángot. A gyertya Krisztust jelképezi, akinek szüle- tése fénnyel árasztja el a világot és egyben utal a Krisztus eljövetele előtti földi sötétségre is. 6

8. The Nativity (detail)Musée des Beaux-Arts, Dijon Merőben újszerű a háttérben kibontakozó táj ábrázolása. Míg Van Eyckék idealizált tájat festettek, Campin egy hideg, száraz téli napot elevenített meg ebben a művében, melyben a mélységérzetet a felfelé kígyózó út érzékelteti. A hátrakígyózó út a kopasz fák ellenfényben álló sora, a habos fehérségű felhők az égen, a csípős télies levegő – az új stílus kialakulását bizonyítják. A tájkép már nem egymáshoz illesztett elemekből áll, hanem kezd szerves egységgé össze-forrni.

9. Az Angyali üdvözlet, más néven Merode- oltár, egy hármas oltár. A középső táblán van az Angyali üdvözlet, mely 63x64 cm, lényegében négyzet. A szárnyak keskenyek 64x27 cm. A bal oldalon a donátor házaspár van, a jobb oldalon a műhelyében szorgoskodó Szent Józsefet látjuk. Ezen az oltáron még tovább lép a valóság visszaadásának útján a festő. A természeti környezet után itt szobát és műhelyt mutat be, pontosan olyat, amilyenben a flamand polgárok éltek és dolgoztak, amilyenben az a mecheleni Jugelbrechts is élhetett, akinek adományából az oltárt megfestette. A három táblát azáltal igyekezett a művész egységbe foglalni, hogy ugyanannak a háznak a szobája és előkertje látszik rajtuk. Ily módon a külső és belső terek ábrázolására is lehetősége nyílt. A két szélső táblán a külvilágból is láthatunk valamit.

10. Mérode Altarpiecec. 1427Oil on wood, 64 x 63 cm (central), 65 x 27 cm (each wing)Metropolitan Museum of Art, New York

11. A középső képen Az angyali üdvözlelet látjuk. A fő jelenet tipikus korabeli flamand szobabelsőben játszódik, amelynek ablakán az adományozó család címerei láthatóak. Nemcsak bemutatja, hanem meg is szenteli ezeket a szobabelsőket, ezt a tiszta, rendes polgári világot azáltal, hogy az üdvtörtént egyik legfontosabb eseményét – az Angyali üdvözletet – éppen ilyen környezetbe helyezi. Érdemes felfigyelni arra, hogy ez a világ mennyire polgári. Nyoma sincs a közvetlen elődök,esetleg kortársak képein oly gyakori arisztokratikus eleganciának. A festő szerető gonddal ábrázol minden részletet: kandallót, ablakot, mosdót, törölközőt, vagy a mélység felé mutató padot, amely előtt a földön kuporog Szűz Mária. A földön ülés motívuma olasz festők ötlete volt, ott akarták Mária alázatosságát ezzel az elhelyezéssel kiemelni. A Madonnának a szobabelsőben megjelenő angyallal együtt való ábrázolása azonban flamand lelemény. A félhomályos szobabelső jól fokozza a külső fény ragyogását.

15. Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York

17. Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Egy érdekes részletet látunk, a pad sarkát, amire Mária támaszkodik, rajta egy apró oroszlánnal.

18. Mérode Altarpiece (left wing)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Az előtérben a donátor házaspárt látjuk. A mecheleni Jugelbrechts házaspár az adományozó. A házaspár megdöbbentően élethű portréja a ránk maradt legkorábbi a flamand oltárok híres donátor arcképei közül.

19. Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York A háttérben a kapuban egy belépő szakállas férfit látunk.

20. Mérode Altarpiece (right wing)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Szent Józsefet látjuk a műhelyében. Mária szobájánál is aprólékosabb Szent József műhelyének a kidolgozása.

21. Az idős mesterember munkájának eredményéből különösen két egérfogó érdemel említést. Az egérfogó igen érdekes szimbolikus tartalom hordozója: Az egérfogó csalétke voltaképp maga József, az emberiség meg- váltásának szolgálatában a sátán tőrbecsalása. Szent Ágoston utalt arra egyik beszédében, hogy Mária és József jegyességének célja a pokolfajzat éberségének elaltatása volt.. Arra ugyanis még a gyanakvó ördög sem gondolhatott, hogy egy nemsokára férjhez- menendő nőtől fog majd a megváltó megszületni. Ez a mi számunkra kissé bizarr gondolat – József és az egérfogó szimbóluma – időnkét fel- felbukkant a középkor folyamán, de képzőművészeti ábrázolására csak a XV. Század elején került sor. Most a realista ábrázolások divatjának idején a szószékről hallott, vagy olvasott gondolatok rögtön látható formát is öltenek. Láthatjuk, hogy a művész, a flamand realizmus megalapítója műveiben milyen mesterien elegyítette a szakrális és profán elemeket.

22. Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York

23. Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Itt láthatjuk a másik egérfogót. Szent József szobájának abla-kán át egy utcaképre esik a pillantás. Ez az utcakép témáknak, ahol emberek sétálnak, a németalföldi festészetben való legrégibb ábrázolása.

24. Az un. Werl –oltár szárnyképei. A középső kép, ami valószínűleg a Madonnát ábrázolja, nincs meg, elveszett. A mester késői stílusát a Werl oltár szárnyai szemléltetik. A Werl oltáron a tér mélyebb, mint a Mérode oltáron és az alakok karcsúbbak, kecsesebbek lettek, kevésbé szilárdan állnak a lábukon. A perspektíva ábrázolása sikerültebb, a szoba mélyülése meggyőzőbb, mint a Mérode oltáron. A két képen ábrázolt helyiségek mennyezete feltűnően különbözik egymástól. Ez talán következetlenségnek is tűnhet, de nyilván szándékoltan van így.

26. A bal szárnyon térdeplő donátor Heinrich von Werl, az oltár névadója, aki kölni teológus és a minorita rendtartomány főnöke. A donátort a művész szándékosan nem engedte be abba a térbe, amely az oltár főszereplőjének, alighanem a Madonnának van fenntartva. Az előző oltár donátorának a helyzete is hasonló. Az Ingelbrechts házaspár hasonló módon egy lépcső előtt térdel. A donátor mögött Keresztelő Szent János áll.

27. The Werl Altarpiece (left wing) (St John the Baptist) 1438Oil on panel, 101 x 47 cmMuseo del Prado, Madrid

28. A jobb oldali táblán az elrendezés nagyjából a Mérode-oltár középképét követi. Ott Máriát láttuk, itt Borbálát. Jellemző, hogy a mester az olvasó Szent Borbála jelképét, a tornyot mennyire nem feltűnő módon helyezi el: a nyitott ablakon kinézve vesszük észre. Nem más ez, mint a nyílt szimbólumok helyett a rejtett szimbólumok jellemzően flamand alkalmazása. Ugyanezért nem festenek dicsfényt a szentek feje köré, leg-feljebb néhány vékony sugarat. Borbála ugyanúgy üldögél a szobájában, mint a Mérode-oltár Máriája. Ez azzal magyarázható, hogy Borbála a legnagyobb tiszteletnek örvendő vértanú szüzek egyike. A vizeskancsó és a törölköző, a napfényben megcsillanó üvegedény a kandallón, olyan szüzesség szimbólumok, amelyek mindkettőjükre - Máriára és Borbálára is – vonatkozhatnak. Az ablak alatt álló, kedves, otthonos hangulatot teremtő virág azonban nem Mária lilioma,hanem írisz, amelyet a középkorban gyakran neveztek ”kardliliom”-nak. Szokatlan,de logikus Borbála attributum ez, hiszen Borbálát lefejezték, tehát kard által jutott vértanúságra.

29. The Werl Altarpiece (right wing) (St Barbara.) 1438Oil on panel, 101 x 47 cmMuseo del Prado, Madrid

33. St Veronica c. 1410Oil on wood, 151,5 x 61 cmStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt

34. St Veronica (detail)c. 1410Oil on woodStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt

35. The Crucified Thiefc. 1410Oil on wood, 33 x 92,5 cmStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt

36. The Crucified Thief (detail)c. 1410Oil on woodStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt

38. Virgin and Child in an Interior c. 1435Oil on oak, 23 x 15 cmNational Gallery, London

39. Portrait of a Fat Man c. 1430Wood, 35,4 x 23,7 cmMuseo Thyssen-Bornemisza, Madrid

40. Portrait of a Man1400-10Wood, 40,7 x 28 cmNational Gallery, London

41. Portrait of a Woman c. 1430Wood, 41 x 28 cmNational Gallery, London

47. VÉGE SZK 2012