hogyan alakulnak ki a h pelyhek n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Hogyan alakulnak ki a hópelyhek? PowerPoint Presentation
Download Presentation
Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 35

Hogyan alakulnak ki a hópelyhek? - PowerPoint PPT Presentation


  • 69 Views
  • Uploaded on

Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?. Tanár: Kaszás Botos Zsófia. A hó 0 °C alatt képződő csapadék. A vízpárát tartalmazó levegő lehűlésével jön létre. Egy apró kis jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?' - morgan-allen


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
hogyan alakulnak ki a h pelyhek

Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?

Tanár: Kaszás Botos Zsófia

slide2

A hó 0 °C alatt képződő csapadék. A vízpárát tartalmazó levegő lehűlésével jön létre. Egy apró kis jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.

slide3

A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ:

  • 0 ° C és − 8 ° C között : elsősorban tű alakú
  • −5 ° C és −10 ° C között : oszlopok, lapocskák
  • −10 ° C és −20 ° C között : lapocskák
  • −13 ° C és −17 ° C között : hócsillagok
  • −18 ° C és −25 ° C között : oszlopok, kombinált lapocskák keletkeznek.
1 mi rt nem esik h ny ron
1. Miért nem esik hó nyáron?
  • Télen a levegő hőmérséklete már kis magasságokban is 0 °C alatt van. Tudjuk, hogy 0 °C alatti hőmérsékleten a víz, vagyis a levegőben levő vízpára átalakul szilárd halmazállapotú kis jégtűkké. Az aprócska jégtűk hópelyhekké tapadnak össze, és a földre hullanak.
  • Nyáron is 0 °C alatt van a hőmérséklet nagy magasságokban. Ott keletkezik is hó (havazás a magas hegyekben), de mire a hópelyhek a földre érnének a vastag, meleg földfelszíni levegőrétegekben vízcseppekké olvadnak.
2 mi rt olvad meg a h a h ztet n hamarabb mint az aszfalton
2. Miért olvad meg a hó a háztetőn hamarabb, mint az aszfalton?
  • A vízszintes aszfaltra ferdén esnek a napsugarak, míg a ferdén álló háztetőre majdnem merőlegesen. Másrészt a háztetőt alulról a ház is fűti.
slide25
3. Miért olvad el a hó, ha megsózzuk, és miért nem fagy meg ekkor a hólé, holott a hőmérséklet 0°C alatt van?
  • Ha valamilyen sót, például konyhasót oldunk vízben, akkor a víz fagyáspontja csökken, vagyis 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. Minél töményebb az oldat – vagyis minél több sót oldottunk fel ugyanannyi vízben – annál alacsonyabb hőfokon következik be a fagyás. Ezért nem fagy meg a sós víz akkor sem, ha a hőmérő higanyszála több fokkal is a fagypont alá süllyed.
4 mi rt k v n a gazda h takar t a vet sre
4. Miért kíván a gazda hótakarót a vetésre?
  • A hó jó hőszigetelő, ezért megvédi az alatta levő talajt az erős lehűléstől.
5 mi rt h l le gyorsabban a leveg t li jszak kon ha a talajt h bor tja
5. Miért hűl le gyorsabban a levegő téli éjszakákon, ha a talajt hó borítja?
  • Ha a földet nem fedi hó, akkor a talaj a nappal felvett hőt éjszaka részben a levegőnek adja át, ez lassítja a levegő lehűlését. Ha a földet hó borítja, ez a hőátadás csak kismértékben történhet meg. A hó ugyanis jó hőszigetelő, mivel sok levegőt tartalmaz.
6 mi rt nem siker lhet nagyon nagy hidegben a h goly
6. Miért nem sikerülhet nagyon nagy hidegben a hógolyó?
  • Amikor a porhóból hógolyót gyúrunk, a nyomás hatására a hó sok helyen kissé megolvad. A nyomást megszüntetve a megolvadt víz újra megfagy, ezzel egymáshoz fagyasztja az addig különálló jégkristályokat, így a porhóból szilárd, alaktartó hógolyót nyertünk. Nagyon nagy hidegben előfordulhat, hogy nem sikerül a hógolyókészítés, mert a kezünkkel nem tudunk akkora nyomást kifejteni, hogy a jég olvadáspontja a hó hőmérséklete alá csökkenjen.
7 mi rt s hogyan keletkezik a h
7. Miért és hogyan keletkezik a hó?
  • A hó akkor keletkezik be, ha erőteljes felfelé irányuló légáramlás van s közben a felhő hirtelen lehűl. Apró kis kristályok keletkeznek, melyekhez még vízcseppecskék hozzáfagynak és mikor a súlyuk már a szükségesre megnövekedett, megindul a havazás.
8 mi rt olvad meg a h enyh l skor hamarabb a csatornafedeleken mint a j rda egy b helyein
8. Miért olvad meg a hó enyhüléskor hamarabb a csatornafedeleken, mint a járda egyéb helyein?
  • A csatornafedeleket fémből készítik. A fém jó hővezető és kicsi a fajhője. Ezért az enyhe levegő hatására a fémcsatorna jobban felmelegszik, mint a járda burkolata, így megolvaszthatja a rajta lévő hóréteget.
9 mi rt van az hogy hideg t li id ben egyszer h pelyhek esnek m skor ellenben nos es esik
9. Miért van az, hogy hideg téli időben egyszer hópelyhek esnek, máskor ellenben ónos eső esik?

A hópelyhek apró jégkristályokból állnak. Ilyen apró jégkristályok csak felhőkben, rendszerint több ezer méteres magasságban keletkeznek. Onnan csak akkor juthatnak le hozzánk, ha a közbeeső rétegben mindenütt nulla fokos vagy alacsonyabb hőmérséklet van, ellenkező esetben a jégkristályok esés közben vízcseppekké olvadnak el, és így jutnak a Föld felszínére.

slide33

Télen elég gyakran előfordul az is, hogy a felső és alsó hideg levegőréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű levegőréteg kerül. Ekkor a felső hideg rétegben keletkezett hó középső melegebb rétegben esőcseppekké olvad, amelyek az alsó fagyos réteget elérve jéggömböcskékké fagynak. Ez az az eset, amikor nem havazás, hanem ónos eső érkezik le a Földre.

10 mi rt a f k t v n l kezd el olvadni a h
10. Miért a fák tövénél kezd el olvadni a hó?
  • A sötétebb színű testek jobban elnyelik a rájuk eső fénysugarakat, mint a világosak. A világos hó meglehetősen jól visszaveri a ráeső napsugarakat, ezért csak kicsit melegszik, magától nehezen olvad. A sötét színű fatörzs sokkal több napsugarat nyel el, csak keveset ver vissza, így jobban melegszik, mint a hó. Ezért a melegebb fatörzs közelében a hó gyorsabban olvad, mint a fa törzsétől távolabb.