Az államháztartási számvitel 2014. évi változásához kapcsolódó belső ellenőrzési feladatok

1. Az államháztartási számvitel 2014. évi változásához kapcsolódó belső ellenőrzési feladatok Budapest, 2014. február 24. Készítette: Mérészné Szántó Irén MPGEKE Költségvetési Szervek Belső Ellenőrzése Szakosztály Elnök iren.mereszne@gmail.com

2. 1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény • 2. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (módosította: az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) korm. rendelet 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (Áhsz) • 3. Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet módosításáról szóló 75/2013. (XII. 31.) NGM rendelet • 4. Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 5. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény(Áht) 7. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr) HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

3. 1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) korm. rendelet, • 2. A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) korm. rendelet • 3. A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló 347/2010. (XII. 28.) korm. rendelet • 4. A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló- készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III.17.) Korm. rendelet Hatályát vesztő jogszabályok

4. Az új Áhsz. célja • • a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatóságának biztosítása, • • egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása, • • középtávú szempontok érvényesítése a követelések és kötelezettségek mérésével, • felkészülés a 2011/85/EU irányelv végrehajtására CÉLJA

5. Az Európai Uniós Tanács 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2013. december 31-ig kell a nemzeti jogrendjükbe átültetni. Az irányelvi előírások szerint biztosítani kell • az állami számvitel teljes kormányzati szektor általi lefedettségét, • az államháztartás pénzforgalmi adatainak havi, illetve – az önkormányzati alrendszer tekintetében negyedéves – közzétételét, • a pénzforgalmi adatok eredményszemléletű adatokká történő átalakítására vonatkozó módszertan (átvezetési tábla) kidolgozását, • a jövőbeni döntésekre hatással járó függő kötelezettségek gyűjtését, • a főbb bevételi és kiadási jogcímek szerinti bontásban a bevételek és kiadások előrejelzését, • középtávú (három éves) előrejelzések, célok készítését, amelyekkel az éves költségvetéseknek összhangban kell lenniük. európai uniós jogi előÍrások

6. költségvetési reform

7. JELLEMZŐK: • az államháztartás valamennyi szereplőjére kiterjedő hatályú rendelet • költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, de • egységes számlakeret, • egységes rovatrend, • költségvetési számvitel határozza meg • követelések, kötelezettségvállalások, • bevételek és kiadások közgazdasági és • funkcionális mérését, • pénzügyi számvitel határozza meg • a vagyont, • a tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérését, • konszolidáció módszertana teljes körűen rögzített, • egységes gyakorlat elősegítése • választási, eltérési lehetőségek minimálisak a jogi szabályozás által, • Kötelező kontírozási rendelet: Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet JELLEMZŐK

8. Hatályos: 2014. január 1. Az új szabályok megtanulása, az informatikai rendszerek átállítása hosszabb időt vesz igénybe. A rendszer bevezetéséhez átmeneti szabályok,amelyek külön szabályozzák: • RENDEZŐ MÉRLEG elkészítése2014. március 31. • könyvviteli számlák megnyitásához, rendezéséhez kapcsolódó főbb feladatokat, határidőket, • az átmeneti időszakban az első negyedéves mérlegjelentés elkészítésének szabályait, valamint • a költségvetési számvitel nyilvántartási számláinak megnyitását,adatokkal való feltöltését. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) korm. Rendelet (áhsz)

9. Hatálya kiterjed: Költségvetési szervekre Központi kezelésű előirányzatokra Fejezeti kezelésű előirányzatokra Elkülönített állami pénzalapokra és kezelőire TB alapokra és kezelő szerveire Tulajdonosi joggyakorló szervezetekre Helyi önkormányzatokra Nemzetiségi önkormányzatokra Önkormányzati társulásokra Térségi fejlesztési tanácsokra Magyar Államkincstárra Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) korm. Rendelet (áhsz)

10. Eltéréssel alkalmazott elvek − Vállalkozás folytatásának elve alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is, Teljesség elve a költségvetési számvitelben figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül pénzügyi számvitelben változtatás nélkül érvényesül?? Óvatosság elve a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, Időbeli elhatárolás elve a költségvetési számvitelben nem alkalmazható pénzügyi számvitelben – változtatás nélkül érvényesül, Költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk tekintetében, amelyek szolgáltatását jogszabály írja elő SZÁMVITELI ALAPELVEK

11. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI SZÁMVITEL

12. SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁSI és beszámolási KÖTELEZETTSÉG (áhsz.)

13. Mi az a rovatrend? ÁHSZ. 15.mell. • Az eddigi Kincstári Tranzakciós Kódokat (KTK) Egységes Rovatrend Azonosítók (ERA) váltják fel. • A költségvetési számvitel tartalmazza, a 0-s számlák mélységében kerülnek alábontásra • K/B kezdőbetű + max. 4 számjegy hosszúságú kód • Kiadási oldalon: K1101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek, • Bevételi oldalon: B52 Ingatlanok értékesítése • Mélyebb megbontású, mint a jelenlegi kiemelt előirányzatok rovatai, nagyjából a mostani pénzforgalmi űrlapok sorainak felel meg • Kincstárban a pénzforgalom, az előirányzatok és kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgál , rovatrend

14. COFOG=Classification of theFunctions of Government OECD országok által kialakított nemzetközi osztályozás Összehasonlíthatóvá teszi a tagállamok terjedelmét, összetételét, egyéb adatait 4 fő kategória + 10 alkategória: 1. Állami működési funkciók: igazgatás, külügy, védelem, rend- és jogbiztonság, igazságszolgáltatás 2. Jóléti funkciók: kormányzat által szervezett vagy támogatott oktatási, egészségügyi, társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások, lakásügyek és egyéb szolgáltatások 3. Gazdasági funkciók: kormányzat által szervezett és támogatott gazdasági tevékenységek, azok fejlesztése (pl. energiaellátás, mezőgazdaság, közlekedés, távközlés) 4. Államadósság kezelés: az államadósság finanszírozásához kapcsolódó kamatkiadások COFOG

15. BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG • NEGYEDÉVENTE • 1. Költségvetési jelentés • 2. Mérlegjelentés • A féléves beszámoló megszűnik • Irányító szerv váltásnál nincs beszámolási kötelezettség • Elkészítése, jóváhagyása, megküldése • – Változatlan: a korábbi szabályok szerint • Egyedi beszámoló (mérlegkészítés napja: (02.28.) • Kivételek: • – ELKA, TB, Nemzetgazdasági elszámolások: 05.31. • – MNV, NFA: 06. 30 (mérlegkészítés napja: 05.31.) • – Önkormányzati kör: továbbítás képviselőtestületnek 04.30-ig • – Átalakuló megszűnő beszámoló +60 nap alatt, továbbítás: 90 napon belül Kincsárnak • – Adósságrendező beszámoló 30 nap BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG

16. I. KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL 1) KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS a) az egységes rovatrend szerinti tagolásban: • eredeti és módosított előirányzatok, az azokra vonatkozó • követelések, • kötelezettségvállalások, • más fizetési kötelezettségeket, • az előirányzatok teljesítését, ésa teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását b)teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait (2)Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételeket és kiadásokat összevontan mutatják be. Éves költségvetési beszámoló részei I.

17. 2) MARADVÁNY KIMUTATÁS (az Áhsz. a 3. melléklet szerint) • az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, • bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, • a szabad maradványt és a • vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget • 3) SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATOTTAK, VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZETÉTELÉRÉRŐL SZÓLÓ ADATSZOLGÁLTATÁS • e) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások (Áhsz. 4. melléklet szerinti) • f) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat Éves költségvetési beszámoló részei II.

18. II. PÉNZÜGYI SZÁMVITEL A vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését biztosítja. • MÉRLEG Áhsz. 5. melléklete 3 oszlopos • Előző év • MódosításokFONTOS! A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók : ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, • Tárgyév Mérlegkészítés időpontja: költségvetési és fej. kez: február 15. (Önkormányzat: február 28, megszűnő: 30 nap, elkülönített, TB: május 15, MÁK, MNV: május 31.) • EREDMÉNY-KIMUTATÁS Áhsz. 6. melléklete • KÖLTSÉGEKRŐL ÉS MEGTÉRÜLT KÖLTSÉGEKRŐL SZÓLÓ KIMUTATÁS Áhsz. 7. melléklete • KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET(nincs szöveges része!)Áhsz. 8-10. melléklete • Befektetési tükör (értékcsökkenési) tábla • Értékvesztés tábla • Kiegészítőadatok Éves költségvetési beszámoló részei III.

19. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) BESZÁMOLÓJA MÁK készíti 06.30. – az államháztartás önkormányzati alrendszeréről, – az államháztartás központi alrendszeréről – az államháztartás egészéről AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓK ADATAIBÓL ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) BESZÁMOLÓ

20. MÉRLEG

21. A mérlegben a nemzeti vagyont nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök bontásban kell kimutatni. • Nem lehet a mérlegben kimutatni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket, ha azok bekerülési értéke nem állapítható meg. • Nem tekinthető a bekerülési érték megállapíthatatlannak, ha 2014. január 1-jét követően a kulturális javak vásárlás vagy olyan térítés nélküli átvétel, csere útján váltak a nemzeti vagyon részévé, amely során az átadó annak nyilvántartási értékét közölte. Mérleg tartalma I.

22. Az éves költségvetési beszámoló mérlegében • a költségvetési szerv, • a helyi önkormányzat, • nemzetiségi önkormányzat, • társulás, • térségi fejlesztési tanács • saját tulajdonában álló, • pénzügyi lízing keretében átvett • és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint az által végzett beruházások és felújítások értékét kell kimutatni. Ha a tulajdonos a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki. Mérleg tartalma II.

23. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven - túl szolgálja. • A beruházások, felújítások között kell kimutatni a mérlegben nem szerepeltethető eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét is. A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni • az immateriális javakat, • a tárgyi eszközöket, • a befektetett pénzügyi eszközöket és • a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket. Mérleg tartalma III.

24. A mérlegben az immateriális javakon belül kell kimutatni az Szt. 25. § (6), (7) és (10) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal • a vagyoni értékű jogokat, • a szellemi termékeket, továbbá • az immateriális javak értékhelyesbítését. NEM LEHET KIMUTATNI 2014-től: Alapítás-átszerv aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke ÁTSOROLÁS 2014-ben : Immateriális javakra adott előlegek KÖVETELÉSEK Üzemeltetésre adott, kezelésre átadott immateriális javak „+” Üzleti vagy cégérték ø • A mérlegben a tárgyi eszközökön belül kell kimutatni • az Szt. 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, • az Szt. 26. § (4) bekezdés szerinti gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket, • az Szt. 26. § (5)-(7) bekezdés szerinti beruházásokat, felújításokat, és • a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. Mérleg tartalma IV.

25. A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni • a tartós részesedéseket, • a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és • a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. Itt kell kimutatni továbbá az állam jegybankban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, valamint a nem gazdasági társaságban lévő más tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító részesedéseket. TARTALMI VÁLTOZÁS „-” Sztszerinti az átsorolás szabályozása tartósból forgatási célú értékpapírok közé TARTALMI BŐVÜLÉS Tartós részesedések között ki kell mutatni nem GT-ben lévő részesedéseket IS! ÉRTÉKELÉS VÁLTOZÁS Devizás tételek átértékelése Új Áhsz: 1. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 2. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése Mérleg tartalma V.

26. A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak - az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek - azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. • Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. • A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni • a készleteket és • az értékpapírokat. • ÁTSOROLÁS 2014-ben „-” II. Követelések IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Mérleg tartalmaVI.

27. A mérlegben az eddig felsoroltakon kívül az eszközök között kell kimutatni a • PÉNZESZKÖZÖKET, • A KÖVETELÉSEKET, • AZ EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZÁMOLÁSOKAT ÉS AZ AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOKAT. Pénzeszközök – Hosszú lejáratú betétek – Pénztárak, csekkek, betétkönyvek – Forintszámlák – Devizaszámlák – Idegen pénzeszközök Tartalmi változás: Külön mérlegfőcsoportot alkotnak!! ÁTSOROLÁS: A befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök pénzeszköz mérlegcsoportjából ÁTRENDEZÉS • A kincstári körösök és kincstári körön kívüliek pénzeszközei nem különülnek el • a költségvetési forint és devizaszámlákat pluszban tagolni kell! Mérleg tartalma VII.

28. Új Áhsz 1. § 6. - KÖVETELÉS • jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is – jogszerűen eredő fizetési igény, • amelyet a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített, • ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell • Új Áhsz 13. § (5) • az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, • amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, •az Áht. 97. §-a szerint el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A költségvetési évet követően esedékes követeléseket évek szerint is kell tagolni! Mérleg tartalma VIII.

29. Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások • Decemberben megelőlegezett, de a következő költségvetési évet terhelő december havi illetmény, • Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolások a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak történő kiadásáig, • Folyósított, megelőlegezett tb és családtámogatási ellátások Régi Áhsz B/V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 1. Költségvetési aktív függő elszámolások 2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások 3. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások 4. Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások Mérleg tartalma VIII.

30. FORRÁSOK • a saját tőkét, • a kötelezettségeket, • az Áhsz. 48. § (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokat • a passzív időbeli elhatárolásokat. • A saját tőkén belül kell kimutatni • a nemzeti vagyon induláskori értékét, • a nemzeti vagyon változásait, • az egyéb eszközök induláskori értékét, • a felhalmozott eredményt, • az eszközök értékhelyesbítésének forrását és • a mérleg szerinti eredményt. Mérleg tartalma IX.

31. A nemzeti vagyon változásai között az alapítást követően vagyonkezelésbe vett, továbbá a tulajdonosnak - az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek - államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök könyv szerinti értékét kell kimutatni. • A felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet. FONTOS! Az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Mérleg tartalma X.

32. A kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott • végleges kötelezettségvállalásokat, • más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték. • A kötelezettségeket • költségvetési évben esedékes kötelezettségek és • költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza az Áhsz. 48. § (10) bekezdése szerinti kapott előlegeket is. (vevőktől kapott előlegek) Mérleg tartalma XI.

33. A passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket. • Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt befolyt, a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. • A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra. Mérleg tartalma XII.

34. I. Tevékenység N° eredményszem. bevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb eredményszemléletű bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A) Tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi műveletek eredményszem bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B) Pénzügyi műveletek eredménye C) Szokásos eredmény (±A± B) X. Rendkívüli eredménybevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D) Rendkívüli eredmény E) Mérleg szerinti eredmény Eredmény-kimutatás

35. Elkészítéséhez - tevékenységek szerint – A közgazdasági költségnemek (5. szlao) és e/Bevételek (9.szlao) mellett másodlagosan – 7. Számlaosztályban szakfeladatonként • nemcsak költségek • hanem szakfeladatok e/Bevételeinek (mint megtérült költségeknek) elszámolása Várhatóan • Lesz szervezet ahol összevontan rögzít 7. szlao-ban (költségeket és az eBevételeket) • lesz szervezet ahol ezt kötelező lesz szakfeladatok szerint továbbtagolni KÖLTSÉGKIMUTATÁS

36. LELTÁROZÁS Eltérések a korábbi szabályoktól A leltározás Szt. 69. §-a szerint LEHETŐSÉG VAN 3 ÉVENTE FIZIKAI LELTÁROZÁST VÉGEZNI A vagyonkezelői, koncessziós szerződés alapján - eltérő rendelkezése hiányában - a leltározást a működtető, vagyonkezelő külön térítés és díjazás nélkül, évente köteles elvégezni. LELTÁROZÁS

37. Áht.: a bevételek és a kiadások adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint nyilvántartása Megvalósul az egységes kiadás-bevétel osztályozás az államháztartás egésze szintjén; • az elemi költségvetés tisztán közgazdasági szempontok szerint készül, megszűnik a szakfeladatokra történő tervezés • Az elemi költségvetés sorok és a főkönyvi számlák (melyből a költségvetési beszámolók, s a különböző statisztikai adatszolgáltatások előállíthatók): száma kb. 1/10-ed részére csökkent FŐKÖNYVI SZÁMLÁK

38. KÖNYVVEZETÉS:kettős könyvvitel, de 2x2, mert elkülönül : I. Költségvetési számvitel: előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások II. Pénzügyi számvitel: vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információk I. Költségvetési számvitel: a 0-s számlaosztályba az egységes rovatrendhezigazodó nyilvántartási számlákon • előirányzatok, • kötelezettségvállalások, • követelés előírások, azok változásai, • a pénzügyi teljesítések, • a kiadások és bevételek alap vagy vállalkozási tevékenység szerint; könyvvezetés I.

39. II. Pénzügyi számvitel: • a költségvetési számvitel adataiból kerülnek be a könyvviteli számlák közé a követelések keletkezésére, végleges kötelezettségekre, teljesített vagy más módon kivezetendő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozó adatok; • a vállalkozásoknál alkalmazottelvek érvényesülnek • az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyon nyilvántartása történik, • a vállalkozásoknál befektetett pénzügyi eszköznek minősülő kölcsönök, tartós betétek a 3-as számlaosztályban jelennek meg, • a 6. és 7. számlaosztályban a költségek elszámolása, • a 9-es számlaosztályon belül bizonyos– hozamokat kötelezően rögzíteni kell az 5. számlaosztály költség nemek szerinti tagolása mellett, könyvvezetés II.

40. Kiadások elszámolása a 05-ös számlacsoportban • A bevételek elszámolása a 09-es számlacsoportban • A számlák megbontása a rovatrend alapján történik: • 05 + rovat= kiadási nyilvántartási számla • 09 + rovat= bevételi nyilvántartási számla • Minden számlának 3 alábontása van: • 1-es végű: előirányzat • 2-es végű: kötelezettségvállalás vagy követelés • 3-as végű: teljesítés • Minden gazdasági esemény 00-ás ellenszámlával szemben kerül könyvelésre: • Előirányzatok a 001 nyilvántartási ellenszámlával szemben • Kötelezettségvállalások a 002 nyilvántartási ellenszámlával szemben • Kiadások a 003 nyilvántartási ellenszámlával szemben • Bevételek a 005 nyilvántartási ellenszámlával szemben könyvvezetés Iii.

41. . A költségvetési számlatükör és a rovatrend kapcsolata

42. 1. Behajthatatlan követelés a) végrehajtás során nincs fedezet, vagy ha a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész, b) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, c) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, d) –a kis összegű követelések tekintetében – amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, vagy e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Értelmező rendelkezések I.

43. 2) Informatikai eszköz: (1. § (1) bekezdés 2. pont 3) Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy – ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 100 mFt-ot – 100mFt. 4) Kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: 200 EFt nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök, Fontos új szabályok!!! Nincs választási lehetősség, az értékhatár meghatározó Választási lehetőség van az éven belüliségnél Figyelni kell az új érték bekerülési érték meghatározására. Értelmező rendelkezések II.

44. 5) Kis összegű követelések: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott követelés értékhatára. 6) Követelések: azok a jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követeléseket is – jogszerűen eredő fizetési igények, amelyeket a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a kötelezett bevallása által megállapított közhatalmi bevételre irányuló követelés, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell. Értelmező rendelkezések III.

45. 7) Vételár, eladási ár: árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, termék esetén ideértve a számlában foglalt szolgáltatások (szállítás, rakodás, üzembe helyezés) tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzéssel egyidőben történő beszerzése esetén, kamatozó értékpapír esetén ide nem értve a számvitelről szóló törvény 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot, Fontos új szabály!!! Nem kerül más bekerülési érték növelő/csökkentő tétel átvételre az Sztv.-ből ÁFA nem lehet része a bekerülési értéknek, függetlenül a levonhatóságtól. Értelmező rendelkezések IV.

46. 8. Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések: Minden olyan pénzeszköz melyhez nem kapcsolódik visszafizetési kötelezettség, Kivétel!!! jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli, 9. Végleges kötelezettség: számfejtett személyi juttatás, teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai. Értelmező rendelkezések V.

47. Eltérések a korábbi szabályoktól • – Kisértékű tárgyi eszközök, immateriális javak értékhatára 200 eFt • – Maradványérték meghatározása kötelező a 25 mFt feletti eszközöknél • – terv szerinti értékcsökkenés a társasági adóról és az • osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Tao) 2. melléklete szerint – lineáris kulcsok • – Ha ÉCS megállapításakor figyelembe vett körülményekben változás áll be újra kell gondolni a terv szerinti écs mértékét – ellentmond a kötelezőkulcsok alkalmazásának • – Elszámolt terv szerinti ÉCS – költség (56.  83. számla) ÉRTÉKELÉS

48. Eltérések a korábbi szabályoktól • – Terv szerinti értékcsökkenés Tao. 2. melléklete • –1. Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0% • 2. Közepes élettartamú szerkezetből 3,0% • 3. Rövid élettartamú szerkezetből 6,0% • számítástechnikai gépek, berendezések, által UK • vezéreltek gépek, irodai gépek, nyomtatókorvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök 33,0 % • járművek 20,0% • egyéb tárgyi eszköz 14,5% Értékcsökkenéselszámolása

49. SZÁMVITELI POLITIKA ÚJ SZABÁLYZATOKAT KELL KÉSZÍTENI! Pénzkezelési szabályzat: visszakerült a 2013-ra törölt szabály a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként Leltárkészítési és leltározási szabályzat Szt. szerinti szabályok Fizikai leltározás lehet 3 évente is! 3.Számlarend, számlatükör ÚJ!!! 4. Eszköz-forrás értékelési szabályzat 5. Önköltség-számítási szabályzat SZÁMVITELI POLITIKA

50. Belső ellenőrrel szembeni elvárások